A gyógyszerfelírási rendeletek fokozatosan ássák alá az orvos-beteg-patikus kapcsolatot.
Úgy tűnik, áprilisban nemcsak az időjárás szeszélyes, de az egészségpolitikai döntések is meglehetősen gyorsan változnak, mint például a hatóanyag alapú rendelés esetében.
Mint korábban a Weborvos beszámolt róla, a Széll Kálmán Tervhez kapcsolódó intézkedések közül április elsejétől vezették be a koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek körében a hatóanyagnéven történő gyógyszerfelírást.
Az utolsó pillanatban, vasárnap a Nefmi közleményt adott ki, miszerint mégiscsak maradhat a gyógyszerneves rendelés, ha az orvos úgy ítéli meg, hogy erre szükség van a hatóanyagnév, a hatáserősség és gyógyszerforma recepten történő kötelező rögzítése mellett. Mint a közleményben indokolták, ezzel kívánja a tárca segíteni az átállás zökkenőmentességét.
Hogy mi történt a háttérben, és valóban megfúrta-e az OEP terveit az államtitkárság, nem tudhatjuk. Az viszont biztos, hogy az orvosoknak egyelőre nem kell attól tartaniuk, hogy a betegeik esetleg elfelejtik a gyógyszerük nevét, vagy nem szívesen váltanak másik nevű, bár azonos hatóanyagú patikaszerre.
Az áprilisi intézkedésekről Komáromi Zoltán országos szakfelügyelő főorvos így vélekedett a Weborvos megkeresésére:
– Az elmúlt két-három évben minden gyógyszerfelírást érintő rendelkezés növelte a beteg-háziorvos-patikus háromszögben a közötti konfliktushelyzetet kialakulásának lehetőségét. Mindezen túl rontotta a betegek compliance-t, hiszen a hatékony és eredményes terápia az orvos és a beteg megegyezésén múlik a gyógyszerre, életmódra, táplálkozásra stb. vonatkozóan. Amikor készítményeket vonnak ki a forgalomból, a térítési díj, illetve az OEP- támogatás akár 50-60 százalékkal módosulhat, vagy a patikus azt tudja kiadni, ami a raktárán van, és emiatt minden receptírás alkalmával konzultálnia kell a betegekkel az általuk szedett gyógyszerekről – akkor ez kinek jó? Aki ezeket a játékszabályokat kitalálta, életében nem látott és nem kezelt beteget, nem ismeri a gyógyítás folyamatát és szakmai szabályait, ráadásul az íróasztala mögül nem is érdekli a szakma gyakorlóinak véleménye. A háziorvosi rendelő nem egy szerviz, ahová beérkezik a munkadarab, és az aktuális technológiai előírások alapján meg kell javítani – mégis mintha így kezelnék ezeket a problémákat, és ez rossz üzenet mindannyiunk számára. Minden jel arra utal, hogy a rendeletalkotót nem érdeklik a háziorvosi szakma sajátosságai. A háziorvosok pedig lassan fásultakká válnak, nem akarják, nem fogják magukra húzni az újabb vitákat, problémákat, csökkeni fog az ellátás személyessége, szakmai tartalma.
A gyors változásról úgy vélekedett, hiába jelentették be a módosítást, hogy mégis megadható a recepten a koleszterinszint-csökkentő gyógyszer neve is, a számítógépes programok ezt egyelőre nem tudják követni. Mint mondja, eddig tényleg odafigyelt, hiszen két generikus gyógyszer hatóanyagtartalma szélsőséges esetben akár húsz százalékkal is eltérhet egymástól, és ez már életveszélyes is lehet egy-egy betegnél, nem véletlen, hogy a transzplantáltak tüntetnek. Most már úgy van vele, hogy a konkrét gyógyszert vitassa meg a beteg a patikussal, viszont az összes mellékhatásért, gyógyszerkölcsönhatásért vállalják a gyógyszerészek a felelősséget – a rendelet kibocsátójával egyetemben, tette hozzá.