• nátha
    • Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

      Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

    • Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

      Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

  • melanóma
    • Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

      Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

    • Melanoma: Jobb az esélye annak, aki nem egyedülálló

      Melanoma: Jobb az esélye annak, aki nem egyedülálló

    • Friss kutatás: Több nő jár bőrgyógyászati szűrésre

      Friss kutatás: Több nő jár bőrgyógyászati szűrésre

  • egynapos sebészet
    • Bővítéssel orvosolják a helyhiányt Budaörsön

      Bővítéssel orvosolják a helyhiányt Budaörsön

    • Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

      Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

    • Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

      Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

Megfelelő kezelés híján egy éven belül meghalhat a beteg

Egészségpolitika 2021.08.05 Forrás: dehir.hu - Magyar Kardiológusok Társasága
Megfelelő kezelés híján egy éven belül meghalhat a beteg

A szívelégtelenség kialakulásában más szív- és érrendszeri betegségek is szerepet játszhatnak.

Nehézlégzés, a teljesítmény csökkenése, megdagadt lábak: ha ezeket a tüneteket észleljük, forduljunk orvoshoz. Egy stabil, jól beállított szívelégtelenséggel küzdő beteg életkilátásai lényegesen jobbak, adott esetben 10-15 éven keresztül is élhet a betegséggel. Világszerte, de különösen hazánkban a szív- és érrendszeri betegségek a vezető halálokot jelentik, ez igaz a pandémiás időszakra is. Emiatt különösen fontos, hogy időben felismerjük a szívelégtelenség jeleit, a megfelelő kezelés ugyanis jelentősen javítja a betegek életesélyeit. A szívelégtelenség olyan kórkép, amikor a szív összehúzódó képessége csökken, és az nem tudja ellátni a periférián lévő szövetek, szervek megfelelő vér- és tápanyagellátását, de olyan formája is van, amikor a szív nem tud kellőképpen elernyedni, ezért nem tudja befogadni azt a vérmennyiséget, melyet a későbbiekben pumpálnia kellene. 

Habon Tamás egyetemi docens, a Magyar Kardiológusok Társaságának vidéki titkára elmondta, Magyarországon a teljes társadalom körülbelül két százaléka szenved ebben a betegségben.

- Alacsonynak tűnhet a szám, de hazánkban ez 200 ezer embert jelent. Ez nagy terhet ró az orvosi és a kardiológiai ellátórendszerre – mutatott rá a szakember. Hozzátette, a szívelégtelenség előfordulhat bármely életkorban, de főleg az idősebb korosztályban gyakori: a két százalékos teljes populációra eső gyakoriság a 65-70 év feletti betegeknél elérheti az 5-10 százalékot is. 

A szívelégtelenségnek jellegzetes tünetei alakulnak ki – mutatott rá Habon Tamás. Tipikus tünet a nehézlégzés, a teljesítmény és a terhelhetőség fokozatos, nagymértékű csökkenése. A beteg először csak a nagyobb terhelést nem tudja végrehajtani, később már egy emelet megtétele is nehézségekbe ütközik, súlyos esetben pedig akár nyugalomban is fulladás jelentkezhet. Emellett jellemző még a láb megdagadása, valamint az éjszakai vizeletürítés – ekkor ugyanis távozik az ödémafolyadék a megdagadt lábakból. Gyakori még, hogy szívritmuszavara van a betegnek, esetleg szédül és el is ájulhat. 

- Ezekre a jelekre nagyon oda kell figyelni, ha ilyet tapasztalnak a betegek, mindenképpen azonnal forduljanak orvoshoz. A szívelégtelenség progresszív betegség, megfelelő kezelés nélkül komoly mortalitása van: a betegek jelentős része kezelések nélkül akár egy éven belül meghalhat – hangsúlyozta a szakember. 

A szívelégtelenség kialakulásában más szív- és érrendszeri betegségek is szerepet játszhatnak: ha valakinek koszorúér-, szívbillentyű- vagy szívizombetegsége, nem jól kezelt magas vérnyomása, esetleg cukorbetegsége van, nagyobb eséllyel lesz szívelégtelensége is. 

Fontos a gyors, megfelelő kezelés 

Habon Tamás rámutatott: egy stabil, jól beállított szívelégtelenséggel küzdő beteg életkilátásai lényegesen jobbak, adott esetben 10-15 éven keresztül is élhet a betegséggel.

- Ma már számos olyan nagyon hatékony gyógyszeres kezelés áll rendelkezésünkre, amivel nemcsak a szívelégtelen betegek életét tudjuk meghosszabbítani, hanem az életminőségét is javítani tudjuk – hangsúlyozta.

Hozzátette, a gyógyszeres kezelésen túl komoly eszközös lehetőségek is vannak: speciális életmentő, illetve szívfunkciót fenntartó pészméker, műszívkezelés – ha ezek nem segítenek, és a beteg egyéb kísérőállapota és életkora lehetővé teszi, akár szívátültetésre is sor kerülhet. 

A szívelégtelen beteg maga is nagyon sokat tehet azért, hogy az állapota stabilizálódjon vagy ne romoljon: fontos betartani az orvos utasításait, megfelelően szedni a gyógyszereket, emellett oda kell figyelni a testsúlyra, a diétára, a vérnyomásra, a pulzusra, valamint a modern irányelvek szerint előre megtervezett, személyre szabott enyhe testmozgást is szoktak javasolni a szívelégtelen betegeknek. 

Hogyan vigyázhatunk a szívünkre? 

A Szív Világszövetsége kezdeményezésére 2000 óta a világon mindenütt egyszerre rendezik meg a Szívünk Napját, melyhez Magyarország már az első évtől kezdve csatlakozott. A Magyar Kardiológusok Társasága minden év szeptemberének utolsó vasárnapján, a Szívünk Napján hívja fel a figyelmet a szív- és érrendszeri betegségek gyakoriságára és a megelőzési módszerekre. 

Ebben az évben a Magyar Kardiológusok Társasága a Testnevelési Egyetemmel közösen szervezi meg a Szívünk Napját szeptember 26-án, vasárnap. 

Az MKT és az Európai Kardiológiai Társaság is fontosnak tartja a szívelégtelenségre felhívó kampányokat, májusban európai szinten szokták megrendezni a szívelégtelenség napját, Magyarországon hasonló jelentősége van a Szívünk Napja rendezvénynek.

- Mint minden más betegség esetében, a korai felismerés, a megelőzés, a gyógyszeres kezelés, az életmódbeli tanácsok és egy ilyen kampány, egy figyelemfelhívó nap, mint a Szívünk Napja rendkívül fontos lehet nemcsak a szívelégtelenség, de az összes szívérrendszeri betegség szempontjából – mondta Habon Tamás. 

A Szívünk Napja a Magyar Kardiológusok Társaságának legnagyobb olyan eseménye, ahol a lakosság széles körét várják többek között érdekes előadásokkal, beszélgetésekkel, ahol a szív- és érrendszeri betegségek tüneteiről, megelőzéséről, lehetséges kezeléséről kaphatnak információt. Az oktató jelleg mellett pedig szűrővizsgálatokat is végeznek: a vérnyomásmérés mellett a vérzsír-, a koleszterin- és a vércukorszintet is megmérhetik az érdeklődők, de lesz érszűkület- és EKG-mérés, továbbá idén speciális érultrahangszűrésre is lesz lehetőség.

Legolvasottabb cikkeink