Mikor és mennyi kompenzációt kap a nyugdíjas korú továbbdolgozó közalkalmazott?
Úgy tűnik, hiába próbálják a szakjogászok, kórházigazgatók, és a sajtó értelmezni a kényszernyugdíj részletszabályait, még mindig sok a kérdés és nagy a bizonytalanság az érintettek körében. (A kormányrendelet az április 26.-i Magyar Közlönyben (70. sz, 50281.old.)jelent meg) A most tudható szabályokról kérdeztük dr. Kőszegfalvi Edit egészségügyi-munkaügyi szakjogászt, a Bács-kiskun megyei Kórház jogi osztályvezetőjét, aki naponta kap 8-10 kérdést ezügyben és kérésünkre a leggyakrabban feltettekre is válaszol.
- Az öregségi nyugdíjban vagy korhatár előtti ellátásban részesül közalkalmazotti jogviszonyban álló egészségügyi dolgozónak a nyugdíjfolyósító igazgatóság felé miől kell nyilatkoznia?
- Arról, hogy a nyilatkozat megtételekor közalkalmazotti jogviszonyban áll-e vagy sem. Azaz a nyilatkozat nem arra vonatkozik, hogy 2013. 06. 30. után fennáll-e ez a közalkalmazotti jogviszonya, hanem a nyilatkozattétel időpontjában kell erről bejelentést tennie. Fontos tudnivaló, hogy a nyilatkozatot a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz az érintett közalkalmazotti jogviszonyban álló egészségügyi dolgozónak kell eljuttatnia és nem másnak! A nyilatkozat-minta a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság honlapjáról ugyan elérhető, de formanyomtatvány nélkül is elegendő, ha valaki a közalkalmazotti jogviszony fennállásáról vagy fenn nem állásáról a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság felé írásban nyilatkozik.
- Ha a közalkalmazotti jogviszonyban álló nyugdíjas vagy korhatár előtti ellátásban részesülő a közalkalmazotti jogviszony fennállásáról nyilatkozik, akkor azt követően még 2013. 06. 30-a előtt a közalkalmazotti jogviszonyát megszünteti, mi a teendője ilyenkor?
- A Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak a bejelentésben szereplő jogviszony kapcsán a változást 15 napon belül kell jelezni. Másként fogalmazva, írásban szükség bejelenteni, hogy a közalkalmazotti jogviszonya a nyugdíjas vagy korhatár előtti ellátásban részesülő egészségügyi dolgozónak mikor szűnik meg. Ennek a bejelentésnek azért van nagy jelentősége, mert ha a közalkalmazotti jogviszony megszűnik, akkor a megszűnést követő hónaptól ismételten sor kerül a nyugellátás folyósítására. Természetesen itt is írásban szükséges a jogviszony megszűnését a nyugdíjas vagy korhatár előtti ellátásban részesülőnek bejelentenie és a jogviszony megszűnésének tényét igazolnia. Azaz a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak a megszüntető okmányt is csatolni kell.
- Ha az egészségügyi tevékenységet a nyugdíjas vagy korhatár előtti ellátásban részesülő egészségügyi dolgozó szabadfoglalkozású jogviszonyban, illetve közreműködői szerződés keretében látja el, akkor a nyugdíjfolyósító intézmény felé a bejelentési kötelezettség szintén kötelező?
- Nem! A bejelentési kötelezettség kizárólag a közszolgálati feladatot közalkalmazotti jogviszonyban ellátó egészségügyi dolgozókat terheli, hiszen ezen jogviszony vonja maga után a nyugdíjfolyósítás szüneteltetését. Így aki a közszférában, de nem közalkalmazotti jogviszonyban lát el egészségügyi tevékenységet, neki a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság felé nincs bejelentési kötelezettsége. Ez egyúttal természetesen azt is jelenti, hogy őt úgymond nem fenyegeti az a veszély, hogy a nyugdíj vagy a korhatár előtti ellátásának folyósítása, önmagában a jogviszony fennállásához kapcsoltan szüneteltethető.
