• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Mire futja?

Egészségpolitika Forrás: Kórház Szaklap

Legyen meg a lehetőség arra, hogy aki többet, jobbat, gyorsabbat akar, az kifizethesse a vizsgálat költségét.

Ezt javasolja dr. Erőss György, a Philips Magyarország Egészségügyi Üzletágának igazgatója.

Igazgató úr, hogyan fejlődik a magyarországi képalkotó diagnosztika?

Ma Magyarországon kevesebb, mint 100 CT-, és csupán 35 MR-berendezés működik. A 100 ezer lakosra jutó CT-berendezések száma az európai átlag fele, az MR-berendezések esetében harmada. Ezek persze átlagok, tartalmazzák az OITI 13 éves MR-jét, csakúgy, mint a tavasszal általunk az ORFI-ban üzembe helyezett 3 tesla térerejű MR-t. Kevés a gép, ugyanakkor egy berendezésen sokkal több vizsgálatot végzünk, mint az európai átlag. Sok olyan MR van, amelyen naponta átlagosan 60, azaz évente 15 ezer vizsgálatot végeznek. Egyetlen központ számára ez nagyon nagy szám, egy MR-berendezést nem szabadna ennyivel terhelni – ami nem kifejezetten a berendezésnek, hanem a személyzetnek nagy terhelés, és az átfogó leletezésre is kevés időt enged meg. Közben MR-diagnosztikában sok helyen hathetes várólista van, ami azt mutatja, hogy a finanszírozás adta lehetőségek és az igények nincsenek egyensúlyban egymással. Látszólag elegendő MR van Magyarországon, mert nem az igények, hanem a finanszírozás tartja kordában a vizsgálatokat.

Mindeközben hogyan változik a magyar piac?

A nemzetközi COCIR szervezet adatai szerint 2012 első 9 hónapjában 2011-hez képest Magyarországon ugyan 36%-kal nőtt a diagnosztikai piac, megközelítve a 13 millió eurót – de a 2011-es, igen erős utolsó negyedév biztosan elmarad. A teljes tavalyi évben 16 millió eurós volt a nagydiagnosztikai piac, idén is 15-18 millió eurós forgalomra számítunk. Ezzel szemben Csehországban, ugyanekkora lakosságszámnál ugyanez a piac az elmúlt két évben évente 40-50 millió eurós. Az elmúlt két évben Csehországban kétszer annyi pénzt, 86 millió eurót költöttek el nagydiagnosztikai eszközökre, mint Magyarországon, ahol 41 millió euró volt a forgalom. Pedig a cseh GDP nem kétszer akkora, mint a magyar, és az EU által az egészségügy fejlesztésére fordítható támogatások között sincs jelentős eltérés.

Hol a hiba?

Az uniós beruházások még mindig nem mennek végig, és senki sem tudja, hogy miért. Szeretnék felajánlani egy Philips turmixgépet annak, aki olyan ötlettel él, amely segít az uniós beruházások felgyorsításában. A döntéshozók ma jellemzően nem tárgyalnak a piaci szereplőkkel, legalábbis nem mindegyikkel, általában nem tudják, hogy milyen lehetőségeik vannak. Akik a beruházási projekteket jelenleg elbírálják, nem nagyon érdekeltek abban, hogy az intézmény számára legoptimálisabb technológiákat szerezzék be. Úgy néz ki, a kórházaknak, ezen belül a radiológiai osztályoknak minimális beleszólása lesz a fejlesztésekbe, és ez nincs így jól.

Ennek ellenére értek el sikereket idén Magyarországon?

Tavaly megnyert, de idén átadott fejlesztésünk a szombathelyi 256 szeletes Philips iCT, valamint az ORFI-ban telepített Philips Achieva 3T MR. Röntgenben tavasszal adtunk át több direkt digitális vagy digitalizált rendszert, és szeptemberben adtuk át a makói Philips MX-16 CT-berendezést. A HUNMED Kft. által képviselt ultrahang üzletágunk is jó évet zár. Ha azt nézem, hogy két CT-t és egy MR-t adtunk át, egyáltalán nem állunk rosszul.

