Cél, hogy Magyarország 2030-ra az unióban a jelenlegi 21. helyről a legjobb 10 közé, világszinten pedig a legjobb 25 innovátor ország közé kerüljön.
Megszavazta a parlament Magyarország új innovációs stratégiáját, a Neumann János Programot (NJP), amelynek fókuszában az egyetemek, valamint a kutatóintézetek és a gazdaság összekapcsolása áll - közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) kedden az MTI-vel.
A közlemény szerint a minisztérium stratégiai intézkedéscsomagjának középpontjába a tudás alapú gazdaság megerősítése került a meglévő intézmények fejlesztésén, valamint új programok megvalósításán keresztül.
Mint írják, az elmúlt években megújult és megerősödött a magyar felsőoktatási, kutatási és innovációs élet, és mindezt jelentős forrásbővülés követte. A Neumann János Program kilenc pontban határozza meg azokat az intézkedéseket, amelyek hozzájárulnak a magyarországi gazdaság erősödéséhez, és lehetővé teszik a tudásalapú, magas hozzáadott értéket termelő gazdaság innovációs pilléreinek kialakítását.
"A program 9 fő intézkedése keretében nemzetközi pályára állítjuk a magyar kutatásokat, és piacra segítjük az innovációs ötleteket. Az egészséges élet, a zöld átállás, a digitális átállás és a biztonság köré fókuszáljuk innovációs befektetéseinket. Emellett kiszámítható életpályát biztosítunk a magyar kutatók számára, kedvezményt adunk a hazai vállalkozások és feltalálók számára a szabadalmi eljárásokban, és ösztönözzük az innovációs tevékenységeket a tudományos előmenetelben is. Segítjük továbbá a kutatási eredmények hasznosítására létrejött vállalkozások forrásbevonását. Az egyetemek és a gazdaság együttműködésének tereként létrehozzuk a Tudományos és Innovációs Parkokat és kiterjesztjük az innováció támogatását az egész Kárpát-medencére" - idézi a közlemény Hankó Balázs, a KIM innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkárának parlamenti zárszavát.
Mint Hankó Balázs hozzátette, a Neumann János Program elfogadása szimbolikus jelentőséggel is bír, hiszen ezen a napon ünnepeljük a magyar feltalálók napját, 2009 óta ezen a napon tisztelgünk a legnagyobb magyar feltalálók előtt. "A stratégia célja, hogy biztosítsa azokat a feltételeket, azt a támogató környezetet, ahonnan elindulhatnak korunk Neumann Jánosai" - emelte ki az államtitkár.
A törvénycsomag részeként az ELKH kezdeményezésére a kutatóintézet-hálózat szeptember 1-jétől Magyar Kutatási Hálózat néven folytatja munkáját. Az átnevezés célja, hogy a magyarországi és a nemzetközi kutatás-fejlesztési és innovációs ökoszisztéma tagjai körében egyaránt a név alapján könnyen és egyértelműen beazonosítható legyen a független magyarországi kutatási hálózat, hozzájárulva ezzel Magyarország ismertségének és elismertségének növeléséhez a nemzetközi színtéren.
Mint arra a közlemény kitér, a tudomány- és innovációpolitika missziója, hogy az innovatív technológiai és társadalompolitikai megoldásokkal megkönnyítsék az életet a magyar emberek számára, és magas hozzáadott értékű munkahelyeket hozzanak létre. Az innovációban történő előrelépés képes hozzájárulni a magyarországi hozzáadott érték növeléséhez, amely kiemelt gazdaságpolitikai cél. A kormány a Neumann János Program révén célul tűzi ki, hogy Magyarország 2030-ra az unióban a jelenlegi 21. helyről a legjobb 10 közé, világszinten pedig a mostani 34. helyről a legjobb 25 innovátor ország közé kerüljön.