- Mi a teendő akkor, ha a közalkalmazotti jogviszonyban álló nyugdíjas vagy korhatár előtti ellátásban részesülő annak érdekében, hogy a nyugdíjfolyósításának szüneteltetésére ne kerüljön sor, a munkáltatóval megegyezik. A megállapodás pedig arról szól, hogy még 2013. 07. 01-e előtt a közalkalmazotti jogviszonyát megszűnteti, majd más, például szabadfoglalkozású jogviszony keretében látja el addigi feladatát?
- Miután a bejelentési kötelezettség a 2013.04.30-án fennálló közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozik, így az efféle változtatást akkor is be kellene jelenteni, ha az időközben megszűnt. Az érintett egészségügyi dolgozónak tehát be kell jelenteni, hogy 2013. 04. 30-án fennállt a közalkalmazotti jogviszonya, majd ha pontos dátumban megegyezik a munkáltatóval, hogy mikortól létesül szabadfoglalkozású jogviszony, akkor érdemes már az erre vonatkozó okmányok elkészítésekor, illetve a közalkalmazotti jogviszonyt megszüntető okmánytól számított 15 napon belül a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságának jelenteni, hogy a közalkalmazotti jogviszony megszűnt. Ezen bejelentés a feltétele annak, hogy 2013. 07. 01-től az érintett személy nyugdíjfolyósításának szüneteltetésére kerüljön sor.
- Ha a nyugdíjas egészségügyi dolgozó a nyugdíjfolyósítás szüneteltetésének elkerülésére akarja a közalkalmazotti jogviszonyát megszüntetni, vajon köteles-e a munkáltató felmentéssel a jogviszonyát megszüntetni?
- A munkáltatók mérlegelési jogkörükben dönthetnek arról, hogy a dolgozó kérését teljesítik-e, azaz élnek-e a felmentés jogintézményével vagy sem. Amennyiben nem kerül sor a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetésére, sajnálatos módon a dolgozó a felmentéshez kapcsolódó munkavégzés alóli mentesítésre járó távolléti díjra nem számíthat. Másként, nem számíthat arra, hogy néhány hónapig munkavégzés alóli mentesítésre való tekintettel a munkabérét megkapja. Ha a munkáltató az érintett dolgozó jogviszonyát a nyugdíjas státusz alapján felmentéssel szünteti meg. Ebben az esetben a közalkalmazottat a felmentési időmegilleti. de végkielégítés nem ,ha azonban a 35 éves közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik megilleti jogviszonya megszűnésekor a 40 éves jubileumi jutalom.
- A nyugdíját kompenzáló jövedelemkiegészítést a közalkalmazotti jogviszonyban álló egészségügyi dolgozó, milyen úton-módon kapja majd meg?
- A fizetési jegyzékén a jövedelemkiegészítés a közalkalmazotti illetményrendszeren kívüli juttatás jogcímén jelenik meg. Ezen jövedelemkiegészítés után nem kell nyugdíjjárulékot fizetni, ugyanakkor adóelőleget, egyéb járulékot viszont igen! De itt tudnivaló, hogy a kieső nyugdíj összegével megegyező nettó összegű jövedelemkiegészítést kap a dolgozó, hiszen az őt terhelő adóelőleget és járulékot is a munkáltató megigényelheti. Erre való tekintettel úgymond adóelőleggel és járulékokkal megemelt jövedelemkiegészítést kap a dolgozó azért, hogy a levonások után megmaradó jövedelem kiegészítés összege a részére folyósított korábbi nyugdíj összegével megegyezzék.
- Amennyiben az egészségügyi dolgozó több részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyban áll, vajon kap-e jövedelemkiegészítést, és ha igen, akkor milyen mértékű lesz az?
- Ha az egészségügyi dolgozó több egészségügyi szolgáltatónál áll közalkalmazotti jogviszonyban, azaz részmunkaidőben foglalkoztatják, akkor a részmunkaidős munkaviszonya után is jogosult jövedelem kiegészítésre a munkáltatóktól azzal, hogy a folyósított jövedelemkiegészítés együttes összege a kieső nyugdíj összegét nem haladhatja meg. Vagyis az egyes részmunkaidős foglalkoztatónál arányosítva állapítják a jövedelemkiegészítést...
