• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Miért is háborodtak fel a házi gyermekorvosok?

Egészségpolitika 2019.03.08 Forrás: Weborvos Szerző:
Miért is háborodtak fel a házi gyermekorvosok?

A HGYE és a HaOSZ levélben fordult az illetékes államtitkárhoz az alapellátási törvény módosítása érdekében.

Bár hivatalos választ nem kaptak január 3-án írt levelükre, és az egészségügyi államtitkárral történő találkozásukat is most szerdán az utolsó pillanatban lemondták, felháborítónak tartják az év végén kihirdetett alapellátási törvény módosítását a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) és a Háziorvosok Online Szervezete (HaOSZ) érintett orvosai. Az inkriminált jogszabály a szervezetek értelmezése szerint megfordítja a korábbi gyakorlatot, vagyis azt, hogy a háziorvos a feladatait védőnő közreműködésével látja el, mert – szerintük – immár a háziorvos működik közre a védőnői feladatok ellátásában. Minderről dr. Póta György, a HGYE elnöke beszélt egy csütörtöki sajtóeseményen.

Hogy mire is alapozzák állításukat? A vegyes körzetet ellátó háziorvosok és házi gyermekorvosok számára új jelentési kötelezettségeket ír elő a törvénymódosítás, ugyanis kötelesek haladéktalanul, de legkésőbb 72 órán belül írásban visszajelzést adni a lakóhely szerint illetékes területi védőnő számára: az életkorhoz kötött kötelező védőoltás megtörténtéről, illetve annak elmaradásáról és indokáról; a szűrővizsgálatok során a területi védőnő által a háziorvosnak jelzett elváltozás kivizsgálásának megtörténtéről és annak eredményéről. Az új kötelezettségek – mint a védőoltások jelentése, a kötelező írásbeliség, a védőnői szűrővizsgálatok további kezelése – ellen határozottan tiltakoznak, szögezte le a HGYE elnöke.

Az oltásokra vonatkozó módosítás egyértelműen az oltóorvosokra hárítja a járási hivatal kötelezettségét. Az oltóorvos ugyanis az oltás beadásának napján oltási értesítőt küld a járási hivatalnak, s erre elektronikusan is lehetősége van rá. A járási hivatalnak pedig kötelessége az oltott gyermek adatait elektronikus úton haladéktalanul rögzíteni az elektronikus járványügyi felügyeleti rendszerbe, és ezzel egyidejűleg az oltási értesítő adatait továbbítani a gyermek lakóhelye szerint illetékes védőnői szolgálathoz. Tehát a védőnő, amennyiben a járási hivatal teszi a dolgát, akár a beadástól számított 24 órán belül értesülhetett eddig is az oltás megtörténtéről. Mindehhez persze működő járási hivatal, működő elektronikus járványügyi rendszer és megfelelő védőnői hardver és szoftver szükséges, tette hozzá az elnök.

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT, Tér) kiváló lehetőséget biztosít az adatok rögzítésére, megtekintésére, ellenőrzésére, ám a védőnői szolgálatoknak még csak ezután kell majd csatlakozniuk a Térhez, míg a  háziorvosoknak már 2017 november elsejétől kötelező volt, így ezen informatikai hiányosságok miatt a háziorvosok, házi gyermekorvosok adminisztratív, írásbeli kötelezettségévé tette a törvénymódosítás a védőnők értesítését.

Szintén az EESZT léte miatt is elfogadhatatlan, hogy a szűrővizsgálatok során a területi védőnő által a háziorvosnak jelzett elváltozás kivizsgálásának megtörténtéről és annak eredményéről is értesíteni kelljen a védőnőt a háziorvosoknak, amikor minden vizsgálatról adnak a betegnek dokumentációt, amit a védőnő a szülő hozzájárulásával szabadon megtekinthet, ezért elfogadhatatlan, hogy a háziorvos, házi gyermekorvos értesítse a védőnőt ennek eredményéről 72 órán belül, ráadásul írásban.

Póta György úgy vélte, az ilyen jogszabályi változások, a praxisok nem megfelelő finanszírozása, vagy éppen az iskola igazolások körül kialakult mizéria, és egyáltalán: a házi gyermekorvoslás jövőjének bizonytalansága egyáltalán nem hozza meg a kedvét a fiatal szakorvosoknak, hogy praxist vásároljanak, és az alapellátásban kezdjenek el gyógyítani. Pedig nagy szükség lenne az utánpótlásra, mert hamarosan robbanásszerűen fog eltűnni a gyógyításból a házi gyermekorvosok egyötöde, akik már ma 65, 70 év felettiek. Bár a fentebb felvázolt adminisztratív jellegű probléma nem érzékelteti hatását a gyógyításban, ám a gyógyítókat annál jobban felháborítja, mondhatni, utolsó előtti csepp a pohárban, hiszen mást sem hallhattak eddig, mint azt, hogy mennyire fontos az alapellátás megerősítése, az orvosok adminisztratív terheinek csökkentése, ugyanakkor tapasztalataik mást mutatnak.

Legolvasottabb cikkeink