Megkezdődött a járóbeteg-ellátók éves konferenciája

A mai napon Balatonfüreden megkezdődött a péntekig tartó Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia és Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia.

Hagyományosan a konferencia első napján az ágazat legfontosabb szakmai szereplőit (Államtitkárság, NEAK, OKFŐ) továbbá hozzászólóként az EGVE, a Kórházszövetség, a MÁE és a MÁIE, a MESZK, és a MOK, képviselőit szólítják meg egy kerekasztal megbeszélésben.

E fórum kapcsán a Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség állásfoglalást adott ki, amellyel fel kívánja hívni a figyelmet az ágazatot terhelő legégetőbb problémákra, segíteni kíván a legszükségesebb változtatási irányok meghatározásában.

"A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség állásfoglalása

A külső gazdasági és politikai válságok ellenére az egészségügy - és benne a járóbeteg szakellátás - továbbra is ellátja feladatát, mindent megtesz a magyar lakosság egészsége érdekében. A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség állásfoglalásával fel kívánja hívni a figyelmet az ágazatot terhelő legégetőbb problémákra, segíteni kíván a legszükségesebb változtatási irányok meghatározásában, és egyben közös gondolkodásra, együttműködésre kívánja ösztönözni az ágazatban és tágabb környezetében működő döntéshozókat, társszervezeteket. Helyzetértékelésünk és javaslataink a következők:

1.)   Az egészségügy humánerőforrás problémája állandósult.

·       Ennek ellenére a szabályzók változatlansága okán továbbra is nehezített az ágazat működését segítő nyugdíjas orvosok, szakdolgozók alkalmazása. Ez megnyilvánul a nyugdíjuk nehézkes igénylésében és több hónapos késéssel történő kifizetésében. További gond, hogy a gazdasági-műszaki területen dolgozó tapasztalt munkatársakat egyáltalán nem lehet továbbfoglalkoztatni, csak szövetkezeti formában. Jelentős segítség lenne az intézményrendszer számára, ha ebben változás állna be. 

·       A magánfinanszírozott egészségügy elszívó hatása egyre erősebben érezhető. Közintézmény nem tudja felvenni a versenyt a privát szféra által kínált jövedelmekkel, és rugalmas munkavégzéssel. Fontos volna a két szektor díjainak valamiféle szabályozását elindítani. Egyes szakmák különösen érintettek a magánellátás miatti szakorvoshiányban (kardiológia, radiológia, bőrgyógyászat, szemészet), ezekre az egészségügyi kormányzatnak célzott programokat kellene indítania. 

2.)   Előjegyzési idők csökkentésében Szövetségünk különösen érdekelt

Ez javítaná a gyógyító folyamatokat és a lakosság percepcióját, csökkentené a betegeknek az intézményekben lecsapódó frusztrációját.

·       Örömmel fogadnánk a járóbeteg szakellátásban is az igen hosszú előjegyzési időkkel működő szakmákban (pl. ultrahang, kardiológia, urológia, endokrinológia, angiológia), a várólista köteles műtéti beavatkozások esetében bevált várólista csökkentési program bevezetését - természetesen megfelelő motivációs ösztönzők bevezetése mellett.

·       A JIR-es előjegyzés és a területi ellátási kötelezettség kapcsolata nem egyértelmű, rendbe kellene tenni.

3.) Finanszírozási problémák is folyamatosan kísérik az ágazat működését.

A járóbeteg intézmények a kórházi növekvő tartozásállomány ellenére is konszolidált, tartozásmentes működést tudnak felmutatni. Ehhez, többek között, a fenntartó önkormányzatok rendszeres támogatásaira is szükség van, ami elismerést érdemel.

·       A működési költségek jelentős emelkedése ellenére 2018 óta (!) változatlanok az alapdíjak.

·       A jubileumi juttatások finanszírozására nem kaptunk fedezetet, annak kifizetése az intézményrendszer vállán nyugszik.

·       Üdvözöljük a laborellátás teljes éves kereteinek számos szolgáltatót érintő átmeneti emelését, azonban ez rendszerszerű, hosszútávú megoldást igényel.

·       A J0 mintavételi laborok finanszírozása továbbra is jelentősen az önköltségi szint alatt történik.

·       A járóbeteg ellátóknál az infúziós kezelések finanszírozása évtizedek óta nem megoldott.

·       Egészségfejlesztési Irodák a korábbi szakmapolitikai tervek ellenére, több mint egy évtizede nem rendelkeznek egészségügyi jogállással, finanszírozásuk esetleges.

·       A betegútszervezés sem a háziorvos felé, sem a kórházi ellátás irányába nem működik, ebben jelentős előrelépés szükséges.

4.) Az önkormányzati tulajdonú szakrendelők államosításának immár több mint tíz éve történő lebegtetése igen káros hatású, akadályoz minden hosszútávú tervezést, fejlesztést.

·       Üdvözöljük, hogy az államosítás 2024 nyarán elhalasztásra került, de indokolt lenne az államosítás végleges elvetése. Elmondhatjuk, hogy a lakosságközeli ellátások terén nem a helyi önkormányzatok szerepe nem megkerülhető, ezt számos példa igazolta.

Szövetségünk tagjai érdekeltek a szükséges változtatások sikeres lebonyolításában, ezért is készen állunk az ágazat vezetőivel és más szereplőivel az együttműködés minden formájára.

Balatonfüred, 2024. szeptember 11."