- Mikor nem kapja meg a dolgozó a jövedelemkiegészítést?
- A jogszabály tervezet alapján, ha a közalkalmazotti jogviszonyban álló egészségügyi dolgozó fizetés nélküli szabadságon van vagy egész nap igazolatlanul volt távol, akkor erre az időszakra jövedelemkiegészítést nem kap. Sőt a jogszabályi tervezet alapján, ha s közalkalmazotti jogviszonya felmentéssel szűnik meg, akkor ez az összeg a munkavégzés alóli mentesítési időre sem jár. Másként, ha a közalkalmazottat a munkáltató felmenti és annak felére a jogszabályi előírás alapján a munkavégzés alól mentesíti, akkor ezen időtartamra nem jár a jövedelemkiegészítés, noha ez az időtartam közalkalmazotti jogviszonynak számít és erre tekintettel a nyugdíj folyósítása nem szünetel. Ez vélhetően azt eredményezheti, hogy a nyugdíjas nem kéri a jogviszony felmentéssel történő megszüntetését, hiszen a felmentési idő felére a dolgozót kötelező a munkavégzés alól mentesíteni, és ha ezen időszakra már szünetel a nyugdíj folyósítása, akkor a dolgozó, bár megkapja a távolléti díjat, a mentesítési időszakra jövedelemkiegészítéssel már nem számolhat.
- A nyugdíjat kompenzáló jövedelemkiegészítést a közalkalmazotti jogviszony fennállásig fizetni kell, vagy ha a közalkalmazotti jogviszonyból származó jövedelem eléri a minimálbér tizennyolcszorosát, akkor ez a jövedelemkiegészítés folyósításának megszűnésével jár?
- A társadalombiztosítási nyugellátási törvénynek változatlanul hatályos azon rendelkezése, „hogy amennyiben biztosítással járó jogviszonyban dolgozik azon nyugdíjas, aki még a reá irányadó öregségi korhatárt nem érte el akkor, ha a jövedelme a minimálbér tizennyolcszorosát eléri, akkor a nyugdíj folyósítása szünetel". Ebből az elvből kiindulva, ha az egészségügyi dolgozó a közalkalmazotti jogviszonyt vállalja, mindaddig megkapja a jövedelemkiegészítést, ameddig a közalkalmazotti jogviszonyból származó jövedelme ezt a limitösszeget el nem éri. Ennek az az oka, hogy az általános szabályok alapján e limithatár elérésénél nyugdíjat sem kapna, tehát erre az időre a jövedelemkiegészítés sem jár neki.
- Ki vizsgálja, illetve kit terhel bejelentési kötelezettség, ha a közalkalmazotti jogviszonyból származó jövedelem a minimálbér tizennyolcszorosát eléri és emiatt a jövedelemkiegészítés folyósítását meg kell szüntetni?
- Az egészségügyi dolgozó minden, a jövedelemkiegészítés folyósítását érintő tényt és körülményt köteles bejelenteni. Ezen szabályra tekintettel, ha a közalkalmazotti jogviszonyból származó jövedelme a minimálbér tizennyolcszoros összegét eléri, azaz az éves limitmértéket a 15 napos határidő mellett munkáltatónak be kell jelenteni. A munkáltató ezen bejelentést követően a jövedelemkiegészítés folyósítását megszüntetni. Vagyis a dolgozónak szükséges figyelemmel kísérnie, hogy a minimálbér tizennyolcszorosát eléri-e a jogviszonyból származó jövedelme vagy sem. Ha igen, akkor a bejelentési kötelezettségnek kell eleget tennie. Nagyon fontos a jövedelem vizsgálatánál, hogy a nyugdíjkompenzálásra kapott jövedelemkiegészítést nem kell figyelembe venni, csak a közalkalmazotti jogviszony alapján a kinevezési okmányban szereplő összeg, illetve a munkáltatótól a közalkalmazotti jogviszonyhoz kapcsolódóan kapott forintok számítanak.
