A Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal alkotmányos védelmet akar kiharcolni a rendszernek.
Egyre több szervezet érzi tarthatatlannak az egészségügy helyzetét – ma a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal (NEK) rendkívüli ülésén született „Közfelkiáltás a magyar egészségügyért" címmel egy olyan dokumentum, amely a mit-miért-miből kérdéscsoportra igyekezett összefoglalni a rendszer stabilitását szolgáló, általa szorgalmazott intézkedéseket. Mint Éger István, az alapító Magyar Orvosi Kamara elnöke s egyben a rendezvény házigazdája elmondta, a NEK határozatának elfogadása előtt két, megdönthetetlen tényeket/érveket tartalmazó szakmai előadást hallgathattak a tagszervezetek képviselői Vokó Zoltán professzortól az egészségi állapotra, illetve Gilly Gyula egészségpolitikai szakértőtől a finanszírozás helyzetére vonatkozóan. Lényegében ezek alapján született az egyhangúan elfogadott NEK-határozat.
Éger István történelmi léptékűnek nevezte azt, hogy 2004 óta először képviseltette magát (sőt: meg is szólalt) a kormányzati oldal, ugyanis a NEK ülésén rövidebb időre megjelent Beneda Attila helyettes államtitkár és részt vett Nagy Szilárd kabinetfőnök. „Kaptunk hideget-meleget, de inkább hideget" fogalmazott a kabinetfőnök, hozzátéve, a legtöbb bírálat a kormányt érte, s igyekeznek a javaslatokat a szakfőosztályokhoz eljuttatni.
A NEK „Közfelkiáltása" szerint az egészségügy stabilitása és kiszámíthatósága érdekében a rendszer alappilléreit az Alaptörvényben kell rögzíteni, védeni kell a társadalombiztosítást, meg kell határozni a közkiadási célértékeket. Mint a dokumentumot megalapozó előadásában Gilly Gyula fogalmazott, az adófizetők pénzét csak az adófizetőkre lehessen költeni, ne pedig hobbitevékenységekre. Az egészségügyi közkiadások alacsony szintje a szakértő szerint nem gazdasági szükség, hanem kormányzati prioritás.
Elismerte, van a rendszerben hatékonysági probléma, ám az alapvető probléma az ágazat alulfinanszírozottsága, emiatt – mint fogalmazott – a rendszert beletolják egy méretgazdaságossági veszteségbe. Az ellátók úgy kompenzálnak, ahogy tudnak, leadnak a színvonalból. Ez nemcsak a betegellátásra hat ki, hanem a rendszerben dolgozókra is, akik az alacsony fizetés mellett szakmai-etikai kételyekkel is szembesülnek, s sokan inkább a külföldön vállalnak munkát.
A GDP 1,5, de inkább 2 százalékával meg kell emelni a közkiadást, legalább olyan mértékűre, ahogy a szomszédaink teszik. Ez azt jelenti, hogy 550-600 milliárd forintot kell plusz forrásként biztosítani a gyógyító-megelőző ellátásokra, vagyis 170 százalékra kellene növelni a jelenlegi keretet, s a végrehajtást a NEK szerint maximum néhány év alatt, alapos tervezés után törvényben garantált módon kell biztosítani az ágazat számára.
A finanszírozási kérdések mellett kiemelt hangsúlyt kapott a határozatban a lakosság egészségi állapota, amely – mint Éger István fogalmazott Vokó Zoltán előadására hivatkozva – köszönőviszonyban sincs az ország gazdasági helyzetével. Ráadásul Vokó Zoltán Gilly Gyulával egyetemben rámutatott egy összefüggésre: magasabb a jobb módúak halálozása az olyan országokban, ahol hatalmasak a gazdagok és szegények közötti különbségek, tehát az elit számára is fontos, hogy a társadalmon belüli jelentős különbségeket csökkentsék. A politika az egyik legfontosabb egészségmeghatározó tényező, szögezte le Vokó Zoltán, bizonyítékként pedig a svéd, illetve a spanyolországi példát hozta fel: amikor a munkanélküliség növekedni kezdett, a spanyoloknál párhuzamosan nőtt az öngyilkosság okozta halálozás, míg a svédeket nem viselte meg mindez.
A rendszert a nagyfokú migráció is sújtja, az elvándorlást csak megfelelő, jelentős fizetésemeléssel lehet megállítani, éppen ezért jövőre egy középtávú bérfelzárkóztató programnak prioritást kell adni NEK határozata szerint.
A fórumon egybehangzóan megállapították: nem az egészségügyi államtitkárságnál van a döntés kulcsa az egészségpolitikai döntésekben, ezért a nagypolitika ügyévé kell tenni az egészségügyet, ami össztársadalmi ügy. A nemzetközi tapasztalatok szerint ugyanis ott értek el jelentős sikereket, ahol az egész társadalom, illetve a nagypolitika ügyévé vált a lakosság egészsége.
A „Közfelkiáltás a magyar egészségügyért" határozat itt olvasható.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!