• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Minden második páciens nyitott a telemedicina használatára

Egészségpolitika 2021.06.28 Forrás: Weborvos
Minden második páciens nyitott a telemedicina használatára

Tapasztalataink szerint a telemedicina a már jól bejáratott orvos-beteg kapcsolatban működik a legjobban.

A világjárvány bebizonyította, hogy a virtuális orvoslás kiválóan alkalmas számos egyszerű orvosi vizit kiváltására anélkül, hogy az ellátás minősége sérülne. Egy nemrég elkészített hazai kutatás szerint Magyarországon is jelentős növekedést értek el a távegészségügyi szolgáltatások az elmúlt hónapok során, amely elsősorban annak köszönhető, hogy hazánkban minden második páciens nyitott a telemedicina szolgáltatások igénybevételére.

A Prima Medica Egészséghálózat a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Intézet bevonásával felmérést készített a magyarok telemedicina használati szokásairól. A lakosságot reprezentáló vizsgálatban 500 fő számolt be tapasztalatairól, akik közül 42 százalék vett már részt valaha távkonzultáción. A válaszadók legtöbbje telefonon lépett kapcsolatba az orvosával, a digitális megoldások használata ugyanakkor egyelőre még kevésbé volt jellemző a magyar lakosságra. A kutatás kitért arra a kérdéskörre is, hogy mennyire voltak elégedettek a betegek a távkonzultáción tapasztalt szolgáltatásokkal, melyre 56 százalékuk pozitív választ, a megkérdezettek egyharmada pedig semleges visszajelzést adott - ismertették az eredményeket közleményben.

 „A Központjaink telemedicina betegforgalmi adatait elemezve azt látjuk, hogy a járvány bizonyos szakaszaiban egyértelműen megnőtt az igény erre a szolgáltatásra, vagyis a páciensekben van nyitottság arra, hogy kihasználják a távgyógyítás előnyeit. A március 16-i héten a telekonzultációk száma az ellátásaink 38 százalékát tették ki, mostanra viszont ez az arány 10 százalékon stabilizálódott. Ami azt jelenti, hogy 10 betegünkből 9 még továbbra is inkább a személyes vizitet választja, ha erre lehetősége van. Ugyanakkor a felmérés rámutat arra is, hogy minden második magyar nyitottan áll hozzá a távkonzultációs lehetőségekhez, éppen ezért fontos célkitűzés számunkra, hogy felkészítsük a pácienseinket a különböző digitális platformok használatára” – összegzi tapasztalatait dr. Babai László, az Egészséghálózat alapítója. 

A telemedicina egy eszköz - kiegészíti, de nem helyettesíti a személyes orvos-beteg kapcsolatot

A távegészségügy számos olyan eszközt és technológiát foglal magában, amelyek hatékonyan biztosítják a betegek ellátását. A telemedicina a távgyógyászat egy alcsoportja, ide tartozik minden orvosi vizit, amely személyes érintkezés nélkül, valamilyen telekommunikációs eszközön keresztül megy végbe, a telefonos receptfelírástól kezdve a videóhívás keretében történő leletértékelésig. 

„A távegészségügy az egészségügyi szolgáltatások többségét nem fogja tudni helyettesíteni, mégis fontos és egyre növekvő szerepet fog játszani a jövőnkben, ezért szeretnénk, hogy mind az orvosaink, mind a pácienseink beletanuljanak a használatába.  A realitások talaján kell maradnunk és tisztán kommunikálni a páciensek felé, hogy mit várhatnak el a telemedicinától. Mi jelenleg az endokrinológia, a tüdőgyógyászat, a trombózis kezelés, a kardiológia, az allergia, a hematológia, illetve a diabetológia területén működtetünk telemedicinát. Egy új informatikai rendszert és hozzá kapcsolódó platformot fejlesztettünk, melybe számos kényelmi szolgáltatást építettünk be, a hálózat korábbi pácienseinek visszajelzései alapján” – emeli ki dr. Babai László.

„Tapasztalataink szerint a telemedicina a már jól bejáratott orvos-beteg kapcsolatban működik a legjobban, ott, ahol a kapcsolat már meg van alapozva, és a kommunikáció és a technológiai felkészültség is mindkét fél részéről adott” – osztotta meg velünk véleményét dr. Szélessy Zsuzsanna főorvosnő, hematológus, belgyógyász, a Trombózis és Hematológiai Központ orvosa is. „A gyakori megfigyelést igénylő betegségek kezelése során a pácienseink utógondozásában rendkívül hasznos a távorvoslás, mint lehetőség. A különböző laborvizsgálatok eredményének átbeszéléséhez, illetve bizonyos kontrollvizsgálatok elvégzéséhez ugyanis nem feltétlen szükséges a betegnek vidékről felutaznia csak azért, hogy megbeszélhessük egymással, hogy az eredmények alapján milyen változást látok az állapotában, vagy hogy ő elmondhassa, hogy a különböző tünetei a megbeszélt kezelés hatására miképp alakulnak.”

Mit érdemes átgondolniuk a pácienseknek mielőtt telemedicina szolgáltatást vesznek igénybe? 

●        Fontos utánajárni, hogy adott probléma esetében ajánlott-e a telemedicina vagy hatékonyabb a személyes vizit? A bőrgyógyászatról például sokan azt feltételezik, hogy nagyon jól működik távolról, de azt is fontos tudni, hogy ezen a területen sok az akut beteg, és nem mindegy, hogy a páciens milyen képet készít az elváltozásról, illetve, hogy képes-e adott anyajegyről az orvos által használt technológia (pl. mesterséges intelligencia) számára értelmezhető felvételt készíteni.

●        A távgyógyításnak alapfeltétele az orvos részéről a felkészültség, a kellő szaktudás a rutin. Mindenképpen járjunk utána az orvos referenciájának. Ebben ma már számos megbízható orvoskereső szolgáltatás lehet a segítségünkre, ahol részletes visszajelzéseket olvashatunk a választott szakemberről.

●        Lehetnek technikai problémák, melyekre még nincsen felkészülve a páciens vagy az orvos, például a rossz minőségű internetkapcsolat miatt megszakad a videóhívás, vagy hibás e-mail címre megy a lelet. A páciensnek mindenképpen fontos ismernie a digitális technológiát, illetve tisztában lennie a saját korlátaival.

●        Nem mindenki tudja megfelelően használni a személyes érintkezés nélküli kommunikációs csatornákat, ebből is adódhatnak félreértések, ezek mind új helyzetek, melyekbe bele lehet tanulni, de megfelelő empátiára és türelemre van szükség mindkét fél részéről. A szakemberek ezért azt ajánlják, hogy amennyiben tehetjük, a telemedicina szolgáltatások igénybevétele előtt személyesen is építsük az orvos-beteg kapcsolatot.

●        Szolgáltatónként változik, hogy mennyire kiszámítható, előre szabályozott rendszerek működnek a telemedicinális szolgáltatások során. Van-e kidolgozott protokoll arra az esetre, ha késik az orvos vagy a páciens nem jelenik meg? Ezekről érdemes előre tájékozódni a szolgáltatók honlapján, vagy személyesen az időpontfoglaláskor.