Kérdések és válaszok az Országgyűlésben

Hohn Krisztina (LMP) arról beszélt, sok a betöltetlen háziorvosi praxis és az OEP-finanszírozás nem fedezi egy praxis havi kiadásait.

Rétvári Bence államtitkára közölte, míg 2010-ben 860 ezer forint volt egy praxis állami finanszírozása, ma közel 1,6 millió forint. Hozzátette: elindították a praxisvásárlási támogatást, a letelepedési pályázatot is, ezek révén 573 ezer embernek lett háziorvosi ellátása.

Korózs Lajos (MSZP) azt kérdezte, miért "lapít" a kormány a kórházi fertőzések ügyében és hogyan szorítható vissza a fertőzések száma. Elmondta: 2017-ben több mint 15 ezer kórházi fertőzést regisztráltak, ezzel összefüggésben 440 ember halt meg tavaly, ugyanakkor a fertőzések 70 százalékát meg lehetett volna előzni.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) államtitkára azt mondta: nem lapít a kormány a kórházi fertőzések ügyében, hanem minden ezzel kapcsolatos jelentést nyilvánosságra hoz. Hangsúlyozta: 2015 óta 10 százalékkal csökkent a kórházi járványok száma és a kormány 2 milliárd forintos forrást biztosít arra, hogy további javulás legyen e téren.

Steinmetz Ádám (Jobbik) arra várt választ, hogy miért nem lehet patikát nyitni a 4500 fő alatti településeken, miközben dohánybolt, mindenhol, párszázfős településen is nyitható.

Rétvári Bence Emmi-államtitkár szerint a képviselő állítása tévedésen alapul, hiszen a Magyarországon a legkisebb település is kiírhat gyógyszertár-pályázatot, a 4500 fős határ csak arról szól, hogy ilyen esetben országos lapban a hatóságnak kell meghirdetni a pályázatot, ha az önkormányzat ezt nem teszi meg. Elmondta: több mint ezer gyógyszertár működik jelenleg is az 5000 fő alatti településeken. 

László Imre (DK) azt mondta: a kormány még mindig nem veszi komolyan a sürgősségi és intenzív ellátással kapcsolatos aggasztó jeleket, holott a Honvéd és az ajkai kórház problémái az egészségügy súlyos, rendszerszerű fogyatékosságaira mutatnak rá. Úgy vélte: az a tendencia kezd kirajzolódni, hogy a hiányszakmák esetében az orvosok magáncégekkel kötnek szerződést. Azt kérdezte: tudja-e a kormány, hány magyar gyógyintézetben dolgoznak bérorvosok és bérnővérek.

Rétvári Bence, az Emmi államtitkára azt válaszolta: míg a Honvéd Kórház 2010-ben 16 milliárd forintból, ma 33 milliárdból gazdálkodik, az ajkai pedig a 2012-es 1,9 milliárd forint helyett ma már 3,5 milliárdot kap. Hangsúlyozta: a Fidesz 647 milliárd forinttal költ többet egészségügyre, mint amennyit a szocialisták költöttek.

Lukács László György (Jobbik) szerint Kásler Miklós minisztersége óta krízisben van az egészségügy. Kijelentette: a tárcavezető nevéhez semmi pozitív nem kötődik, csak negatívumok sorolhatók. Bajban vannak a sürgősségi ellátó helyek, számos háziorvosi praxis betöltetlen, rémisztő kórházi fertőzési adatok látnak napvilágot - sorolta.

"Ön az elmúlt 160 napban megfagyott" - fordult a miniszterhez, és felvetette: a miniszter miatt mondott le Nagy Anikó államtitkár? Érez felelősséget amiatt, hogy Székely László eltávolítása miatt betegek maradtak ellátatlanul a kardiológiai intézetben?

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere úgy válaszolt: "mást se csináltunk 160 napig, mint dolgoztunk". Úgy folytatta: létrehozták a kórházi fertőzések elleni rendelkezéseket, kidolgozták az alapellátás koncepcióját, a sürgősségi ellátás átalakításának tervét, öt nemzeti programot készítettek a prevenciótól a rehabilitációig és meghatározták a népegészségügyi program kereteit.

"Ezzel szemben önök a Gottsegen intézetben történteket a betegek megfélemlítésére, hisztériakeltésre használták fel" - mondta, hozzátéve: a népegészségügyi intézet vizsgálata szerint az elhunyt beteg esetében Székely Lászlónak sürgősséggel műtétet kellett volna végeznie, ehelyett az orvos egy 30 nap alatt legyártható protézist rendelt. Leszögezte: a kórház vezetése ezért nem tehető felelőssé.

"Megfagyásról szó sincs, de felmelegedésről se" - zárta viszonválaszát.