- Ha a közalkalmazotti jogviszonyt vállaló egészségügyi dolgozónak a nyugdíjfolyósítása szünetel, és megszünteti a közalkalmazotti jogviszonyát, akkor újból megállapításra kerül-e a nyugdíja, vagy a nyugdíj szüneteltetése után a nyugdíjfolyósítás automatikusan feléled?
- A közalkalmazotti jogviszonyhoz a nyugdíjfolyósítás szüneteltetése kapcsolódik, nem pedig a nyugdíj megszüntetése! A törvény maga is kimondja, hogy amennyiben a közalkalmazotti jogviszony megszűnik, a megszűnést követő hónaptól a nyugdíj folyósítása automatikusan visszaáll. Vagyis, nem kell újból megigényelni a nyugdíjat, hanem a szüneteltetett nyugdíj folyósítására a közalkalmazotti jogviszony megszűnését követő hónaptól sor kerül! Természetesen az érintett egészségügyi dolgozónak azt igazolnia kell, hogy a közalkalmazotti jogviszonyból származó jövedelme már nincs, azaz a közalkalmazotti jogviszonyát megszüntette.
- Amennyiben a nyugdíjas egészségügyi dolgozóval 2013. 07. 1-je után létesítenek szabadfoglalkozású jogviszonyt, akkor számítani kell arra, hogy a nyugdíj folyósítását szüneteltetik?
- Csak a közalkalmazotti jogviszonyban álláshoz kapcsolódik a nyugdíj folyósításának automatikus szüneteltetése így szabadfoglalkozású jogviszony esetén nem alkalmazzák ezt a törvényi rendelkezést. Ugyanakkor fontos tudni, hogy amennyiben a szabadfoglalkozású jogviszony keretében a jövedelem eléri a minimálbér tizennyolcszorosát, akkor a nyugdíj folyósítása az év végégig szünetel. A limit összeget évente megvizsgálják, azaz az adott évben a nyugdíjat mindaddig folyósítják, ameddig a minimálbér tizennyolcszorosát el nem éri. A példánknál maradva a szabadfoglalkozású jogviszonyból származó jövedelem, amikor a meghatározott összeget eléri, a következő hónaptól adott év december 31-ig a nyugdíj folyósítása már szünetel!
- Igen ám, de mi van akkor, ha az egészségügyi dolgozó a közalkalmazotti jogviszonyának 2013. 07. 1-je utáni fenntartását vállalja, a kieső nyugdíj összege milyen módon kerül kompenzálásra?
- A kiesett nyugdíj összegét jövedelemkiegészítés címén lesz lehetősége a közalkalmazottat foglalkoztató munkáltatónak megigényelni. Erre vonatkozóan kormányrendeletet alkotnak, ami a jövedelemkiegészítésre való jogosultságnál három feltételt határoz meg. Egyrészt, a közalkalmazotti jogviszonyban állónak egészségügyi dolgozónak kell minősülnie. Másrészt már a megállapított nyugdíját, egyéb pénzbeli ellátását a nyugdíjfolyósítónak szüneteltetni kell. A harmadrészt a nyugdíj melletti továbbfoglalkoztatása mellett a munkáltató döntött. A dolgozónak jövedelemkiegészítését a munkáltató igényli meg, ami a kieső nyugellátását kompenzálja.
- Jövedelemkiegészítés csak a nyugellátásban részesülő egészségügyi dolgozót, vagy a korhatár előtti ellátásban részesülőt illeti meg, illetve, aki 40 éves keresőtevékenységre való tekintettel kapja az öregségi nyugdíját?
- A korhatár előtti ellátás, vagy a 40 éves keresőtevékenységre tekintettel megkapott öregségi nyugdíj is szünetel, ha az ellátásban, illetve nyugdíjban részesülő 2013.07.1-jétől közalkalmazotti jogviszonyban áll. Erre figyelemmel a kieső nyugdíj, korhatár előtti ellátás is jövedelemkiegészítés jogcímen kompenzálásra kerül! Ezt is a munkáltató fizeti és ő igényli meg.
