Konferencia a nők egészségéről

Képünk illusztráció

A nők egészségi állapotát biológiai, hormonális és pszichés különbözőségükből, és a társadalmi szerepek rendszerében betöltött nagyon sajátos pozícióikból következően más-más kockázati tényezők jellemzik. A nők Magyarországon a múlt század kezdetétől folyamatosan, ma már azonban egyre nagyobb arányban vesznek részt a munkaerőpiacon, miközben a háztartásban, családban betöltött szerepeiknek változatlanul eleget tesznek. Mindeközben egyre kevesebb idejük jut a szabadidős pihenésre, rekreációra. A nőket jobban sújtja a szegénység, sok az egyedül álló vagy gyermekét, gyermekeit egyedül nevelő nő, gyakrabban szorulnak rá a szociális ellátórendszer által nyújtott szolgáltatások igénybevételére.

Mindezek erőteljesen hatnak a nők egészségi állapotára és sokszor beszűkítik az egészségfejlesztés és egészségmegőrzés lehetőségeit. A nők helyzete, foglalkoztatásuk növelése, ebből eredően a munka és a családi szerepek összeegyeztetése kiemelt jelentőséggel szerepel az unió valamennyi tagállamának esélyegyenlőségi, foglalkoztatási és lisszaboni akcióterveiben.

Számos tanulmányból egyértelműen kiderül, hogy a XXI. században is a nők legaktuálisabb kérdése változatlanul a munka és a család feladatainak összehangolása. A professzionális és a családi élet közötti választás lehetőségének kihívásai komoly dilemmát jelentenek valamennyi nő számára. Az egészségmegőrző programokkal, a környezeti és társadalmi ártalmak csökkentésével a testi és lelki betegségek megelőzhetőek, egyben hozzájárulnak egy egészségesebb női nemzedékhez.

Az aktív korú nők a 2. helyen állnak az EU 25 tagországának halandósági rangsorában, nálunk mintegy 80 %-kal magasabb a nők halandósága, mint az Európai Unióban. 100.000 aktív korú férfi (25-64 évesek) közül hazánkban kétszer több hal meg, mint a 25 tagországú EU-ban. A teljes lakosságban a halálozások 51 %-a a keringési rendszer betegségei, 25 %-a a rosszindulatú daganatos betegségek, 7-7 %-a az emésztőrendszer betegségei, illetve sérülés, mérgezés vagy más külső okok miatt következett be. Az utóbbi években megfigyelhető a haláloki struktúra lassú átrendeződése: a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás aránya csökken, a daganatos betegségeké emelkedik. A keringési rendszer betegségei a nők halálozásának 57 %-át, a férfiak esetében 45 %-át okozzák. Bár a szívbetegségek miatti halálozás csökken, de a szívbetegségekkel élők száma növekszik. Ez az arány a különböző életkorokban is jelentősen változik, a fiatalok körében a halálesetek döntő része külső okok (balesetek, öngyilkosság) miatt következik be. 35-64 éves kor között – különösen a nők körében – kiugróan magas a daganatos betegségek.

A nők esetében a leggyakoribb halálok a tüdőrák, majd a vastagbélrák és az emlőrák. Összehasonlításban mind az emlőrák, mind a méhnyakrák miatti korai halálozás a magyar nők között jóval kedvezőtlenebb képet mutat, mint az Európai Unió átlaga vagy akár a szomszédos Ausztriáé. A magyar női lakosság körében az előforduló daganatok közül az emlőrák előfordulása a legmagasabb. Ez feltehetően az egyre nagyobb intenzitással szervezett mammográfiás szűrésnek is tulajdonítható, melynek révén még több, addig rejtett megbetegedést fedeznek fel. A keringési rendszer betegségei közül a leggyakoribb halálokok mind férfiaknál, mind nőknél az ischaemiás szívbetegség és az agyérbetegségek. Hazánkban a tüdőrák, a vastag- és végbél rosszindulatú daganatos megbetegedései miatt kétszer magasabb a halandóság, mint az EU 25 tagállamában.

2006 első félévében Ausztria tölti be az Európai Unió soros elnökségét. Az osztrák elnökség prioritásokat fogalmazott meg az egészségügy területén, melyek közül a nők egészsége kiemelt helyen szerepel. Az egészséget érintő prioritások első nemzetközi tanácskozására ez alkalommal a Nők és az egészség konferencia keretében, nemzetközi részvétellel kerül sor. A konferencián elismert nemzetközi és hazai szakemberek előadásait hallhatják a következő főbb témákban:

- A nő mint egyén egészségi állapota szekcióban többek között előadást hallhatunk a magyar nők egészségi állapotáról, a roma nők egészségi állapotáról és kapcsolatukról az egészségügyi ellátórendszerrel, a nők mentálhigiénés állapotáról Magyarországon, a szűrővizsgálatok jelenlegi helyzetéről, a szlovén szűrési programokról, az Egészség Hídja Összefogásról, az amerikai emlőrák megelőzés tapasztalatairól és az emlőrák-kutatás bélyegről, az emlőrákkal kapcsolatos személyes tapasztalatokról és a Magyar Posta törekvéseiről a megelőzés területén.

- Az egészségügy mint munkáltató szekcióban fejtük ki az egészségügyi dolgozók egészségi állapota, a karriertervezés és a nők sajátos szerepe az egészségügyben, és a munkaerőpiaci (re)integráció kérdéseit.

- A nő mint a család egészségmenedzsere szekcióban a nők sajátos szerepei a táplálkozás, elhízás elleni küzdelem, és a szabadidő hasznos eltöltése a főbb témák.

A konferencián Prof. Dr. Robert Schlögel osztrák népegészségügyi főigazgató-helyettes, George H. Walker, az USA magyarországi nagykövete, dr. Blanka Mikl Meznar, a szlovén Egészségügyi Minisztérium helyettes államtitkára, az Egyesült Államokból dr. Balázs Bodai és dr. Irene Csontos vesz részt külföldi meghívottként. A konferencia megnyitóját dr. Rácz Jenő egészségügyi miniszter, dr. Göncz Kinga ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter és dr. Dobrev Klára tartják.