Fizetés nélküli szabadság esetén nem kaphat jövedelemkiegészítést a nyugdíjas korú dolgozó.
A közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló, az EMMI által a kormány részére februárban készített előterjesztésben az szerepelt, hogy „részmunkaidő esetén a támogatás a teljes munkaidőhöz viszonyított arányban biztosítható". A problémás részre olvasóink hívták fel figyelmünket, akik igazságtalannak és természetesen hátrányosnak tartották ezt a passzust. Kiderült, ez a kitétel szerencsére kikerült a hétfőn elfogadott, T/10240. számú törvényjavaslatból (a törvény szövege még ezután fog megjelenni a Magyar Közlönyben).
A szakállamtitkárságon is megerősítették információnkat, mondván: „a munkáltató által a dolgozó részére biztosított jövedelemkiegészítés (maximális) mértéke az egészségügyi dolgozót egyébként megillető pénzellátás összegének adó- és járulékterhekkel megnövelt mértéke. Figyelemmel arra, hogy a nyugellátás mértéke sem függött attól, hogy mellette az érintett teljes vagy részmunkaidőben állt foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban, a jövedelemkiegészítés mértéke is független ettől. Azaz a részmunkaidős foglalkoztatás esetén is a teljes „kieső" nyugdíjösszeg biztosításának lehetősége adott a munkáltató részére."
Egy érdekes kitétel azonban bennmaradt a jogszabályban, amire nem árt, ha odafigyelnek a nyugdíj mellett munkát vállalók: „az egészségügyi dolgozó nem jogosult jövedelemkiegészítésre a fizetés nélküli szabadság, valamint az egész napos igazolatlan távollét időtartamára. A jövedelemkiegészítés emiatt kieső összegét a tárgyhónapban kieső munkanapok számának a továbbfoglalkoztatott munkarendje szerinti, a tárgyhónap egészére megállapított munkanapok számához viszonyított arányában, 100 forintra kerekítve kell megállapítani.
Nem árt tudni, hogy nem jár jövedelemkiegészítés a felmentési időnek arra a részére, amely időtartam vonatkozásában az egészségügyi dolgozót a munkavégzési kötelezettség alól mentesítették.
A nyugdíjkompenzációt figyelmen kívül kell hagyni a távolléti díj, a jubileumi jutalom, az illetménypótlékok, az illetményen alapuló egyéb bérelemek, valamint az ügyeleti díj és a készenléti díj számításakor.
Ha valaki a korábbi döntését felülbírálja a most megismert részletes feltételek miatt, vagyis mégsem akar nyugdíj mellett dolgozni, annak a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszüntetésére továbbra is az általános munkajogi szabályok az irányadóak, vagyis elegendő szándékát a munkáltatójánál jelezni. Jelenleg csak a továbbfoglalkoztatás esetében van olyan megkötés, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerzett személy továbbfoglalkoztatása csak a kormány jóváhagyásával történhet.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!