Munkahelyi stressz: mindenkinek árt

Az Európai Unióban évente átlagosan 136 milliárd euró, Magyarországon kb. 440 milliárd forint, azaz a 4-es metró árával azonos nagyságrendű érték vész el a nem, illetve nem megfelelően kezelt munkahelyi stressz miatt, amely a kieső munkanapok 50-60 százalékáért felelős. A munkavállalók egészségének veszélyeztetésén túlmenően a munkahelyi stressz rontja vállalataink versenyképességét, mivel növeli a hiányzások számát, csökkenti a hatékonyságot és magas fluktuációt eredményez.

Egy friss felmérés szerint a munkavállalók 51 százaléka véli úgy, hogy munkahelyén általános a stressz, 10-ből 4-en pedig úgy vélik, hogy az azzal járó pszichoszociális kockázatokat az adott szervezeten belül nem megfelelően kezelik. Ezen a helyzeten kíván most változtatni az Európai Munkavédelmi Ügynökség, amely az EU 28 tagállamában, Magyarországon a Nemzeti Munkaügyi Hivatal által működtetett Nemzeti Fókuszponttal együttműködve, „Egészséges Munkahelyek - Kezeljük a stresszt!" címmel kétéves kampányt indít, amellyel vállalatoknak kíván módszertani segítséget nyújtani a megfelelő stresszkezelési gyakorlatok kialakításában. A kampány részeként, a munkáltatók számára meghirdették az Európai Helyes Gyakorlat Díjat.

A munkavállalók legalább harmada érintett

Az Európai Munkavédelmi Ügynökség korábbi, 36.000 vállalat megkérdezésével elvégzett felmérése szerint a munkabaleseteket követően, a munkahelyi stressz a második legnagyobb kockázati tényező, amely az unió aktív korú népességének 28 százalékát, azaz 56 millió munkavállalót, a mintegy 4 millió magyar munkavállalóból pedig közel 1,1 millió főt érinthet közvetlenül.
A munkavállalók a munkaadóknál valamivel borúsabban látják a helyzetet: 51 százalékuk szerint a stressz gyakori a munkahelyén, 10-ből 4-munkavállaló pedig úgy véli, hogy ezt a problémát és a vele járó pszichoszociális kockázatokat nem megfelelően kezeli munkaadója.

Nem jó az egyénnek, nem jó a vállalatoknak, nem jó az államnak

A munkahelyi stressz az Európai Unió tagállamaiban évente 136 milliárd euró kárt okoz a foglalkoztatóknak, elsősorban a vállalati szektornak, mivel a betegség miatt kieső és elveszített munkanapok mintegy 50-60 százalékának hátterében a stressz és annak negatív egészségi következményei állnak. „Befektetni a munkavédelembe nem pusztán kiadást jelent, hanem a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzésén túl, többszörös anyagi megtérülést is hoz a vállalkozások számára. A biztonságos és törvényes, garanciális jogokat megtartó foglalkoztatás egyaránt szolgálja a munkavállaló, a munkáltató és a nemzetgazdaság érdekeit" - mondta dr. Modori László, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásért felelős helyettes államtitkára

A munkahelyi stressz kezelése a munkáltató kötelessége

A munkahelyi stressz kezeléséről 2004-ben, a munkahelyi zaklatás és erőszak megakadályozásáról pedig 2007-ben kötöttek keret-megállapodást az EU és Szociális Partnerei, akik a munkahelyi stresszt komplex kezelést igénylő kollektív (nemcsak munkavédelmi) problémaként nevesítették. Magyarország 2008-ban ültette át jogrendjébe az uniós szabályozást, az arra vonatkozó részeket a Munkavédelmi Törvénybe integrálva. „A munkavállalók biztonsága és a stressz megfelelő kezelése nemcsak a munkáltató törvényi kötelessége, de egyben alapvető érdeke is. A munkahelyek nem engedhetik meg maguknak, hogy ne törődjenek a munkahelyi stressz kérdésével, mivel az növeli a hiányzások számát és csökkenti a termelékenységet" – mondta dr. Bakos József, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság főigazgató-helyettese. „A pozitív munkakörnyezet nemcsak azért fontos, mert lehetővé teszi, hogy a munkavállalók tovább dolgozzanak, hanem azért is, hogy amikor nyugdíjba mennek, jó egészségi állapotnak örvendjenek. Meggyőződésem, hogy a munkahelyi stresszel és pszichoszociális kockázatokkal foglalkozó új páneurópai kampány nagyban hozzájárul majd e célkitűzés eléréséhez" – tette hozzá.

A kampány olyan egyszerű eszközök használatát igyekszik előmozdítani, amelyek segítségével a szervezetek hatékonyan kezelhetik e kockázatokat, de emellett rámutat a folyamat kedvező hatásaira is.

Az Ön munkahelye példaértékű lehet? Pályázzanak!

Az Európai Munkavédelmi Ügynökség meghirdeti az Európai Helyes Gyakorlat Díjat, amelyet a munkavédelem szempontjából példamutató vállalatok nyerhetnek el. A pályázaton részt vehet bármely, az Európai Unió tagállamaiban működő munkáltató, a pályázati anyagban a munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelésére alkalmazott megoldásokat kell feltüntetni. A nevezéseket a nemzeti fókuszpontok és az Európai Munkavédelmi Ügynökség értékeli, két lépésben. Az országos fordulóban tovább juttatott pályamunkákat nemzetközi szinten bírálják el. A díjkiosztó rendezvényt 2015 áprilisában tartják, a soros EU elnökségi országban, amely jövőre Lettország lesz.

Mi a stressz és a munkahelyi stressz?
A stressz szervezetünk általános védekezési reakciója, izgalmi-éberségi és motivációs állapota, amely összefügg végzett tevékenységünk jellegével. A pozitív stressz (eustressz) önmagában nem kóros, segít a vészhelyzetekben, a problémák megoldásában. A negatív stressz (distressz) azonban az eustressz állapotot meghaladó túlzott feszültséget jelent, amelyben már a lelki folyamatok károsító hatásai kerülnek felszínre az életesemények, a konfliktusok, az egyéni adottságok miatt. Mitől stresszelünk a legtöbbet?A munkahelyi stressz elsősorban az időhiány, a túl szoros határidők, a képességeknek vagy a szakképzettségnek nem megfelelő elvárások, a személyi konfliktusok, az egyén vélt vagy valós érzései, illetve motivációja és elvárásai között kialakult feszültség, valamint a nem megfelelő munkafeltételek és munkakörnyezet miatt alakul ki, de forrása lehet a munkahelyi erőszak és a munkahelyi zaklatás is.