Már csak Orbánban bíznak a kórházi beszállítók

Nem indult el a Kormány által ígért kórházi adósságkonszolidáció április elején, és nem kaptak választ az Emberi Erőforrások Minisztériumának a helyzet rendezésére tett javaslataikra sem a kórházi beszállítók. A válsághelyzet mielőbbi megoldása érdekében ezért levélben fordultak a miniszterelnökhöz a szektort képviselő érdekvédelmi szervezetek: az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ) és az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) azt kéri Orbán Viktortól, hogy tegyen lépéseket a helyzet mielőbbi megnyugtató rendezése érdekében. Sürget az idő, hiszen minden nap 150 millió forinttal emelkedik a kórházak adóssága - közölték közleményben a szervezetek.

A Kormány 2015. április 1-jétől ígérte a kamatokkal és egyéb költségekkel mostanra 90 milliárdosra duzzadt kórházi adósságok konszolidációját, de még mindig nem indult el a tartozások kifizetése. Az orvostechnikai eszközök forgalmazóit és gyártóit képviselő két legnagyobb szervezet, az ETOSZ és az OSZ a minőségi betegellátást veszélyeztető helyzet megoldása érdekében április elején már eljuttatta javaslatait az emberi erőforrások miniszterének, valamint az egészségügyért felelős államtitkárnak, de azóta sem kaptak választ.

A kórházakat barkácsmódszerek alkalmazására kényszerítő helyzet rendezése érdekében ezért az érdekképviseletek most azt kérik a miniszterelnöktől, hogy segítsen kimenekíteni a kórházakat az adósságcsapdából, és a Kormány – függetlenül az ellátórendszer folyamatban lévő átalakításától – mihamarabb tegyen konkrét lépéseket a helyzet megnyugtató rendezése érdekében.

Az idő sürget, ugyanis minden nap 150 millió forinttal emelkedik a kórházak adóssága, így az utolsó jelzés óta eltelt két hét alatt újabb 2 milliárd forinttal duzzadt az adósságállomány, ami jól mutatja, hogy mekkora bajban van az ágazat. A kórházi orvostechnikai, képalkotó diagnosztikai és egészségügyi informatikai beszállítók a nemzetgazdaság meghatározó szereplőiként úgy látják, hogy az ország javuló gazdasági eredményei ma már lehetővé tennék az egészségügyi ellátórendszer megerősítését, és a kórházi tartozások kifizetését. Így a gazdasági fejlődés iránt elkötelezett vállalatok szerint a magyar egészségügyben elkerülhető lenne, hogy az állandó spórolás miatt veszélybe kerüljön a betegellátás.

Ennek érdekében azonban azonnali, teljes adósságkonszolidációra és az adósságcsapdából történő kilépésre van szükség. Az ETOSZ és az OSZ április eleji válságtanácskozásán már felajánlotta szakmai együttműködését a Kormány részére a kórházi adósságok kapcsán kialakult helyzet megoldása és a magyar egészségügy hosszú távon fenntartható finanszírozásának kialakítása érdekében.

Mivel azóta nem született válasz a problémák rendezésére, a szektor képviselői most Orbán Viktor miniszterelnökhöz fordulva fogalmazták meg javaslataikat és felajánlásaikat:

1. A beszállítók kérik, hogy a Kormány korábbi ígéreteihez híven teljesítse kötelezettségeit, és az állami fenntartásban működő egészségügyi szolgáltatók minden jogszerűen fennálló tartozását rendezze. Miután a kórházak tartozásai már teljesített szolgáltatásokra, adott esetben akár már több mint egy éve felhasznált eszközökre vonatkoznak, így a beszállítók arra kérik a miniszterelnököt, hogy az egészségügyi ellátórendszer átalakításától külön kezelje a konszolidáció kérdését, és a beszállítók felé fennálló kötelezettségek teljesítését ne tegye függővé az ellátórendszer jövőjéről szóló bizonytalan és előttünk álló döntésektől.

2. A beszállítók képviselői azt javasolják a Kormánynak, hogy az egészségügyből hiányzó forrásokat kiszámítható, és az ország mindenkori teljesítőképességéhez igazodó ütemben pótolja. Ennek keretében megfontolandónak tartják, hogy az Egészségbiztosítási Alap Természetbeni ellátások kiadási előirányzata a következő 5 évben évente 5 százalékkal növekedjen, míg 2021-től ez a bővülés a mindenkori GDP éves növekedési üteméhez igazodjon, amivel lehetővé válna, hogy a forráshiánnyal küzdő ellátórendszer folyamatosan átálljon a valós finanszírozásra, ami számos, jelenleg ellentmondásosan kezelt kérdést megnyugtatóan rendezhetne.

3. Javasolják továbbá, hogy a Kormány fontolja meg annak lehetővé tételét, hogy – jogszabályban foglalt garanciák mellett – részleges és önkéntes magánfinanszírozás keretében az állami fenntartású kórházakba is többletforrás kerülhessen.

4. Az adósságállomány újratermelődésének megakadályozása érdekében pedig azt kezdeményezik a beszállítók, hogy a lejárt kintlévőségeiket akár közvetlenül érvényesíthessék az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral szemben, vagy az erre irányuló adatok összevezetésével egyéb közteherviselési kötelezettségeikbe is beszámíthassák.

Ennek érdekében újból arra kérik a Kormányt, hogy kezdeményezze: a Parlament sürgősséggel alkosson meg egy olyan átmeneti jogszabályt, amely megteremti a kórházakkal szembeni határidőn túli kintlévőségek köztartozásokba történő beszámítását. Ez a kivételes jogszabály mindaddig életben maradna, ameddig az intézmények határidőn túli tartozásállománya megnyugtatóan meg nem szűnik.

Levelükben a beszállítói érdekképviseletek újból hitet tettek amellett, hogy támogatják az egészségügy fenntarthatóságát elősegítő döntéseket és intézkedéseket, és készek tapasztalataikat a közös célok szolgálatába állítani. Egyben kérték, hogy a kérdés kiemelt jelentőségére tekintettel a Miniszterelnök adjon határozott utasítást a korábban már elhatározott konszolidáció mielőbbi végrehajtására, melyhez a beszállítók is felajánlják az ágazat konstruktív támogatását.