• nátha
    • A vírus, amit a kisgyerekes szülőknek fontos ismerniük

      A vírus, amit a kisgyerekes szülőknek fontos ismerniük

    • Nátha, megfázás: mikor forduljunk orvoshoz?

      Nátha, megfázás: mikor forduljunk orvoshoz?

    • A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

      A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

  • melanóma
    • Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

      Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

  • egynapos sebészet
    • Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

      Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

    • Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

      Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

    • Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

      Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

Mégis mit akar kezdeni az állam a magán egészségüggyel?

Egészségpolitika 2019.11.07 Forrás: Weborvos
Mégis mit akar kezdeni az állam a magán egészségüggyel?

Vajúdik a kormányzat a köz- és magánellátás rendezésében, Varga Péter Pál szkeptikus a megoldást illetően.

Egy második magyarországi klinika megnyitását tervezi, és felvásárlási lehetőségeket keres Magyarországon a romániai alapítású MedLife – derült ki Mihai Marcu elnök-vezérigazgató szerdai előadásából a Portfolio Private Health Forum 2019 konferenciáján, amelyet november 6-án rendeztek. Elmondta, hogy Romániában nagyon erős a magán-egészségügyi szektor, 9 milliárd eurónyi teljes egészségügyi kiadásból 1,8 milliárd euró a magán, magas a zsebből fizetett szolgáltatások aránya. Keleti szomszédunkban 1,5 millió munkavállaló élvezi a MedLife szolgáltatásait, a romániai orvosok 5 százalékát foglalkoztatják, 200 millió euró az éves forgalmuk, 7500 alkalmazottal és 12 kórházzal rendelkeznek.  Az állammal korlátozott az együttműködés, bevételeik 20 százaléka jön állami forrásból, 60 százalék magánforrásból, vagyis zsebből. Magyarországon laboratóriumi területen keresik az együttműködési lehetőségeket, ugyanis a költségek nálunk alacsonyabbak, a biokémiai tesztek például kevésbé drágák. Az orvosok megtalálása és az állami bérekkel való versengés a legnehezebb számukra, a tavalyi 3000-4000 eurós romániai orvosi béremelés nagy kihívás elé állította a magán-egészségügyi szolgáltatókat - foglalták össze az elhangzottakat a szervezők közleményben.

Új rendelőt és magánkórházat tervez nyitni Varga Péter Pál

Olyan mértékben növekszik a magánegészségügyi szektor teljesítménye, hogy folyamatosan óriási igény van a kapacitások bővítésére – kezdte előadását Varga Péter Pál, a Budai Egészségközpont (BEK) alapítója. Úgy vélte, egyre több orvos ismeri fel ezt a lehetőséget, és ez az a része a magánegészségügynek, amely a legdinamikusabban növekszik. Bizonyíték erre, hogy egy év alatt 30-35 százalékos a vállalkozások növekedési rátája, tette hozzá. A tervekről szólva kiemelte: jövőre is hasonló méretű rendelőkomplexumot szeretnénk nyitni, mint amilyet legutóbb a Váci úton átadtak. Elkezdték az előkészületi munkálatait egy új kórháznak, az építkezés várhatóan jövőre indul.

Becslése szerint idén a BEK árbevétele várhatóan meghaladja a 10 milliárd forintot, az alkalmazotti létszám pedig az 500 főt. Arra törekednek – és ez a bérpolitikában is tükröződik – hogy minél több alkalmazotti státuszban lévő orvosa, szakdolgozója legyen a cégnek.

A köz- és a magánellátás kapcsolatáról úgy fogalmazott, hogy hosszas kormányzati vajúdás tapasztalható. Információi szerint állítólag elkészült a napokban az ezzel kapcsolatos, régóta ígért koncepció az Emmi-nél.

Egészségügyi nagykutyák és kórházláncok állnak ugrásra készen a magyar határon

Az egészségügyi befektetések egyik legizgalmasabb éve az idei, a technológiai szektor mellett ez élvezi az egyik legnagyobb figyelmet a befektetők körében, mondta Végh Attila, aki jelenleg a Fidelity International vagyonkezelő partnere, korábban pedig Európa egyik legnagyobb kórházláncát, a Capiót igazgatta. Különösen érdekes a közép- és kelet-európai régió, a jövedelmek növekedése 20-30 százalékos profitnövekedésre volt lefordítható a szakember szerint, aki úgy vélte, a Brexit nagyban lelassítja a befektetéseket, Németország de facto recessziója sem használ a piacnak, ahogy az amerikai-kínai kereskedelmi háború is bizonytalanná teszi a légkört. Mint mondta, tavaly 4000 milliárd dollárnyi tőkét fektettek be az egészségügybe, ami a harmadik legmagasabb szám az elmúlt négy évtizedre visszatekintve, ugyanakkor nehéz meghatározni, a ciklus mely szakaszában járunk. Népszerűek az úgynevezett roll-up stratégiák, ezek közül a képalkotó diagnosztikát végző és labort vivő cégek a legismertebbek, számos közülük ma már unikornis kategóriában (1 milliárd dollár feletti értékelés) található. Úgy tűnik, most kezdődik a szemészeti láncok kialakulása Európában, ezek főleg szürkehályogra és lézeres kezelésekre specializáltak.

Magyarország nagyon izgalmas évek előtt áll, áttörés várható a minőségi ellátás, a transzparencia és a teljesítménymérés területén is, amelyben nem mindenki fog versenyben maradni, így konszolidáció várható. Az országhatáron túl szinte már minden országban jelen vannak a private equity befektetők és a nagy kórházláncok, amelyek liberalizáció esetén belépnének a magyar piacra is.

