Magas és nem csökken az egészségügyiek fertőzöttsége

A közösségi korlátozó intézkedések látványos eredményei után nagy kérdés, mit lehet ezek után csinálni, hiszen tartósan nem lehet a társadalmat bezárni, a gazdaságot lefojtani. Mivel messze nincs még itt a koronavírus-járvány vége, és nincs biztos tipp sehol a világon a megoldásokra, ezért a felengedési stratégia meghatározása az egyik legnagyobb kihívás minden kormány számára napjainkban. A járványügyi szakemberek is több variánssal számolnak az elkövetkezőkben, s ha nyáron esetleg le is lassul a fertőzés üteme, még nagyobb erővel térhet vissza ősszel karöltve az influenzajárvánnyal, és „játszadozhat” velünk, amíg vakcina nem születik ellene – derült ki a META hétfői online szakmai tanácskozásán.

A COVID-19 járvánnyal kapcsolatos epidemiológiai modellezéseket, a lehetséges forgatókönyveket, az elérhető adatokat prof. dr. Vokó Zoltán, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemzési Központ munkatársa és dr. Oroszi Beatrix, a Nemzeti Népegészségügyi Központ epidemiológusa és az Innovációs és Technológiai Minisztérium Járványmatematikai Projektjének munkatársa mutatta be dr. Zemplényi Antal, a META elnökének moderálásával.

Magas az egészségügyi dolgozók fertőzöttsége

Míg a társadalom fertőzöttsége alacsony, és az utóbbi időben stagnál, addig az egészségügyi és más, zárt közösségben dolgozók körében dominánsan magas. A tízszeres arányban nincs érdemi elmozdulás, nem jelentkezik mérséklődés, mutatott rá Oroszi Beatrix. Az okok között a megfelelő védőruha hiányát, azok nem megfelelő használatát jelölte meg. Rámutatott: az olasz példa is azt igazolja, hogy az egészségügyiek fertőzöttsége befolyásolja a járvány lefutását. Hogy ne váljanak szuperterjesztőkké, mindenképpen növelni kell a tesztelésüket, erre vonatkozóan javaslatot is fogalmaztak meg a kormány számára.

Az is segíthetne, ha külön alakítanának ki úgynevezett járványkórházakat, illetve „tiszta” kórházakat, nem pedig egy intézményben keveredne a COVID-os és nem fertőzött betegek ellátása. Nem lehetne ezt tökéletesen megvalósítani a járványügyi szakértő szerint, hiszen mindig vannak olyan súlyos krónikus betegek, akiknek az ellátása a „tiszta” kórházban lenne igazán megoldható szakmailag, ám ezzel a szétválasztással elejét lehetne venni a kórházi járványoknak.

Tesztelni, tesztelni, tesztelni! Arany standard a PCR

Drasztikusan emelni kell a mintavételt! Keveset tesztelünk, ami önmagában kockázat, hiszen csak az esetek egytizedét tudják detektálni, így nem képesek megszakítani a fertőzési láncot, fogalmazott Oroszi Beatrix. A napi statisztikában (az állami koronavírus oldalon) csak a vizsgálatok számát hozzák nyilvánosságra, nem lehet tudni, hány ember esett át a mintavételen, amely legalább két tesztet jelent, és még ismétlődések is vannak benne.

Ahhoz, hogy a korlátozó intézkedéseken enyhíteni lehessen, s növekedhessen az emberek közötti kontaktus, kombinált stratégiára van szükség, amelynek egyik leglényegesebb eleme a tesztelés. A terjedést ugyanis azzal tudják megelőzni, ha a fertőzött személyt izolálják.

Arany standard a PCR-teszt, a gyorstesztekkel kapcsolatban szkeptikusak a járványügyi szakemberek, tette hozzá.

Továbblépés a 2. fázisba

Miután sikerült elérnünk a SARS-COV-2 terjedésének lassítását, bővült az egészségügyi ellátórendszer COVID-os betegeket ellátó kapacitása, tovább kell lépni az elsőből a második fázisba úgy, hogy a nyájimmunitás nem alakulhatott ki az első szakaszban (ennek mértéke elméleti számítások szerint 50-60 százalék, azaz ekkora arányban kellene átesni a fertőzésen).

Az epidemiológiai szakértő szerint arra kell készülni, hogy a 2. szakasz, vagyis a lassítás, lazítás szakasza sokáig fog tartani. Óvatosan és összehangoltan feloldják a szigorú távolságtartási intézkedéseket. Megnyílnak az iskolák, újraindul a gazdasági élet, de szigorú kontrollra van szükség, hogy ne kelljen visszalépni az első szakasz izoláltságába. Szükség van arra is, hogy a megnövekedett számú, lélegeztetésre szoruló betegeket a kórházak el tudják látni.

Innen akkor lehet még tovább lépni, ha rendelkezésre áll a vakcina, vagy olyan terápiás lehetőségek, amelyek akár megelőzés, akár kezelés céljából mérhető hatásossággal rendelkeznek, enyhítik a fertőzés súlyos lefolyását és csökkentik a halálozást.

A harmadik fázis  – amely például minden fizikai korlátozást felold, mert a populációs szintű immunitás megvan – a pandémia végének hivatalos (és vágyott) bejelentésével zárul. Ettől még sajnos messze vagyunk, s ha el is jutunk végre odáig, akkor is kiemelt feladat lesz az értékelésekkel együtt a következő járványra való felkészülés tudományos, népegészségügyi vonatkozásban és az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésével.  

Kihívások a döntéshozatalban

Hogy mit akar az állam elérni a járványügyi intézkedésekkel, célszerű lenne nyíltan, világosan megfogalmazni, ajánlotta Vokó Zoltán. Nyilvános elemzésekre, eszmecserékre van szükség ahhoz, hogy megszülessenek a válaszok a társadalmi értékválasztással kapcsolatosan olyan kérdésekre, mint: mennyit ér egy emberi élet; mennyit ér egy krónikus idős beteg életéve; milyen arányban és kik viseljék a gazdasági terheket?

Nem kevesebbet állított, hogy ugyan a különböző járványügyi forgatókönyvek támogatni tudják a döntéshozatalt, ám a döntéshozóknak olyan komplex módon kell(ene) átlátniuk az intézkedések hatását, ami szinte megoldhatatlan intellektuális feladat. Ebben a kutatók is csak segíteni tudnak erejük szerint, fogalmazott Vokó Zoltán.