A Semmelweis Egyetemmel együttműködve egyre aktívabb szerepet vállalnak a szakmai továbbképzésben is.

A Philips CT Akadémia annyira népszerű, hogy nemzetközi szinten le akarják másolni, sok helyen az SE Kardiológiai Központban tökéletesített módszertan szerint szeretnék megvalósítani. Idei két kurzusunk teltházzal ment, és a következő, februári kurzusra is van már két indiai jelentkező, Lengyelországból számítunk 4-6 résztvevőre és biztosan lesz két magyar szakember is. Összesen 15 főt tudunk vendégül látni, de az egyhetes, 1450 eurós kurzus előtt három hónappal már kezd összeállni a teljes vendégkör. A májusra tervezett, emelt szintű kurzusra pedig már szintén van két biztos jelentkezőnk, akik az októberi budapesti tréninget követően, tapasztalva az itt kapható tudást és színvonalat, azonnal jelentkeztek, pedig akkor még a dátum sem volt biztos. Sikeres a kurzus, egyrészt az akadémiát szervező dr. Maurovich-Horvat Pál, másrészt a helyszín miatt. Budapest jól elérhető a világ minden pontjáról, a Kardiológiai Központ kiváló infrastruktúrát nyújt, dicséretet kaptunk az ellátás minőségére, illetve óriási többletet ad a Merkely Béla professzor által végzett, élőben közvetített katéteres intervenció. Ez egyértelmű világszínvonal, ráadásul valamivel olcsóbban, mint nemzetközi szinten.

Hogyan látja a képalkotás nemzetközi jövőjét?

A világtrendeket vizsgálva, továbbra is az látszik, hogy még mindig nő a képalkotás iránti igény, egyre több területet hódítunk meg. A képalkotás szerepe túlnőtt az egyszerű diagnózison, egyre nagyobb szerepet kap a műtéti vagy terápiás előkészítésben és nyomon követésben, valamint a konkrét műtéti tevékenységben. Ezért egyre inkább a standardizálás irányába fordul a képalkotás és előtérbe kerül az azonos protokollok szerinti diagnosztika. A képalkotó eljárásokon belül még gyorsabban növekszik az MR-vizsgálatok száma, nem csak azért, mert „nem ismert káros hatása", hanem azért is, mert folyamatosan bővül az MR alkalmazási területe, egyre többféle vizsgálat végezhető el MR-rel, egyre jobb minőségben és egyre gyorsabban.

És Magyarországon?

Itthon is van igény a fejlett képalkotó diagnosztikára, mint ahogy a gépi háttér is adott, ráadásul európai szinten is nagyon erős szakemberek találhatóak itthon. A probléma a pénz. Mindenki az OEP-pel szeretné megvizsgáltatni magát, ezért a vizsgálatok számát az OEP kordában tartja. Ez a finanszírozó részéről jogos lépés, hiszen korlátozottak a források. Csupán arra lenne szükségünk, hogy a rendszer deklarálja: mire futja. Aki pedig többet, jobbat, gyorsabbat akar, az kifizethesse a vizsgálat költségét – gyorsabb, illetve magasabb színvonalú vizsgálatot vásárolhasson, természetesen nem veszélyeztetve, az OEP által finanszírozott vizsgálatok elvégzését, hanem inkább hozzájárulva a magas színvonalú szakmai és technikai háttér fenntartásához illetve megteremtéséhez. Ma Pozsonyban, Bécsben vagy Aradon sokkal könnyebben megvásárolható a jó minőségű képalkotó diagnosztika, mint itthon. Annak ellenére, hogy itthon is minden erőforrás rendelkezésre áll.

Legolvasottabb cikkeink