• nátha
    • A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

      A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

    • Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

      Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

    • Itt az ősz, már támadnak a vírusok

      Itt az ősz, már támadnak a vírusok

  • melanóma
    • Melanoma: Nem csak nyáron kell figyelni

      Melanoma: Nem csak nyáron kell figyelni

    • Öt fontos tudnivaló a most aktuális anyajegyszűrésről

      Öt fontos tudnivaló a most aktuális anyajegyszűrésről

    • Itt az éves anyajegyszűrés ideje!

      Itt az éves anyajegyszűrés ideje!

  • egynapos sebészet
    • Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

      Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

    • Jó ütemben halad az egynapos sebészetek fejlesztése

      Jó ütemben halad az egynapos sebészetek fejlesztése

    • Lassan elkészül az orosházi kórház egynapos sebészeti részlege

      Lassan elkészül az orosházi kórház egynapos sebészeti részlege

Kiderült: minden szép és jó az egészségügyben

Egészségpolitika 2018.12.08 Forrás: Weborvos Szerző:
Kiderült: minden szép és jó az egészségügyben

Nemzetközi szinten is példaként emlegetik a magyar EESZT-t.    

Ki volt zárva minden kritikus hang a Nézőpont Intézet Gyógyuló Egészségügy című pénteki konferenciájának második etapjából, ugyanis itt szinte csak sikertörténetek hangzottak el. Természetesen az ágazatban sokaknak sok mindenre van okuk büszkének lenni, mint például a nemzetközi elismertségű Egészségügyi Elektronikus Szolgáltatási Tér (EESZT), vagy az egyre több eredményt felmutató Egészséges Budapest Program megálmodóinak és megvalósítóinak. A problémák említése nélkül azonban kissé felemásan hangzottak ezek a hurráoptimista előadások. 

A digitális egészségügy magyarországi terjedéséről a volt államtitkár, Szócska Miklós beszélt. Az Egészségügyi Menedzserképző Központ igazgatója szerint még az EESZT bevezetése előtt már csak azzal életeket lehetett menteni, hogy a betegút adatokat hálózatelemzéssel összesítették. A szolgáltatási tér bevezetése óta pedig olyan adatvagyon jött létre, amely óriási lehetőségeket rejt a prevenció, az ellátás területén. A kérdés persze az, hogy mit kezdünk, hogyan kezeljük ezt a hatalmas vagyont, hiszen "eladhatjuk adatainkat üveggyöngyért és lehetünk adatrabszolgák", de stratégiai fejlesztőként lehetünk egyenrangú partnerei is a nagy cégeknek - mondta a volt államtitkár. 

Mára az EESZT összekapcsolja szinte az összes közellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatót, ami körülbelül 10-11 ezer intézményt jelent - mondta Vartus Gergely a digitális egészségügyről tartott kerekasztal-beszélgetés elején. Az E-health koordinációval kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos hozzátette, hogy a patikák és a fekvőbeteg-ellátók már 100 százalékban csatlakoztak, a járóbeteg-ellátók és a háziorvosok pedig körülbelül 90 százalékban használják az elektronikus teret, valamit idén novembertől megkezdődött a magánszolgáltatók belépése is. Megjegyezte azt is, hogy a kezdeti szkepticizmust érezhetően felváltotta az elfogadás, sőt, sok egészségügyben dolgozó már kifejezetten szereti használni az új rendszert. 

A kerekasztal-beszélgetésben szó esett arról, hogy nemzetközi szinten is példaként emlegetik a magyar EESZT, amely továbbfejlesztésére rendelkezésre áll több mint 20 milliárd forint. Ebből a pénzből nemcsak az adatvagyon kiterjesztését, a felhő2 jövő évi kiépítését tudják megoldani, hanem lehetőség lesz a járóbeteg irányítási rendszer felállítására, a telemedicina rendszer megteremtésére. Előbbinél cél, hogy átláthatóbbá, hatékonyabbá váljon az ellátás, utóbbinál pedig azt szeretnék elérni, hogy a túl sok orvos-beteg találkozás csökkenjen, hiszen számos szolgáltatás a telemedicina segítségével a beteg otthonában is elvégezhető. "Nemzetközi trend, hogy egyre többet költenek az országok például a mesterséges intelligencia lehetőségeinek a felkutatására, mi sem ugorhatunk félre a digitális világ elől" - mondta a beszélgetés végén Szabó Zoltán, az EESZT-t működtető Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója. A cél az, hogy minél több olyan alkalmazást fejlesszünk, amelyek a betegellátást szolgálják - tette hozzá. 

