Nem lehet leválasztani a betegellátásról, mert annak szerves részét képezik, ez az egészségügy feladata és felelőssége.
Az emberek elnyomorodását a mentális, valamint a mozgásszervi betegségek okozzák leginkább, mondta Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter, aki tárcája éves tevékenységének egészségügyet érintő vonatkozásait ismetette a Nézőpont Intézet által szervezett Gyógyuló egészségügy címet viselő mai konferencián. A vastagbélszűrési program eddig eredményeiről elmondta: félmillió ember kapott meghívót, 153 ezren küldtek mintát, 1893 rákmegelőző állapotot tártak fel, 227 rosszindulatú daganatot találtak, amelyek gyógyítása zajlik. A tüdőrákszűrést pilot programban nemzetközi tapasztalatok alapján kezdték szűrni a rizikócsoportba tartozóknál alacsony dózisú CT-vel.
A miniszter szerint sikerült az alapellátást megerősíteniük, közel 11 milliárd forint jutott a területre, dolgoznak a praxisközösségek, már a második körben is eredményt hirdettek a Három generációval az egészségért programban. A traumatológia idén hárommilliárd, jövőre 10 milliárdos plusz forrást kap a fix díjak, illetve a 2020-tól életbe lépő 1,45-ösz szorzó miatt. Az ellátás csúcsintézménye a Manninger Jenő Országos Traumatológiai Intézet lesz. Szintén emelik az érsebészet fix díját, 2020-tól 2,5 milliárd forinttal több jut erre a területre. Az ellátás központja az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet, valamint a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet lesz. Az utánpótlást a Bakay Lajos átképzési ösztöndíj segíti, így 18 érsebész szakorvossal gyarapodik a szakterület, amely a miniszter szerint elegendő lesz.
Az egynapos sebészeti ellátás felfutása mellett a családbarát szülészetek kialakítására (két menetben) meghirdetett, közel tízmilliárdos programot is sikerként könyvelte el Kásler Miklós. Az infekciókontroll területén is jól állunk, hiszen a legutóbbi, 2017-es pontprevalencia vizsgálaton 4 százalékos értéket tudtunk felmutatni. (Az adat megbízhatóságát a bolgárok 3,5 vagy éppen a finnek 8,8 százalékos eredménye mutatja – a szerk.).
Szintén a sikerek sorát gyarapította a miniszteri listán a Közép-Kelet-Európai Onkológiai Intézet létrehozása húsz országgal, amelynek létrehozásához a magyar kormány félmilliárd forinttal járult hozzá.
A szakdolgozói bérek is emelkedtek, s 2022-ig összesen 72 százalékkal fognak többet keresni az érintettek. Az orvosi bérek emeléséről nem szólt.
A klinikai vizsgálatokat nem lehet leválasztani a betegellátásról, mert annak szerves részét képezik, ez az egészségügy feladata és felelőssége, szögezte le Kásler Miklós, nyíltan szembe szállva az ITM törekvéseivel, miszerint Palkovicsét rátennék a kezüket a jelenleg Emmi-hez tartozó területre. A miniszter adatai szerint a klinikai vizsgálatok 40 százaléka az országos intézeteknél, 33 százaléka az egyetemi klinikákon, 27 százaléka a megyei kórházakban zajlik. Az egyetemeknél nem bővíthető tovább a kapacitás, erre leginkább a megyei kórházaknál nyílik lehetőség, tette hozzá.
A klinikai kutatások megtartása érdekében először Horváth Ildikó államtitkár emelte fel szavát a Világgazdaság napilap által szervezett Innorvációs Fórumon október 16-án. Jó két hét után magyarázkodásnak hatott az EMMI közleménye november elején: „...míg az ITM a teljes K+F tevékenységet a klinikai vizsgálatokkal egyetemben magáénak akarja, addig az orvostudományi jelleg miatt az Emmi szeretné továbbra is a területet felügyelni. A mostani dokumentum szerint azonban a valóság az, hogy nincs ellentét a két minisztérium között a klinikai kutatások jövőjét illetően. Mindkét tárca letette a javaslatát, és a betegek, az emberek érdekében keressük a leghatékonyabb megoldást.”
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!