• nátha
    • A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

      A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

    • Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

      Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

    • Itt az ősz, már támadnak a vírusok

      Itt az ősz, már támadnak a vírusok

  • melanóma
    • Melanoma: Nem csak nyáron kell figyelni

      Melanoma: Nem csak nyáron kell figyelni

    • Öt fontos tudnivaló a most aktuális anyajegyszűrésről

      Öt fontos tudnivaló a most aktuális anyajegyszűrésről

    • Itt az éves anyajegyszűrés ideje!

      Itt az éves anyajegyszűrés ideje!

  • egynapos sebészet
    • Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

      Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

    • Jó ütemben halad az egynapos sebészetek fejlesztése

      Jó ütemben halad az egynapos sebészetek fejlesztése

    • Lassan elkészül az orosházi kórház egynapos sebészeti részlege

      Lassan elkészül az orosházi kórház egynapos sebészeti részlege

Nézőpont: Jakab Zsuzsanna erős iránymutatást adott

Egészségpolitika 2018.12.07 Forrás: Weborvos Szerző:
Nézőpont: Jakab Zsuzsanna erős iránymutatást adott

Míg Kásler Miklós szerint nem beteg az egészségügy, addig a WHO szakembere közép-ázsiai helyzetről is beszélt.

Nem a magyar egészségügy beteg, hanem a magyar népesség, fogalmazott a Nézőpont Intézet konferenciájának Gyógyuló egészségügy címére reagálva ma Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter. Az egészségügynek jóval kevesebb szerepe van a az egészségi állapotban az életmódhoz, megelőzéshez képest, tette hozzá. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális igazgatója, Jakab Zsuzsanna azonban korántsem volt általánosan elégedett a hazai egészségügy eredményeivel, annak finanszírozásával, a betegterhek elképesztő nagyságával, mondván, vannak területek, amelyekben közép-ázsiai színvonalunk állunk. S bár diplomatikusan, de igencsak kemény kritikával felérő iránymutatást adott a kormányzatnak a helyzet javítása érdekében. Szembeszállt a Pénzügyminisztérium államtitkárának, Banai Péter Benőnek azon álláspontjával is, miszerint akkor érdemes többletforrásokat tenni az egészségügybe, ha azok hatékonyságjavulással járnak – Jakab Zsuzsanna ugyanis úgy vélte: maga a hatékonyságnövelés befektetést igényel, és tévedés ezt a két dolgot megfordítani.

Népegészségügyi programok, béremelés

Az elsőként előadó Kásler Miklós számos, az Orbán-kormányok ideje alatt született pozitívumot sorolt fel, így például a várható élettartam növekedését emelte ki, a csökkenő elhízást és dohányzást, köszönhetően az életmód- és a prevenciós programoknak. Beszélt a gyorsan összeállított nemzeti népegészségügyi programokról (vezető képünk), amelyek ma a halálokok 75 százalékát képviselik. Az alapellátás megreformálását szolgálja az Országos Alapellátó Módszertani Központ létrehozása, az alapellátási ügyelet újragondolása, a szolgálatok hatáskörének meghatározása (kompetencia bővítése), eszközellátásának javítása, illetve az úgynevezett járási egységek megalakítása (védőnővel, fogorvossal, dietetikussal, gyógytornásszal, stb.), a kollegiális vezetői rendszer elindítása. Érintette a sürgősségi rendszer átalakítását (alapellátó egység, betegeket segítő diszpécser és az általánosan kötelező triázs), a kórházi fertőzéseket, amelyeknek legalább „két számjegyű” visszaszorítása érdekében elkészült és véglegesítésre vár az Antimikrobiális nemzeti cselekvési terv, s megjelent az infekciókontroll rendelet.

További béremelést hajtanak végre az egészségügyi közalkalmazottak körében (szakdolgozók, a nem egészségügyi főiskolai szintű végzettségű dolgozók és az alapellátásban foglalkoztatott védőnők) a következő négy évben, négy lépcsőben, így 2022-re 72 százalékos alapbéremeléssel számolhatnak az érintettek, mondta Kásler Miklós, jelezve, jövőre 15 milliárd forint a béremelés forrásigénye.

Jelentős többletforrás jutott az egészségügynek

Más az egészségügy és más a Pénzügyminisztérium nézőpontja, fogalmazott Banai Péter Benő. Az egészségügy jelentős többletforráshoz jutott az elmúlt években: 2010-hez képest 68 százalékkal nőtt a gyógyító-megelőző ellátásra fordított kiadás, ami inflációval számolva is 30 százalékos növekedést mutat. Ez a trend csak akkor folytatható, ha a gazdasági növekedési ütemet tartani tudják. Az államtitkár nem csak a szakképzett munkaerő hiányát jelölte meg a gazdasági növekedés egyik gátjaként, hanem a rosszabb egészségügyi állapotot is. Azt a sokat emlegetett tényt sem hallgatta el, hogy gazdasági fejlettségünk nincs párhuzamban a lakosság egészségi állapotával.

