Lét és nemlét határán a gyógyszertárak

A gyógyszerpiac valamennyi szereplője, gazdasági környezetének kedvezőtlen helyzetéről adott számot: az innovatív gyártók a gyógyszerkiadásokhoz való hozzájárulások mértékét aránytalanul súlyosnak tartják, míg a nagy- és kiskereskedelmi árrések átrendezése amellett, hogy megbontotta a szereplők között fennálló amúgy is kényes egyensúlyt, nem hozta meg a célkitűzésekben megfogalmazott eredményt, az 1 százalékos árrésnövelés ugyanis nem tudta ellensúlyozni a forgalomcsökkenésből adódó veszteségeket –

olvasható többek között a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének (MOSZ) összegzése a múlt heti országos kongresszusukról.

Mint a továbbiakban honlapjukon írják, a generikus program számára biztosított érdekeltségi rendszerből származó bevételeket jelentősen csökkenti az ugyanezzel összefüggésbe hozható alacsony árszínvonal alapú árrés-tömeg csökkenés, valamint a fogyasztói kosár erőteljes regressziója. Tovább rontotta a helyzetet, hogy a nagykereskedők szabad kezet, sőt biztatást kaptak a rabattok csökkentésére, megszüntetésére. Mindezekkel összefüggésben a magyar gyógyszertárak zöme a lét és nemlét határán mozog. A rendkívül kedvezőtlen tényezők együttes hatását csak a tőkeerős (külföldi) patikaláncok képesek kivédeni, a jövőre tervezett 70-80 milliárd forintos „megtakarítás" az összes magyar magángyógyszertár megszűnéséhez vezet.

Összességében a résztvevők a segélykiáltás mellett döntöttek, mondván, nem kívánják a Magyar Gyógyszerészi Kamara indokolatlan optimizmusát hallgatásukkal alátámasztani. A Kongresszus résztvevői felkérték a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnökét, hogy a gyógyszerellátás szakmai és gazdasági környezetét befolyásoló, hivatali és informális csatornákon szerzett ismereteit a jelenleginél jóval szélesebb körben tárja a szakmai nyilvánosság elé. A köztestületi álláspont kialakítását megelőzően fektessen nagyobb súlyt a szakmai szervezetekkel való egyeztetésre.

Ismételten felhívták az OEP figyelmét arra, hogy a preferált referencia ársávval, a vaklicit alkalmazásával összefüggésben a negyedéves bevezetések előkészítését messze nem tartják megfelelőnek. Határozottan úgy gondolják, hogy megfelelő bevezetési időtényező (min. 30 nap) mellett csökkenthetőek lennének a gyógyszertárak igen jelentős és fölösleges készletérték-veszteségei, amelyek a gyógyszerbiztonság fenntartása mellett még mindig százezres nagyságrendűek. A jelenlegi gazdasági környezetben ekkora indokolatlan veszteség sem a kormány sem az ágazat számára, leginkább a gyógyszertárak számára, nem megengedhető. A kollegák javaslatokat fogalmaztak meg az új szolgáltatási szerződések tartalmi kérdéseihez.

A szakmai találkozó kiemelt érdeklődés mellett zajlott, közel másfél ezer gyógyszerész vett részt. Tetszéssel fogadták, hogy a MOSZ és a Magánorvosok Országos Szövetsége szakmai támogatásával új, a lakosság tájékoztatását szolgáló folyóirat indult. A „Kérdezze" címmel megjelenő időszakos kiadvány alapvető célja, hogy a folyamatosan változó környezetben megismertesse a pácienseket az egészség-, gyógyszer- és támogatás-politika aktualitásaival, az egészségügyi szolgáltatások szervezeti és strukturális változásaival, s fontosnak tartották, a terápia menedzsment és gyógyszerészi gondozási programok folytatását. A résztvevők felkérték a Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottsága elnökét, szorgalmazza a Semmelweis Tervben rögzített szakmai protokollok elkészítését, jóváhagyását, befogadását és alkalmazását.