A valóság az, hogy mindkét tárca letette a javaslatát, és a betegek, az emberek érdekében keressük a leghatékonyabb megoldást.
A klinikai vizsgálatoknak köszönhetően ma Magyarországon évente mintegy 14-15 ezer ember kap kezelést, és ezzel reményt arra, hogy meggyógyuljon egy olyan betegségből, aminek gyógyításában a korábban alkalmazott eljárások eredménytelennek bizonyultak. A jól szervezett, szigorúan szabályozott magyar rendszer Európában is példaértékű. A hazai centralizált egészségügy és az egyetlen központi etikai bizottsági vélemény jelenléte mind-mind hozzájárul a klinikai vizsgálatok hazai sikeréhez - áll az EMMI szombati közleményében.
Jelenleg Magyarország Európában első helyen áll a klinikai kutatások arányát tekintve a lakosság számához viszonyítva. Ezért is meglepő, hogy egyes ellenzéki sajtóorgánumok kibékíthetetlen ellentétet vizionálnak az EMMI és az ITM között - utal a közlemény arra a nyilvános vitára, amelyen összeütközésbe került az EMMI és az Innovációs és Technológiai Minisztérium a klinikai vizsgálatok hovatartozása miatt. Ugyanis míg az ITM a teljes K+F tevékenységet a klinikai vizsgálatokkal egyetemben magáénak akarja, addig az orvostudományi jelleg miatt az EMMI szeretné továbbra is a területet felügyelni. A mostani dokumentum szerint azonban a valóság az, hogy nincs ellentét a két minisztérium között a klinikai kutatások jövőjét illetően. Mindkét tárca letette a javaslatát, és a betegek, az emberek érdekében keressük a leghatékonyabb megoldást
Szerte a világon ez az egészségügynek egy nagyon precízen szabályozott, szigorú hatósági funkcióval biztosított és világosan szervezett tevékenysége. Ma Magyarországon a klinikai vizsgálatok az onkológia, az immunológiai gyulladásos betegségek és a degeneratív neurológiai betegségek területén a legjelentősebbek - zárul a dokumentum.