A konszolidáció kapcsán elmondta, szerencsére tudják a szükséges forrásokat biztosítani úgy, hogy a hiánycélt is tartják, sőt, és az adósságrátát is mérsékelik. Átfogó, rendszerszintű módosításokat várnak az ágazattól azért, hogy ne alakuljon ki év végére ekkora nagyságú adósság.

Korai halálozás – közép-ázsiai állapotok

Három területet kell priorizálnia a kormányzatnak: az egészségi állapot javulása, az egészségügy finanszírozásának növelése és a betegterhek csökkentése, valamint az egészségügyi rendszer fejlesztése – adott útmutatást a kormánynak Jakab Zsuzsanna. Elismerte, hogy javult a születéskor várható időtartam, ám még mindig a legrosszabbak vagyunk a Visegrádi Négyek között, s növekszik az egyenlőtlenség a férfiak és nők között. Ráadásul a produktív korúak halálozása jelentős mértékben megelőzhető lenne, tette hozzá azzal, hogy Európában csak Bulgária áll rosszabbul hazánkhoz képest a korai halálozásban, s alig vagyunk kedvezőbb helyzetben, mint a közép-ázsiai országok. A háttérben a daganatos és szív-érrendszeri betegségek állnak, s az okok nem csak az egészségügyben keresendők. Az elhízás, a kábítószerezés, a dohányzás, az alkoholizálás, a környezeti ártalmak mind hozzájárulnak a rossz adatainkhoz, ám például az alkoholproblémák kényes politikai kérdések, tette hozzá. A magyar betegségteher egyharmadáért a környezeti ártalmak a felelősek, ismertette a döbbenetes adatot.

Az egészség, a jólét a fenntartható fejlődés feltétele

Ezt szögezte le Jakab Zsuzsanna, hozzátéve, hogy már az esélyegyenlőtlenség csökkentésének is óriási a hatása. Pozitívan értékelte az öt népegészségügyi programot, amely végre elindulhat hosszú évek hiábavaló várakozása után. Arra is rámutatott, hogy az egészségügyi kiadások emelkedése nem veszélyezteti a GDP-t, ugyanis jóval elmarad annak növekedésétől. A WHO 12 százalékos arány javasol, nálunk a 10 százalék alatt van a GDP-arányos költés (nem számolta bele a magánkiadásokat és az uniós beruházásokat). Az alacsony közkiadás magas magánteherrel jár: míg az ajánlás a magánkiadásra maximum 15 százalék, nálunk ez magasan a legkiemelkedőbb – szavaival élve: katasztrofális mértékű – 29 százalékkal, s nemhogy mérséklődik, hanem még emelkedik. A szociális egyenlőtlenségeket csökkenteni kell, a szegényeket, krónikus betegeket jobban védő támogatáspolitikát kell az államnak kialakítania, ugyanis ezeket a csoportokat különösen súlyosan érinti a jelentős arányú magánkiadás, vagyis a gyógyszerek kiváltása (első helyen) és a fogászati kezelés például.

Javasolta, hogy az egészségügyi rendszer fejlesztése során a kormányzat vegye figyelembe, hogy megváltozott a betegségteher, át kell alakítani az egészségügyi rendszer és a népegészségügy kapcsolatát, az alapellátás csak ez utóbbival együtt lehet az ellátás alappillére. Ehhez megfelelő ösztönzők kellenek, ugyanis csak az erős és multidiszciplináris praxisközösségeknek van jövőjük.

Egyedi azonosító: nagy a teher

Nem szabad teljesen leépíteni az európai hatóanyaggyártást, utalt a valsartan ügyre Orbán Gábor, a Richter vezérigazgatója a gyógyszerpiaci kerekasztal-beszélgetésben, amelyet Drexler Donát, a Nézőpont Intézet tanácsadója moderált. Greskovits Dávid, a MAGYOSZ elnöke, Orbán Gábor és Feller Antal, a Hungaropharma Zrt. vezérigazgatója, illetve Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke mind egyetértett abban, hogy a jövő február 9-étől kötelező egyedi gyógyszerazonosítás óriási anyagi és adminisztrációs teher minden érintett számára, s hazánkban felesleges, hiszen a zárt ellátási lánca még soha nem került hamis gyógyszer. Egyelőre azt sem sikerült tisztázni, mi történik, ha például programhiba miatt hamis jelzést küld a rendszer, tette hozzá Feller Antal, aki arról is beszélt, hogy a rendezetlen kórházi adósság komoly nehézségeket okoz a nagykereskedőknek.

Kiderült, minden szép és jó az egészségügyben - tudósításunk második része a Nézőpont Intézet konferenciájáról.

(MTI Fotó Soós Lajos)

Legolvasottabb cikkeink