Migráció: járványveszély nincs, kockázat van

Nincs komoly járványveszély Magyarországon a menekültek miatt, azonban ilyen helyzetekben felértékelődik a személyes higiénia fontossága - mondta az országos tiszti főorvos hétfői budapesti sajtótájékoztatóján. Paller Judit közölte: a magyar lakosság nincs közvetlen veszélyben, ugyanakkor járványügyi kockázatot jelent a százezres nagyságrendű, más kultúrából, más higiénés környezetből származó ember. Kiemelte, hogy a magyar lakosság védett a járványos megbetegedésekkel - például gyermekbénulás, szamárköhögés, kanyaró - szemben, köszönhetően a magyarországi jó átoltottsági aránynak.

A jogszabály szerint a menekültstátusért folyamodók esetében el kell kezdeni a vizsgálatokat, és meg kell kezdeni a védőoltásokat, hiszen ők nem elsősorban a magyar lakosságra, hanem arra a közösségre veszélyeseket, ahol éppen tartózkodnak.

A menedékstátusért folyamodók mindegyike elrendelt szűrővizsgálaton esik át, ezek jellemzően hepatitis B, hepatitis C, HIV-vírus és szifilisz kiszűrésére alkalmas vizsgálatok, illetve megvizsgálják őket rühesség és tetvesség miatt is - tette hozzá Paller Judit.

Danielisz Ágnes járványügyi főosztályvezető elmondta, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) értesíti a járási tisztiorvosi hivatalt, ha menedékstátusért folyamodik valaki, és a tisztiorvos rendeli el az említett szűrővizsgálatokat. A 33. héten 1593 esetben érkezett értesítés a BÁH-tól, és körülbelül száz ember szűrővizsgálatát kezdték meg, pozitív eredmény a 33. héten nem volt - közölte a szakember.

Danielisz Ágnes hozzátette, az idei év első fél év vizsgálatai szerint több mint 13 ezer emberről értesítette a BÁH a járási tiszti főorvosokat, de ténylegesen 560-an vettek részt a vizsgálatokon. A legnagyobb arányban a hepatitis B (májgyulladás) és a szifilisz (vérbaj) fordul elő a bevándorlók között, és egy százalék alatti a hepatitis C, illetve a HIV-fertőzés miatti eset. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a hatályos jogszabály alapján a menedékkérők szabadon mozoghatnak az országban, de aki elmegy, "eltűnik", azt nem tudják kezelni.

Az országos tiszti főorvos úgy vélte, megfontolásra érdemes az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) azon előterjesztése, hogy a szűrővizsgálatok idejére a menedékkérőket egy helyen tartsák, ahonnan nem tudnak elmenni. Paller Judit hozzátette, a szűrővizsgálatok és a védőoltások tekintetében többletforrásra van szükség, ami nagyjából 10 millió forint ebben az évben. "A védőoltásokra közbeszerzést kell kiírni, az eljárást le kell bonyolítani, de ez gyors folyamat is lehet, ha nemzetbiztonsági érdek fűződik hozzá" - mondta.

Paller Judit kiemelte, függetlenül attól, hogy ki honnan, hogyan, milyen körülmények között érkezett Magyarországra, a sürgősségi ellátás jár neki, minden más esetben a területileg illetékes háziorvos, illetve kórház nyújt ellátást.

A témában az ÁNTSZ egy közleményt is kiadott. Ebben a szolgálat hangsúlyozza, hogy folyamatosan figyelemmel kíséri a világ járványügyi helyzetét, amelyhez nemzetközi segítséget is kap. Ebben meghatározó az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerepe.

A közlemény szerint Magyarország területén olyan fertőző megbetegedésekre lehet számítani, amelyek zsúfolt helyeken, a kívánatos higiénés viszonyokat, illetve higiénés kultúrát el nem érő közegben egyébként is kockázatot jelentenek. Ilyenek a különböző gyomor-bélrendszeri tüneteket (hányást, hasmenést) okozó vírusok, baktériumok, továbbá az ún. ectoparazitosisok (rühesség, tetvesség).

A felsorolt kórokozók jellemzően kontakt úton (pl. szennyezett kéz) és a szájon át a szervezetbe jutva okoznak fertőzést. Mivel a Magyarország határát átlépő menekültek és hazánk lakossága között gyakorlatilag nincs érintkezés, ezért az ezzel összefüggő kockázat is alacsony.

Azt is hangsúlyozzák azonban, hogy a fertőzések megelőzése érdekében feltétlenül fontos betartani az alapvető higiénés szabályokat, ami különösen fontos a civil segítők, önkéntesek esetében. A rendszeres, alapos kézmosás, az alkoholos kézbedörzsölő szerek használata megfelelő védelmet nyújthat. Annak, aki elsősegélyt nyújt (függetlenül az esetben érintettek állampolgárságától, státuszától), tisztában kell lennie azzal a kockázattal, amit e tevékenység jelent, és ennek megfelelően kell cselekednie.

Ha nincs lehetőség védőeszköz (pl. gumikesztyű) viselésére, fokozott óvatossággal kell eljárni, hogy a sérültet ellátó ne szenvedjen balesetet. Ha az illető az elsősegélynyújtás során megsérült, kezén vágás keletkezett, melyen keresztül szervezetébe bejuthatott az ellátott személy vére, orvoshoz kell fordulni. Az orvos a sérülés ellátása mellett kockázatértékelést is végez, ami alapján felmérhető, hogy fertőződhetett-e a védőeszközt nem használó személy, és megteszi a szükséges intézkedéseket. A közlemény kiemeli azonban azt is, hogy ép bőrön keresztül a vérben vagy a testváladékokban található kórokozók nem jutnak be a szervezetbe.

Ha ismeretlen eredetű vérrel, váladékokkal szennyezett textília, tárgy elmozdítása szükséges, akkor a gumikesztyű használata biztonsággal megóv a vérrel való közvetlen érintkezéstől. Az ismeretlen mikroorganizmusokkal szembeni leghatásosabb védekezési lehetőség az adott tárgyak, illetve az ezekkel kapcsolatba kerülő eszközök elégetése lehet.

Ha a véres eszköz vagy tárgy használatára a továbbiakban is szükség van, akkor azt fertőtleníteni kell. A textíliák, valamint a mosható tárgyak, felületek fertőtlenítésére kiválóan alkalmas a hipó vagy más kiskereskedelmi forgalomban kapható klórtartalmú fertőtlenítő szer, ha azt a használati utasításban foglaltaknak megfelelően alkalmazzák - áll a közleményben.