• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Nem elég a beteget tájékoztatni, dokumentálni is kell

Egészségpolitika 2018.12.13 Forrás: Weborvos Szerző:
Nem elég a beteget tájékoztatni, dokumentálni is kell

Az ÁEEK elkészíthetné az egységes betegbeleegyező nyilatkozatot és -tájékoztatót.

A betegtájékoztatás az orvosi dokumentációs kötelezettség „achilles sarka”: nem csak tájékoztatni kell a beteget, de ennek tényét dokumentálnia is kell a gyógyítónak, mondta dr. Berecz János, a Szigetvári Kórház főigazgatója az IME szakmai konferenciáján nemrégiben. A tájékoztatás legyen kellően részletes, ám nem szabad túlzásba esni, ugyanis az hátrányos lehet az ellátóra nézve, tette hozzá.

Általános tapasztalatként fogalmazta meg, hogy nem konkrét orvosszakmai tévedésekre, hanem a dokumentáció hiányosságaira vezethető vissza az egészségügyi intézményeket elmarasztaló ítéletek nagy része. Előadásában a 2010-2016-ban született jogerős ítéleteket – 82, az ÁEEK fenntartása alá eső szolgáltató 803 – ügyét vizsgálta. Az ügyiratszámok 2011 és 2014 között emelkedő tendenciát mutattak, majd 2015-ben visszaesés történt, évente átlagosan 150-180 ítélet született, a legmagasabb arányban az ÁEEK közép-magyarországi területi igazgatóságához tartozó intézményeknél (közel ötven százalék), míg a legkevesebb a dél-alföldi igazgatóságnál volt.

A pertárgyérték 2013-ig mutatott emelkedést, a 2011-es 1,9 milliárd forintról 2,8 milliárd forintra ugrott, amiben benne van egy 2013-as rendkívül magas, egymilliárd forintos ügy, majd 2015-re visszaesett 1,8 milliárd forintra. Az átlagos pertárgyérték 11-13 millió forintot tett ki, kivéve a 2013-as esztendőt, amikor ez 16-17 millióra nőtt. Mint mondta, nem ritka a 100 milliós vagy afeletti perösszeg, jellemzően kiskorúakat érintő perek esetében, s általában 70-80 százalékban születik a beteg javára ítélet. Az utóbbi két-három évben a pertárgyérték drasztikusan emelkedett.

Orvos szakmailag a legtöbb per a szülészet-nőgyógyászati ellátással kapcsolatban született, (23,9 százalék), míg a legkevesebb a klinikai onkológia területén (1,3 százalék).

A hiányos dokumentáció az összes elmarasztalás közel 30 százalékát teszi ki, s ezen központilag lehetne javítani véleménye szerint. Fontos lenne az egységes betegbeleegyező nyilatkozat megszerkesztése az ÁEEK részéről, a dokumentumhoz a kórházfenntartó biztosíthatna egy központi adatbázisból betegségcsoportonként összeállított és letölthető tájékoztatót is – amit a beteg TAJ-számával személyre szólóan lehetne letölteni a beleegyező nyilatkozattal együtt.