A magánegészségügyi szolgáltatások 90 százalékát bonyolító lakásrendelők közül sok a szürkezónában tevékenykedik.
Hihetetlen iramban nő a magánegészségügyi szolgáltatások igénybevétele, az évi ráfordítás már jelenleg is meghaladja a 900 milliárd forintot, de a becslések szerint négy év múlva már 1100 milliárdot tesz ki ennek a területnek a forgalma. Mindeközben pénzügyileg egyre átláthatatlanabb ki, hogyan, mennyivel részesül ebből a pénzből, hiszen a számlát adó, "fehér" nagyszolgáltatók mellett a betegforgalom sokkal nagyobb hányadát, körülbelül 90 százalékát bonyolító lakásrendelők, "kapucsengősök" közül sok a szürkezónában tevékenykedik. Minderről azon a szerdai beszélgetésen volt szó, amelyen a Primus nevű egyesületbe tagozódó nagy magán-szolgáltatók mutatták be a legfrissebb adatokat.
Leitner György az egyesület elnöke a Szinapszis piackutató számait ismertetve azt emelte ki, hogy 2015-ben csak Budapesten és Pest megyében a betegek által ismertetett és a magánszolgáltatók által bejelentett ellátási bevétel között 54 milliárd forint volt a különbség. Tehát ennyi pénz tűnt el a szürkezónában, ami az egész országra vetítve legalább 100 milliárd forintra tehető.
Az elnök szerint ez a szürkezónában keletkező hatalmas összeg nemcsak azért probléma, mert a központi költségvetés jelentős adóbevételektől esik el, hanem azért is, mert az egész szektor hitelét rontja. Hiszen a lakásrendelők gyakran egyenetlen felszereltséggel és szakmai háttérrel működnek, nem kiszámítható ellátási színvonalat nyújtanak, betegbiztonsági és garanciális kockázatot jelentenek, támogatják a feketefoglalkoztatást. Nem beszélve arról, hogy gátolják a tisztességes piaci versenyt azokkal a magánszolgáltatókkal szemben, akik számlát adnak és rendesen adóznak.
Tehát a Primusba tömörült nagyok érdeke is, hogy kifehérítsék a területet, ezért javaslatokat fogalmaztak meg.
Leitner György szerint fontos lenne szigorúan ellenőrizni és betartatni a számlaadást és dokumentációs kötelezettséget. Ennek eszköze lehetne ezen a területen is az online pénztárgép vagy NAV-hoz bekötött számlázórendszer bevezetése. A feketefoglalkoztatást esetleg úgy lehetne kiszűrni, hogy kötelezővé tennék 20 rendelési óráig egy félállású, 40 óráig egy teljes munkaidejű szakasszisztens foglalkoztatását. Végül nem ártana, ha az ÁNTSZ a magánszolgáltatókál is rendszeresen ellenőrizné a szakmai minimumfeltételek betartását.
Az átláthatóságot és a megbízhatóságot garantálná az a szakmai védjegy is, amelynek bevezetését a Primus már megalakulásakor is célul tűzte ki. A védjegyet csak azok kaphatnák meg, akik megfelelnek egy szigorú külső auditáláson. Leitner György hangsúlyozta, hogy természetesen minden magánszolgáltató, aki hajlandó erre a megméretésre, megkaphatja ezt az évente megújítandó védjegyet, amit várhatóan jövő év elején vezetnek be.
Korábban egyébként az elnök azt is elmondta, hogy a Primus tagjainak kötelező lesz az auditálás, és az a magáncég, amelyik esetleg nem megy át a "vizsgán", elveszíti tagságát.
A Primus Egyesület tagjai jelenleg: Affidea Diagnosztika, Budai Egészségközpont, Centrum-Lab, Da Vinci Klinika, Duna Medical Center, Doktor24, Főnix-MED, Premed Pharma, Pozitron-Diagnosztika Központ, Róbert Károly Magánkórház, Rózsakert Medical Center, Synlab Hungary, és pártoló tagként a Quercus Consulting Group. Az alapító tagok nagyságát jól jellemzi, hogy a 12 cégnél évente összesen 440 ezer orvos-beteg találkozó, 5 millió diagnosztikai vizsgálat történik, 3300 szakember dolgozik és 4,5 milliárd adót fizetnek be az államkasszába.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!