- Ha a közalkalmazotti jogviszony vállalásakor a nyugdíj folyósítását szüneteltetik, akkor a jogviszony alapján számíthatnak-e a nyugdíjasok nyugdíjuk következő évi félszázalékos emelésére, figyelemmel arra, hogy a közalkalmazotti jogviszonyból származó jövedelmük után nyugdíjjárulékot fizetnek?
- Ez a szabály továbbra sem változik. Arra vonatkozóan, hogy majd a jövedelemkiegészítésbe ez hogyan és milyen módon épül be, vélhetően a jogalkotó ad választ. Figyelemmel azonban arra, hogy a jövedelemkiegészítésnek a célja az, hogy a kiesett nyugellátást pótolja, ha 2014. 01. 1-jétől félszázalékkal megemelkedik a közalkalmazotti jogviszonyt vállaló dolgozónak a nyugellátása, akkora már a módosított magasabb összegű jövedelemkiegészítést kell adni, hogy a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban dolgozónak a kiesett nyugellátását az kompenzálja.
- Arra van mód, hogy a közalkalmazotti jogviszonya fennállása mellett döntött nyugdíjas még 2013. 06. 30-a előtt ezen jogviszonyát megszüntesse?
- A közalkalmazott egyoldalúan, indokolási kötelezettség nélkül 2 hónapos lemondási idővel a jogviszonyát megszüntetheti, illetve annak közös megegyezéssel történő megszüntetését kérheti! Ilyenkor egy feladata van a dolgozónak mégpedig, hogy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak azt bejelenti, hiszen ebben az esetben nem a nyugdíjfolyósításának szüneteltetésére kerül sor. Amennyiben 2013. 07. 1-je után szünteti meg a közalkalmazotti jogviszonyát, akkor a megszüntetést követő hónap 1. napjától a szünetelt nyugellátás folyósítására ismételten sor kerül. Fontos azonban, hogy a dolgozónak bejelentési kötelezettsége van, azaz neki kell a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság felé jelentenie, hogy a közalkalmazotti jogviszonyát megszünteti, és a megszüntetést a megszüntető okmányokkal igazolni!
- Az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban álló egészségügyi dolgozó vajon részesül-e jövedelemkiegészítésben, ha a közalkalmazotti jogviszonya 2013. 07. 1-jei fenntartását vállalja?
- Az önkormányzattal, illetve az önkormányzat által fenntartott egészségügyi intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban állónál is kompenzálják a kiesett nyugdíj összegét. Azaz, míg a közalkalmazotti jogviszony 2013. 07. 1-je utáni fenntartásához az önkormányzatnak, illetve az önkormányzati intézménynek nem kellett a kormány jóváhagyása, hiszen az 1007/2012. Kormányrendelet hatálya alá nem tartozik, ezzel szemben a kompenzációra való jogosultság az ő közalkalmazottját is megilleti, ha a foglalkoztatás miatt a nyugdíj folyósítása szünetel
- A közalkalmazotti jogviszonyt vállaló önkormányzattal jogviszonyban álló egészségügyi dolgozónál a jövedelem kiegészítés fedezetét kinek kell biztosítani, az önkormányzatnak, vagy pedig azt központilag biztosítják?
- A jövedelemkiegészítés biztosítása központilag történik, vagyis az önkormányzatot a kiesett nyugellátás kompenzációja jogcímén megállapított jövedelem kiegészítés összege nem terheli. Ezt a GYEMSZI-n keresztül az önkormányzati intézmények vagy maguk az önkormányzatok is központilag kapják majd. Másként fogalmazva, a fenntartható a nyugdíjas dolgozókkal a közalkalmazotti jogviszony, hiszen az önkormányzatnak attól tartania nem kell, hogy annak pénzügyi fedezetét, vagyis a nyugellátást kompenzáló jövedelemkiegészítést saját magának kell biztosítania. Természetesen a megigénylés a munkáltatóra hárul, ugyanakkor a jövedelemkiegészítés megigénylését követően már annak központi forrásból való biztosítása az önkormányzatnak garantálja, hogy annak a fedezetét központilag és nem saját forrásból kell előteremtenie.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!