• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Nem büszkélkedhetünk a radiológiai felszereltséggel

Egészségpolitika Forrás: Weborvos Szerző:

Becslések szerint a magyar radiológus szakemberek 10-15 százaléka dolgozhat külföldön.

A radiológia nemzetközi napján prof. dr. Palkó András, a szegedi radiológiai klinika vezetője értékeli a szakma helyzetét.

A Dél-Alföldön is sokat kell várni a betegeknek, hogy bejussanak képalkotó vizsgálatokra?
– A szegedi radiológiai klinikán jelenleg a várakozási idő MR-re 3 hónap, CT-re 2 hét, ultrahangra a vizsgálat típusától függően 1-5 hét, mammográfiára 2 hét, hagyományos röntgenvizsgálatra 1-2 hét.

Visszás helyzet ez, hiszen az embereket állandóan arról győzködjük, hogy ne halogassák az orvoshoz fordulást, de ha negyedévet kell várni egy vizsgálatra, úgy érezhetik az érintettek, hogy parkolópályára tették őket. Hogy lehetne időt spórolni?
– A várólisták hosszát egyrészt a kapacitás bővítésével, másrészt az igények csökkentésével lehetne rövidíteni. Az előbbi egyrészt pénzkérdés, hiszen az új berendezések beszerzésére sok forrásra van szükség. Másrészt humán-erőforrás probléma, amit a megfelelő számú szakképzett orvos itthon tartásával, illetve hazacsábításával lehetne orvosolni, emellett előrelépést jelentene a távleletezési megoldások elterjesztése. A betegek és a társszakmák elvárásai viszont folyamatosan növekednek, s nem csökkennek. A megfelelő kivizsgálási protokollok kidolgozásával, továbbképzéseken való elterjesztésével és az ellenőrzések révén azok betartatásával lehet esély a folyamatot kézben tartani.

Ma van a radiológia nemzetközi napja. Mi a világnap jelentősége?
– Ezen a napon a világ valamennyi kontinensén, nagyon sok országban a nagyközönség elé lép ez a mindennapokban egyébként háttérbe húzódó szakma, megmutatva, milyen nagy jelentősége van szolgáltatásainak a betegek gyógyításában, a betegségek megelőzésében.

A radiológia ma már nemcsak diagnosztikus, hanem intervenciós szakterület is. Melyik betegségek kezelésében van döntő szerepe ma a radiológusnak?
– Hagyományosan fontos szerepe van az intervenciós radiológiának az érbetegségek kezelésében, ezentúl egyre nagyobb szerepet játszik bizonyos daganatos elváltozások gyógyításában is, részben a katéteren át végezhető gyógyszeres kezelések, részben a tűszúrásos daganatroncsoló technikák alkalmazása révén.

Hol áll a magyar radiológia felszereltséget és felkészültséget tekintve a világban?
– Felkészültség terén világviszonylatban előkelő helyet foglalunk el a rangsorban, felszereltségünkkel ugyanakkor európai viszonylatban még a környező országok többségéhez viszonyítva sem büszkélkedhetünk. Ezt a lemaradást immár hagyományosan a radiológus szakorvosok és szakdolgozók áldozatos munkája, kiemelkedő szaktudása igyekszik pótolni.

Már akik kiemelkedő szaktudásukat még idehaza használják. Mekkora ma a szakemberhiány?
– Kettős tendencia érvényesül: miközben az utánpótlással nincs gond, mert szívesen választják a fiatalok ezt a szakmát, addig a szakemberhiány mégis jelentős és egyre növekszik. Elsősorban anyagi okok miatt, de a nagy munkahelyi leterheltség miatt is egyre több kolléga dönt úgy, hogy rövidebb-hosszabb időre külföldön próbál szerencsét. Nincsenek hivatalos ismereteim erről, de becslések szerint a magyar radiológus szakemberek 10-15 százaléka dolgozhat külföldön, és egyre több radiográfus is ezt az utat választja.

Mit tart a legnagyobb előrelépésnek a szakterületen, s mi a legnagyobb probléma?
– Rendkívül fontos szakmai fejlődésnek vagyunk tanúi, amelynek legfontosabb pillére a számítástechnika térhódítása, a virtuális valóság, az automatikus kimutatás, a számítógépes döntéstámogatás, a hibrid képalkotás térnyerése. Másik fontos pillér, hogy a személyre szabott, molekuláris, genetikai, a gyógyítással együtt haladó, annak eredményességét szorosan nyomon követő eljárások kifejlesztése is javítja a munka színvonalát. A modern eljárások viszont drágábbak a korábbiaknál, így a javuló szolgáltatáshoz emelkedő költségek is társulnak, ez pedig a mai gazdasági helyzetben állandó feszültség forrása. A betegek és az orvosok abban érdekeltek, hogy minden indokolt beavatkozásra várakozás nélkül sor kerüljön, míg a finanszírozó kénytelen korlátozni az elvégezhető munka költségeit, mennyiségét.

Ha egy mecénás megkérdezné, mit írna a saját klinikájának kívánságlistájára?
– Nehéz lenne választani, de a kívánságlistán mindenképpen szerepelne egy nagy térerejű MR-készülék, egy spektrális duál-energiás CT-berendezés és egy PET-CT, ezekkel sajnos a régiónkban ma még nem rendelkezünk.

Mikorra lát esélyt arra, hogy a felsoroltak megvalósulhatnak?
– A jelenlegi helyzetben sajnos valószínűleg még évekig csak álmodozhatunk arról, hogy reális esélyünk legyen ezekre a beruházásokra.