Magyar Államkincstár te drága, avagy mondjunk végre valami jót is a sokat szidott bankokról.
A szakmai döntések helyett hozott politikusi döntések negatív következményének számtalan vetületéről beszéltünk már a magyar egészségügyben. Arról, hogy mekkora kárt okoz a kórházak államkincstáron keresztül történő utalásának ténye, még nem esett szó - írja sajtóközleményében a Magyar Kórházak- és Rendelőintézetek Szövetsége elnöksége nevében dr. Balaton Péter.
Mint írja, "Az un. államosítást megelőző időszakban, amíg a kórházak a bankoknál vezették számláikat, az oda érkező pénzek kamatoztak(a kórházak igyekeztek is, hogy valamennyi ideig ott „parkoljon" a pénzük). Az utalások egy része (vagy ügyesebbeknél egésze) pedig díjmentes volt. A társasági formában működő intézmények hitelkerettel is rendelkezhettek, amely segítségével az év végi „kasszasöprésig" mérsékelhették lejárt tartozásaik mértékét. Így elkerülhették, hogy a beszállítók készpénz fizetés ellenében szállítsanak számukra anyagokat.
Ezzel szemben az Államkincstár utalásaiért, ebben történő közreműködéséért jelentős költséget számol fel, amit havi rendszerességgel ki is számláz.
A Szövetség az Egészségügyért–Magyar Kórházak- és Rendelőintézetek Szövetsége véleménye szerint: a bankok közreműködésének hiánya, az Államkincstár kényszerű igénybevétele jelentős, összességében százmilliós pénzeszközöket von el a gyógyító munkától - áll a közleményben.