Kevesebb pénz mellett nő a segédeszköz-igény

Az Orvostechnikai Szövetség mai közgyűlésén átfogó helyzetkép vázolódik fel a tagvállalatok gazdálkodásáról, problémáiról. Sok egyéb között arról, hogy a gazdasági folyamatokból továbbra is az egészségügy állami finanszírozásának szűkössége hatott leginkább a cégek tevékenységére. Hornyák László elnökkel a közgyűlésen hallható dolgokról beszélgettünk.

- A Szövetségünk tevékenységével foglalkozó közgyűlés nemcsak a munkánkról szól, hanem arról is, hogy áttekintjük a gazdálkodásunkra ható gazdasági és egészségpolitikai folyamatokat.

- Bizonyára fontos, hogy nyilvánosan, a szakmai partnereik részvételével beszéljenek a gondjaikról és a teendőikről.
- Így igaz. Például arról, hogy a lakosság egészsége összességében nem javul, az ellátási szükségletek nőnek. Sok területen azonban mennyiségi és minőségi hiány van, gondoljunk csak például a várólistákra, vagy a kötszerellátás gondjaira. Az is alapvető, hogy mind az állami, mind a magánforrások egyre inkább elmaradnak az egészségügyi igényektől, és a terápiás lehetőségektől. Ilyen körülmények között egyidejűleg törekszünk a források növelésére; a költséghatékonyabb eljárások és eszközök alkalmazására, valamint a racionálisabb forrás- és eszközalkalmazás segítésére.

- Akkor először a gyógyászati segédeszköz-ellátás néhány tényéről szóljon.
- Ebben az állami támogatásoknak és az állami szabályozásnak túlnyomó szerep jut. Egyidejűleg szinte kizárólagosan magántulajdonú cégek valósítják meg az ellátást. Kölcsönös az egymásrautaltság, amit az egészségügyi kormányzat nagymértékben, de nem eléggé érvényesít a munkájában. Például a termékárak pontosan egy évtizedes változatlansága az ellátás 80%-át kitevő sorozatgyártású termékkörben tönkreteheti az egész rendszert.

- Nézzük meg a támogatási kiadások valóságos mértékét az elmúlt években.
- Legfeltűnőbb a kötszerellátás romlása. Ebben a mennyiségi mellett a legfontosabb a minőségi ellátás hiánya. Az, hogy új, költséghatékonyabb kötszerek nem kerülnek a támogatási rendszerbe. Jelentékeny az inkontinencia eszközökre fordított összeg, de ne feledjük el, hogy e téren a legnagyobb a szükségletektől való elmaradás. A mozgásszervi eszköz ellátásra fordított kiadások aránya, annak ellenére is lényegében állandó (persze kivéve az ortopéd cipőket), hogy az egyedi gyártású termékárak nőttek. A sztómaellátásra fordított források valamelyest csökkentek, néhány területen jogosan kérik a betegszervezetek a napi két eszköz támogatását. A jövőre nézve is fontos szempont, hogy több betegségnél, betegségcsoportnál – diabétesz, hallássérülés, inkontinencia – jelentékeny mértékű az ellátásban nem részesülők köre.

- A szövetség érdekes felmérést végzett a gyógyászati segédeszköz ellátásban érdekelt tagvállalatok körében. Milyen tapasztalatokat gyűjtöttek?
- A cége pénzügyi-gazdasági helyzetét a válaszadók 17%-a nagyon nehéznek, 50%-a nehéznek, 33%-a pedig jónak (átlagosnak) ítélte. Az elmúlt évben a cégek harmada ötnél kevesebbel, 8%-a pedig ötnél többel volt kénytelen csökkenteni a munkavállalói létszámát, a gazdálkodási körülmények romlása miatt. Rangsorolták továbbá, hogy az elmúlt három évben (2010-2012) mely pénzügyi-gazdasági tényezők rontották leginkább a gazdálkodásuk eredményét. Első az árkarbantartás elmaradása, második a forint árfolyam romlása, harmadik az alapanyagárak növekedése, a negyedik a különböző adók, végül az ötödik a bérköltség növekedése lett.