A három éve Magyarországon is végzett tüdőtranszplantációk történetéről számolt be a konferencián Rényi-Vámos Ferenc. Az Országos Onkológiai Intézet központvezető főorvosa szerint nemcsak az siker, hogy ez a bonyolult műtétet már itthon is hozzáférhető, hanem az is, hogy elegendő forrás volt műtüdők beszerzésére, és a tüdőátültetés jövőjét megteremtő rezidensek kiképzésére. 

Két év alatt összesen eddig 205,1 milliárd forint forrás sorsa dőlt el a közép-magyarországi régió egészségügyi fejlesztéseire - számolt be Cserháti Péter, az Egészséges Budapest Program (EBP) koordinálásáért felelős miniszteri biztos. A főváros és Pest megye korábban a fejlesztésekből kimaradt egészségügyi intézményei, fekvő- és járóbeteg ellátói az előadás alapján nagy ütemben újulnak meg, illetve kezdődött el korszerűsítésük tervezése. Emellett tető alá hoztak számos nagyértékű eszközbeszerzést, nemcsak orvosi, radiológiai berendezéseket, hanem például az egészségügyi szolgáltatóknak 2600 új számítógépet, és már döntés született másik 6500 pc és 21 óriásszerver beszerzéséről is. Jövő héten pedig az emberi erőforrás miniszter eredményt hirdet a három centrumkórház lezárult tervpályázatáról is.

Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója arról beszélt, hogy mennyire hatékony a szolgálat újkori kommunikációja. A Facebookon az Instagrammnon keresztül 86 ezer, illetve 7300 emberhez érnek el az üzeneteik, amelyek átalakíthatják nemcsak a mentőszolgálatról kialakult képet, hanem szolgálják az egészségtudatosabb gondolkodást is. A főigazgató beszámolt arról is, hogy nemcsak a kommunikáció terén sikerült fejlődniük, hanem a járműparkjuk és a mentősök egyenruhája is korszerűsödött. 

A konferencia zárásaként a magán- és közellátás egymáshoz való viszonyáról, szétválasztásuk lehetőségeiről beszéltek a megjelentek. Főleg a privát szféra prominensei, mivel az állami ellátást a kerekasztal-beszélgetésben nem képviselte senki. Elöljáróban Bodrogi József egészségügyi közgazdász elmondott néhány adatot. Eszerint egyre többen egyre többet költenek a magánszolgáltatásokra: az OECD országok 8-14 százalékát messze meghaladva Magyarországon az egészségügyi ráfordítások 32 százalékát körülbelül 900 milliárd forintot fizetnek az emberek saját zsebből. Ebben persze a magánellátáson kívül benne van a vény nélkül kapható gyógyszerekre, étrend kiegészítőkre fordított pénz is. 

A kerekasztal-beszélgetésben résztvevő három ismert nagy magánellátás szakértő Lantos Csaba egészségügyi és élettudományi befektető, Leitner György, az Affidea vezérigazgatója és Studniczky Ferenc, az OTP Egészségpénztár ügyvezető igazgatója egyetértett abban, hogy jelenleg a területükön vadkapitalista állapotok uralkodnak és a helyzet "szabályozásért kiált". Átláthatóbbá kell tenni a magánellátást, ez a betegek érdeke is, az azonban a jelenlévők szerint megoldhatatlan, hogy teljesen szétváljon a magán- és a közellátás. Példaként említették, a nagy orvos és szakdolgozó elvándorlás után a magyarországi humánerőforrás helyzete nem teszi lehetővé, hogy valaki csak a magánellátásban vagy csak a közellátásban dolgozzon. Tehát legalábbis egyelőre muszáj így "összecsúszva" működni.

Jakab Zsuzsanna erős útmutatást adott - korábbi tudósításunk a Nézőpont Intézet konferenciájáról.

Legolvasottabb cikkeink