Ránk ég a ház az egészségügyben, ezért jön a digitális forradalom

Andrew Gardner, az egyik vezető digitális egészségügyi szolgáltatás, platform, a Doctorlink alapítója osztotta meg gondolatait arról, hogy miért a digitalizáció a jövő az egészségügyi piacon. A Doctorlink 9,75 millió embert ér el platformján keresztül, 996 orvosnak köszönhetően. Égető a helyzet az egészségügyben, ezért van szükség a digitális platformokra. Minden beteg egy platformot szeretne majd használni szerinte a jövőben az egészségügyi problémáira. A Doctorlink rendszer képes arra is, hogy egy egészségügyi kockázatértékelés útján javaslatokat adjon a betegek számára.

Magán-egészségügyi vezetők: elképesztő szintre emelkednek az orvosbérek

Konszolidáció, új befektetők megjelenése, magán-egészségbiztosítások adókedvezményének megszüntetése és együttműködés az állammal: többek között ilyen izgalmas témák kerültek elő a hazai magán-egészségügyi szolgáltatók vezetői közötti délelőtti panelbeszélgetésben.

A beszélgetést Bartók János, a Duna Medical Center vezérigazgatója vezette. Börzsei-Knoll Veronika (Emineo) szerint egyelőre fej-fej mellett halad az organikus és az akvizíciós úton történő növekedés. Csermely Gyula (Rózsakert) úgy látja, a biztos anyagi háttér mellett a szakmai hozzáértésnek is óriási jelentősége van, abban bízik, hogy a szakmai befektetők fogják segíteni a piacot. Kirschner András (Swiss) elsősorban az organikus fejlődésben bízik, Leitner György (Affidea) pedig úgy látja, a szektor nagyon szétaprózódott, az akvizíción átesett Affideánál természetesen a felvásárlásokhoz is nagy reményeket fűznek. Papik Kornél (Dr. Rose) szerint a növekedés során elérkezik egy olyan szint a cégeknél, amikor már egy külföldi szakmai befektetőnek érdemes beszállnia, elsősorban az akvizíciók fogják mozgatni a piacot.

Mi lesz a lakásrendelőkkel?

Papik Kornél szerint helyük van a lakásrendelőknek a piacon, de probléma, ha átlépik a határiakat, emiatt jobb szabályozásra lenne szükség. Valós alternatívát a nagy méretű szolgáltatókat tudnak nyújtani az egészségügy átalakításában. Leitner György elmondása szerint 8 magán-egészségügyi szolgáltató rendelkezik minősített védjeggyel, amit nemcsak a nagyok, hanem akár a kis lakásrendelők is elnyerhetnek, és a minőség kiváló fokmérője a Primus Egyesület munkájának eredményeként. Kirschner András elmondta, hogy csaknem 200, jellemzően pár tízmilliós árbevételű lakásrendelővel működnek együtt, szerződéses kapcsolataik a szektor fehéredését is segítik. Csermely Gyula szerint radikálisan csökkenni fog a lakásrendelők száma, különösen az egyszakmásoké. Börzsei-Knoll Veronika (Emineo) az autóversenyzéshez hasonlította a lakásrendelői szegmenst, a minőségi ellátásra vonatkozó igény miatt bizonyos ellátások esetében egyre inkább a nagyobb szolgáltatókra lesz szükség, másutt az együttműködések megtarthatják a lakásrendelők létjogosultságát.

Milyen szerepük lesz a magánbiztosítóknak a következő években?

Börzsei-Knoll Veronika szerint az elmúlt években a biztosítók elkezdtek biztosítási portfóliókat építeni, az egészségbiztosítási kockázatközösségük viszont nem vált kellően naggyá, az adóváltozás nem könnyíti meg a helyzetüket. Csermely Gyula szerint a szolgáltatóknak szükségük van a biztosítókra. A fekvőbeteg-biztosítások méregdrágák, és kevés az olyan termék, amely külföldi szolgáltatást biztosít. Kirschner András hangsúlyozta: hiányoznak azok a magánkórházak, amelyekben a kórházi biztosítási csomagokat igénybe tudnák venni a betegek, érdeklődés mindenesetre lenne ezekre. Leitner György szerint nagyon progresszív az MNB Versenyképességi programja, a benne javasolt kötelező egészségpénztári tagság kitörési pont lehetne, belőle magánbiztosítás is vásárolható lenne. Papik Kornél szintén a fekvőbeteg-ellátói hálózatot hiányolta, ha ez létezne, a biztosítások is megjelennének hozzá.

Hogyan fog változni az állami ellátórendszer és a magánszolgáltatók viszonya?

Leitner György szerint továbbra sincs rendezve a magán- és állami szolgáltatások korábban napirendre vett szétválasztásának terve, nincs egészséges egyensúly, a kettőnek szinergiákra és egymás kiegészítésére kellen törekednie. Csermely Gyula úgy vélte, nem az a kérdés, hogy állami vagy magán a jövő, hanem hogy milyen minőségű lesz a magán-egészségügyi ellátás, a szektornak figyelnie kell, „nehogy megölje saját magát” a versenyben.

Magánegészségügy: óriási lehetőségeket látnak a betegek adataiban

A klinikai vizsgálatok, az adatgyűjtés/adatelemzés, a biztosítási csomagokon keresztül történő betegbevonás és a személyre szabott ellátás fejlesztésének fontosságát hangsúlyozta, és ezek lehetőségeiről beszélt Vereckei Péter, a Pfizer magyarországi ügyvezető igazgatója, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) elnöke.

Fotó: Stiller Ákos

Legolvasottabb cikkeink