Minden harmadik halálozás elkerülhető lenne

Eurostat: minden harmadik halálozás elkerülhető lenne a jelenlegi orvosi szakértelem és technológia fényében
Az Eurostat jelentése alapján 2013-ban a 75 éves kor előtt bekövetkezett halálozások mintegy harmada lett volna elkerülhető a jelenlegi egészségügyi szakértelem és technológia fényében. Az elkerülhető halálozások csaknem feléért a szív- és érrendszeri problémák felelősek.

Az elkerülhető halálozások koncepciója azon az elgondoláson alapul, hogy bizonyos halálozások (speciális korcsoportok, illetve speciális betegségek) esetében elkerülhetőek lennének, azaz nem fordulnának elő ilyen korai életszakaszban, ha időben hatékony népegészségügyi vagy egészségügyi ellátásra kerülne sor. Az elkerülhető halálozásokon (avoidable deaths) belül két kategóriát különböztethetünk meg: az egyik, ha a halálozás az időbeni, megfelelő egészségügyi ellátás révén elkerülhető lett volna (ún. kezelhető halálozások/amenable deaths). A másik az úgynevezett megelőzhető halálozásokat (preventable deaths) foglalja magába, amelyek preventív eszközökkel, így pl. életmódra, társadalmi-gazdasági vagy környezeti tényezőkre irányuló intézkedésekkel megelőzhetőek lettek volna. Fontos megjegyezni, hogy számos betegség a megfelelő egészségügyi ellátás révén elkerülhető, valamint a prevenció révén megelőzhető csoportba egyaránt beletartozik. Habár a kezelhető és megelőzhető halálozások nem tekinthetők az ellátás minőségét egyértelműen jellemző mérőszámnak, némi jelzést adnak az adott ország egészségügyi ellátásának és tágabb értelemben vett népegészségügyi politikáinak minőségéről és teljesítményéről.

Az Eurostat jelentése a megfelelő egészségügyi ellátás révén elkerülhető, valamint a prevencióval megelőzhető halálozásokat külön-külön és együttvéve is vizsgálta.

2013-ban az Európai Unióban 1,7 millióan haltak meg 75. életévük betöltése előtt. Ezen belül az összes elkerülhető halálozás (a prevenciós intézkedésekkel megelőzhető, ill. a hatékony egészségügyi ellátással elkerülhető halálozások együttesen) száma 2013-ban összesen 1,2 millió volt. Mintegy 577 500 halálozás (100 ezer főre 119,5), azaz az összes 75 éves kor előtt bekövetkezett halálozás 33,7 százaléka tekinthető olyan korai halálozásnak, ami megfelelő egészségügyi ellátással, a jelenlegi egészségügyi szakértelem és technológia fényében elkerülhető lett volna. A prevencióval megelőzhető halálozások száma majdnem 1 millió (100 ezer lakosra 204,1) volt 2013-ban. A 75 éves kor előtt bekövetkezett, összes elkerülhető halálozás mintegy felét (48 százalékát) okozta együttesen a szívinfarktus (184 800 halálozás) és a stroke (majdnem 94 000 halálozás).

Azon elkerülhető halálozások aránya, amelyek a hatékony egészségügyi ellátással kivédhetők, a 75 éves kor előtt bekövetkezett halálozásokon belül meglehetősen nagy változatosságot mutat az EU tagországaiban. A megfelelő egészségügyi ellátással elkerülhető halálozások aránya Romániában (49,4 százalék) és Lettországban (48,5 százalék) a legmagasabb a 75 év alattiak körében előforduló halálozásokon belül, melyet Litvánia (45,4 százalék) és Szlovákia (44,6 százalék) követ. Ez a mutató Franciaországban a legalacsonyabb (23,8 százalék), ezt követi Dánia (27,1 százalék), Belgium (27,5 százalék) és Hollandia (29,1 százalék). Magyarországon 41,5 százalékot tesz ki a megfelelő egészségügyi ellátással elkerülhető halálozások aránya, ami az EU-n belül a nyolcadik legmagasabb (EU-átlag: 33,7 százalék).

A megfelelő egészségügyi ellátás révén elkerülhető halálozások 100 ezer lakosra jutó aránya 2013-ban Franciaországban, Spanyolországban, Cipruson és Olaszországban volt a legalacsonyabb, Lettországban, Litvániában, Romániában és Bulgáriában pedig a legmagasabb.

A prevenciós intézkedésekkel megelőzhető halálozások 100 ezer lakosra jutó aránya Olaszországban, Cipruson, Spanyolországban és Máltán a legalacsonyabb, Litvániában, Lettországban, Magyarországon és Szlovákiában pedig a legmagasabb.

Az Európai Unióban az elkerülhető halálozások mintegy 32 százalékát az iszkémiás szívbetegségek okozták 2013-ban. Ezt követték az agyi keringési zavarok, melyek az elkerülhető halálozások 16 százalékáért tehetők felelőssé. A vastagbélrák az elkerülhető halálozások 12 százalékát, a mellrák a 9 százalékát, a hipertóniás megbetegedések az 5 százalékát, a tüdőgyulladás pedig a 4 százalékát okozta.

A prevencióval megelőzhető halálozások esetében a legfőbb halálokok az iszkémiás szívbetegség, a tüdőrák, a baleseti sérülések, az alkohollal kapcsolatos betegségek, öngyilkosság és önkárosítások, vastagbélrák és mellrák.

Az EU-tagországokra általánosan jellemző, hogy a megfelelő egészségügyi ellátással elkerülhető halálozások aránya a férfiak esetében magasabb, mint a nők esetében.

A férfiak körében a megfelelő egészségügyi ellátással elkerülhető, ill. a prevencióval megelőzhető halálozások leggyakoribb okát egyaránt az iszkémiás szívbetegségek képezik. A nők esetében a megfelelő egészségügyi ellátással elkerülhető halálozásokat leggyakrabban a mellrák okozza, a prevencióval megelőzhető halálozásokat pedig a mellrák és a baleseti sérülések.