Az egészség-gazdaságtani szakemberek elemzéseikkel tudnák segíteni a járványügyi teameket, ha…
Mindig következményekkel jár, ha arról kell dönteni, hogy a szűkös erőforrásokból mely igényeket elégítsék ki. Márpedig az egészségügy állandóan ebben a döntési kényszerben él, s különösen felerősödik a döntés súlya a koronavírus-járvány idején. Az egészség-gazdaságtani szakemberek elemzéseikkel tudnák segíteni a járványügyi szakemberek munkáját, ám egyelőre nem tapasztalnak érdeklődést részükről, derült ki Zemplényi Antal, a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) elnökének előadásából a META keddi online konferenciáján.
Számos és súlyos kérdés eldöntéséhez adhatna muníciót ez a szakma, hiszen nagyon nehéz kimondani járvány idején, hogy egy beavatkozást ne alkalmazzanak, ám be lehet róla bizonyítani, miért ne, hogy miért nem költséghatékony. Az is súlyos dilemma, hogy meddig lehet elmenni a járvány megfékezése érdekében alkalmazott korlátozásokkal a gazdaság rovására. A társadalom jóléte szempontjából fajsúlyos, egymás ellen ható tényezőket kell figyelembe vennie a döntéshozóknak. Az egyik oldalon a csökkenő fizetések, állástalanná válók növekvő száma, a csökkenő GDP, jelentős extra állami kiadások, míg a másik oldalon a túlterhelt egészségügyi ellátórendszer, az egyéb betegeségben szenvedők ellátatlansága mutatható ki.
Mint Zemplényi Antal rámutatott, ez nem csak Magyarországon probléma, s ezért is születnek az úgynevezett haszonáldozat költségszámítások. Ezek azonban nehezen kommunikálhatók a lakosság számára, hiszen az emberek úgy érezhetik, hogy közgazdászok be akarják árazni az életüket – a politika is nehezen fogadja el, hiszen nem lehet belőle politikai tőkét kovácsolni. Ráadásul a pontos számításokat nehezíti, hogy bizonytalan adatok állnak rendelkezésre, amelyek miatt félrevezető következtetésre juthatnak a szakemberek. Az idő is sürget, hiszen vészhelyzetekben nincs idő komplex elemzésekre, gyors döntések kellenek.
Esetenként irreálisak a BVOP-árak
Egyértelműen több forrás bevonására van szükség az egészségügyben, fogalmazott Berczik Ábel, a Pénzügyminisztérium Államháztartási szabályozásért, humán és önkormányzati költségvetésért felelős helyettes államtitkára. Úgy vélte, rossz üzenete van az évente zajló intézményi konszolidációnak, helyette havi szisztémában működő előrejelző rendszerre lenne szükség. Ezzel prognosztizálhatnák, hogy a bevételi előirányzatok mellett milyen kötelezettségvállalások jelennek meg a közfinanszírozott intézményeknél.
Kormányzati oldalról meglepő módon kijelentette: a BVOP árak esetenként irreálisak. Mint ismeretes, egyes termékkörökben a kórházak számára kötelező a büntetésvégrehajtástól rendelniük, hiába tudnának a piacon olcsóbban vásárolni. Az intézmények gazdálkodásának nehézségeit a PM-ben is látják, hiszen tisztában vannak azzal, hogy előfordulnak 40 százalék feletti áremelési bejelentések is. Ennek gátat kíván szabni a kormányzat az egységes középiránytói beszerzésekkel, így kívánják megakadályozni, hogy egyes beszállítók eltérő árpolitikát folytassanak az állami intézményekkel szemben.
Még mindig vannak kiváró betegek
Sokszoros áron jutottak védőfelszereléshez a tavaszi járványhullám elején az intézmények, ugyanis a gyártók, forgalmazók egy része visszaélt a hiány okozta helyzettel, szerencsére azonban később a fenntartó minden szükséges védőeszközt biztosított a kórházak számára, fogalmazott Ficzere Andrea. A Magyar Kórházszövetség elnöke előadásában arról számolt be, miként érintette, érinti a COVID-19 a kórházakat. Tapasztalataik szerint a tavaszi betegellátás erőteljes korlátozása után nem minden várakozásra kényszerült beteg tért vissza az ellátásba.
Beszélt arról is, hogy milyen hatalmas szervezési feladatokat ró az intézményi menedzsmentre a járvány – akár tavasszal, akár most –, ezért is hoztak létre a kórházakban saját operatív törzset. Elismerte, hogy eleinte furcsállva fogadták a kórházparancsnokot, ám hamar rájöttek, hogy jelenléte „egyfajta biztonságérzetet ad” az intézménynek, illetve az általa képviselt szemlélet hasznossá vált a menedzsment számára. Az intézményi folyamatokkal, nehézségekkel kapcsolatban is komoly és gyors segítséget nyújtanak, hiszen közvetlen kapcsolatban állnak a koronavírus-fertőzés elleni védekezésért felelős Operatív Törzzsel.
Az átlagfinanszírozás megszűnése után szeptemberben saját kórházában soha nem látott teljesítményt értek el, köszönhetően az áttérésre való korábbi előkészületeknek, illetve az extrafinanszírozásnak, így a tvk nem akadályozta az ellátási igények teljesítését. Mindez nagyon fontos a várakozó betegek szempontjából, hiszen a járvány terjedése ismét lassítani fogja az elektív betegellátást.
Az őszi járványban dupla teher hárul az ellátókra Ficzere Andrea szerint, hiszen most az egyre növekvő számú covid-os beteg mellett a többi beteget is el kell látniuk, emellett teljesíteni kell az átvezényléseket. Nemrég jelent meg az egészségügyi törvény, amely bizonytalanságot és szorongást okoz a dolgozóknál, akik leginkább az átvezénylésektől tartanak. A hozzáférhető információk alapján a fekvőbeteg intézmények dolgozóinak jelentős hányada mérlegeli a felmondást, a pálya-, esetleg országelhagyást, ami óriási problémát fog jelenteni a járvány kellős közepén, és az azt követő időszakban.
Mindeközben a fővárosi kórházakban elkezdődtek a régen várt felújítások, amikre nagy szükség van, ám az ellátás szervezése különösen nehéz ebben az időszakban, jelezte a kórházszövetség elnöke. Arról is említést tett, hogy nem minden fogadóintézményben becsülik meg az átvezényelt kollégákat, és hogy az egészségügyet kísérő tavaszi nagy figyelem, szeretetteljes hozzáállás, adakozási kedv mára lényegében elmúlt – pedig hiányzik, hiszen sok erőt ad a frontvonalban dolgozóknak is.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!