- Milyen tapasztalatokhoz jutottak még a gyógyászati segédeszköz-ellátásban érdekelt tagvállalatok körében végzett felmérés alapján?
- A cégek rangsorolták a gyógyászati segédeszköz támogatási rend módosításának legsürgetőbb feladatait is. Első helyre a támogatott termékek árának emelése, a másodikra a termékstruktúra átalakítása, harmadikra az áfa-csökkentés került. Az elmúlt három évben a válaszadók 90%-a nem adott be áremelési kérelmet. Az áremelést kérő cégek kérelmét az OEP konkrét szakmai indokok nélkül elutasította. Ugyanakkor a beadott csoportnyitási kérelemre vonatkozó kérdésre válaszolók háromnegyedének a kérelmét az OEP elutasította, a többiek kérelme több mint egy éve függőben van! Nagy eredményt értünk el a kormányzattal összefogva az áfa-csökkentésben, de csak a termékek, a kiadások 20%-ában. Ezt folytatni kell, hiszen komolyabb bevételcsökkenés nélkül segíti az ellátást, a felhasználókat. Több környező országban nem véletlenül kedvezményes a segédeszköz termékkör áfája.

- Mi tudható a kórházak orvostechnikai eszközökkel történő ellátásáról?
- Itt a főbb területek a szűkebb értelemben vett fogyóanyagok, a műtéti eszközök, technológiák, a diagnosztikai eszközök, berendezések, valamint az informatikai eszközök, rendszerek, és alkalmazások. Ezek nélkül nincs gyógyítás, nincs fekvőbeteg-ellátás! Ez a mi felelősségünk, nem egyszerűen üzleti érdekünk! Alapvető, hogy megfeleltünk ennek a közbeszerzések a késedelmes finanszírozás, a betanítás, az alkalmazás segítése, a szervizelés és a konszignációs raktárkészletek biztosítása terén!

- Beszéljünk a kórházi adósságprobléma néhány „érdekességéről".
- Esztendők óta rendszeres a lehetséges felhasználástól való elmaradás havonta. Éves szinten az elmaradás 5%, mintegy 30 milliárd forint. Ezt általában év végén megkapják a kórházak, de ez önmagában felelős a fél-egyéves fizetési késedelmek feléért, kétharmadáért. A 2013. első kéthavi adatok alapján – 30 milliárdnyi bérrendezéssel kalkulálva is – a maradvány értéke jóval magasabb lesz! Ez lehetőséget biztosítana a lejárt tartozások kiegyenlítésére! Általános „megoldás": a TVK bátrabb emelése valamint a HBCs kódok reáliákhoz igazítása és folyamatos karbantartása.

- A kórházi ellátásban érdekelt tagvállalatok körében végzett felmérésből milyen tapasztalatokat szűrtek le?
- A válaszadók közül 32% nagyon nehéznek, 38% nehéznek, 30% pedig jónak (átlagosnak) ítélte a cége pénzügyi-gazdasági helyzetét. A kintlévőségei finanszírozásához 50% vesz igénybe külső forrást, 63% banki, 37% pedig nem banki finanszírozást. A 60 napon túl lejárt tartozások egyharmada 180 napon túl, 10%-a pedig 365 napon túl lejárt. 2013. február 28-án az orvostechnikai beszállítók lejárt követelésállománya csaknem 7 milliárd forint volt.

- Mit tapasztaltak a közbeszerzések nem könnyű „világában"?
- Ezen a – számunkra alapvető – területen érezhettük az egészségügyi intézmények „rendszerváltozását" a legnagyobb mértékben. Beigazolódott az előzetes véleményünk, az úgynevezett központosított beszerzések lehetőségeiről… A GYEMSZI illetékeseinél felelős munkát tapasztaltunk, szakmai javaslataink figyelembevételénél. Bár tagjaink versenytársai is egymásnak, határozottan képviseltük a közös érdekeket, és felelősen éltünk a szövetségi fellépés eszközeivel is (lásd előzetes vitarendezés stb.). Változatlanul küzdünk a szabályozás javításáért, a hiányosságok felszámolásáért például a konszignációs raktárak területén.

- Végül, még egy nagyon fontos területről, az egészségügyi fejlesztésekről, beruházásokról is essék szó.
- Ezek szinte kizárólagos forrásai az EU-s pályázati pénzek, eljárások. A volumenük orvostechnikai, informatikai része sajnos nem túl nagy, és nem történt előrelépés a tervezés, az orvostechnikai szakmai tartalom optimalizálása terén sem. Sajnos ezen a területen ugyanúgy probléma a finanszírozás, a rendkívül hosszú idő a számlakiegyenlítés gyakorlatában. Ezen problémák elhárítása érdekében Szövetségünknek is nagyobb szakmai energiával és aktívabban kell fellépnie.