Egészségfejlesztési segítői szakképesítést szerezhettek a közmunkások.
141 fő vett részt az „Újra tanulok" című kiemelt, a leghátrányosabb helyzetű kistérségeket érintő, közfoglalkoztatotti képzés projekt első ciklusában, amelynek célja az egészségfejlesztési segítő szakképesítés megszerzése. Az egészségfejlesztési segítő a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben preventív szerepet tölthet majd be a megbetegedések korai felismerésében, a szűrővizsgálatokon való részvétel ösztönzésében való közreműködéssel. Dr. Hegedűs Zsuzsa miniszterelnöki főtanácsadó kezdeményezése és szakmai programja alapján az EMMI a GYEMSZI-t bízta meg a képzés gyakorlati megvalósításával - tudatta az Intézet közleményben.
A programban (TÁMOP-2.1.6-12/1-2012-0001) képzőhelyként a GYEMSZI fenntartás alatt álló kórházak vettek részt, ahol a képzés elméleti illetve gyakorlati része folyt, a kórházak szakirányú végzettségű dolgozóinak oktatóként való bevonásával. A program megvalósításában a Megyei Munkaügyi Hivatalok és a Munkaügyi Kirendeltségek is szorosan közreműködtek.
Az OKJ-s végzettséget adó képzés 2013 végén, nyolc helyszínen, Békés, Baranya, Tolna, Hajdú-Bihar, és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében indult.
A GYEMSZI Egészségügyi Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatósága állította össze és biztosította a tanulók számára a tanulási segédanyagot, az idegen szavak és kifejezések jegyzékét, valamint a munkaruházatot. A programban előírtak szerint a résztvevők 280 óra elméleti és 280 óra gyakorlati képzésben részesültek. A gyakorlat során megismerték a védőnői szolgálat, a polgármesteri hivatal, a háziorvosi szolgálat, egy szociális otthon, illetve egy kórházi osztály működését és feladatait. 2014. év áprilisában került sor a - sikeresen zárult - komplex szakmai vizsgára. A szerzett gyakorlati és elméleti érdemjegyek átlaga a résztvevők szorgalmát és elhivatottságát bizonyította.
A képzés során tapasztalt pozitív visszajelzések igazolják, hogy szükség van a leghátrányosabb helyzetű kistérségeken az egészségfejlesztési segítő szakirányú végzettségű emberekre. A résztvevők elégedettek voltak a képzéssel, a tanárokkal, helyenként erősebb kötelék is kialakult a résztvevők és az oktatók között. A gyakorlati helyszíneken, mint polgármesteri hivatal, védőnői szolgálat stb. szintén elégedettek voltak a tanulók felkészültségével és hozzáállásával. A program befejezésével a résztvevők a családi környezetben is, illetve az adott közösségen (hátrányos helyzetű kistérségű településen) belül is alkalmazható ismeretekkel lettek gazdagabbak.
Az egészségfejlesztési segítő folyamatos foglalkoztatása a legfontosabb feladat a jövőre nézve, a salgótarjáni Szent Lázár Kórház például 5 fő visszafoglalkoztatását tervezi.
2014. év májusától 8 megyében, 15 helyszínen 31 hátrányos helyzetű településről érkező résztvevőkkel folytatódik az Egészségfejlesztési segítő program.