Napirenden a gyermekegészségügy szervezési problémái

Csaknem félezer gyermekorvos, pszichológus, gyógytornász, dietetikus, ápoló és más szakember, köztük félszáz határon túli magyar specialista találkozik Egerben 2019. október 3-5. között a Magyar Gyermekorvosok Társaságának (MGYT) legjelentősebb, éves rendezvényén, hogy kicseréljék szakmai tapasztalataikat, és fokozva együttműködésüket eredményesebbé tegyék a gyermekek gyógyítását. A szervezet 70. Nagygyűlése a legmodernebb eljárások  és legújabb tudományos eredmények bemutatásán túl alkalmat ad arra is, hogy napirendre kerüljenek a gyermekegészségügy legfontosabb szervezési kérdései. A rezidens- és ápolóképzéshez kapcsolódó szekciók legfontosabb üzenete, hogy a szakorvos és szakápoló hiányt a központi keretek és ösztöndíjprogramok további bővítésével, valamint a képzések hatékonyságának növelésével kell javítani. A 95 éves szervezet tisztújításra is készül, a Közgyűlés tagjai új elnököt választanak majd - tudatta a szervezet közleménye.

„Egészséges társadalmat egészséges családokkal építhetünk. Ehhez az is szükséges, hogy a családtervezéstől a gyermekellátásig a családok olyan felkészült, és területükön elismert szakemberekkel találkozhassanak, akik hozzájárulnak a legifjabb nemzedék egészségtudatos fejlődéséhez” – emelte ki  a Magyar Gyermekorvosok Társaságának megnyitó ünnepségén tartott köszöntőjében Dr. Beneda Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkára, hozzátéve: „bízhatunk abban, hogy a tapasztalatcserék lehetőségei, valamint a tartalmas konferenciákon keresztül a családbarát szemlélet is hozzájárul majd a boldog, egészséges legfiatalabb generáció felcseperedéséhez”.

„Elkötelezettek a gyermekorvosok a családokkal kölcsönös bizalom megerősítése iránt, egyúttal a kórházi környezet és kommunikáció javításában is. Kiemelt teret szentelnek a betegutak javításának egyaránt, különös fontosságot tulajdonítva annak, hogy a legsúlyosabb betegek a lehető leghamarabb a megfelelő ellátóhelyre kerüljenek, de a lakosságközeli alap- és szakellátás lássa el mindazokat, akik helyben kezelhetők” – hangsúlyozta a rendezvényen Dr. Velkey György, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke, aki fontos szervezési kérdésnek tekinti a fiatal felnőttek gördülékeny átkerülését a felnőttekre szakosodott gondozásokba, és a határon túli magyar családok hozzáférésének javítását a magas színvonalú gyógykezelésekhez. Ehhez kapcsolódva az egri Nagygyűlést szervező Bethesda Gyermekkórház főigazgatója egységes szemlélet kialakítását szorgalmazza a határterületi kérdésekben, ezért a kongresszus külön szekciókban foglalkozik a gyermekbőrgyógyászattal, az allergiás betegségekkel, a gyermekkori fájdalom csillapításával, a rehabilitációval, a viselkedés-, a magatartás-, és az evészavarokkal, valamint a vizelet- és székletürítési problémákkal.

„A hagyományos értelemben vett gyermekorvosi munka az elmúlt években, évtizedekben fokozatosan átalakult. Egyre nagyobb hangsúly helyeződik a preventív jellegű tevékenységekre, amelyek csak úgy lehetnek eredményesek, ha a társadalom, a szülők egészségértése is javul” – beszélt a szakma helyzetéről és adott kitekintést a jövőre vonatkozóan Dr. Kovács Tamás, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának főtitkára, majd hozzáfűzte, a szervezet felismerte a társadalmi kommunikáció jelentőségét: „bár az utóbbi években olyan közérdeklődésre számot tartó, általános népegészségügyi vonatkozásokkal bíró témákról szerveztünk sajtóbeszélgetést, úgy véljük, a szülők számára fontos üzeneteket a generációjuk által használt felületeken is el kell juttatnunk számukra, ezért egyre nagyobb figyelmet fordítunk a közösségi oldalakon történő megjelenésre”.

Mindazonáltal továbbra is kiállunk az anyatejes táplálás és a szoptatás szakmai támogatásáért. Hiszünk abban, hogy ez lehet az egyik leghatékonyabb és legolcsóbb, népegészségügyi jelentőséggel bíró prevenciós eszköz a kezünkben: az anyatejes táplálás az olyan rövid távú előnyökön kívül, mint például az újszülött immunológiai védelme, vagy a harmonikus anya-gyermek kötődés kialakulása, jelentős hosszú távú haszonnal is jár. Az anyatejjel táplált gyermekek között lényegesen ritkábbak például a szív- és érrendszeri betegségek, a túlsúly, a diabetes, a fogászati problémák előfordulása, anyai oldalról pedig kisebb eséllyel alakul ki rosszindulatú emlő- és petefészek daganat - írták.