• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Nem púpként akarnak a vezetőkön ülni

Egészségpolitika Forrás: Weborvos Szerző:

Március 1-jétől a kórházfenntartó és vagyonkezelő az Állami Egészségügyi Ellátó Központ lesz.

Tudatos, megtervezett átalakítás folyik az egészségügyben, amely a kormány egészségügyi stratégiájának végrehajtását szolgálja, mondta Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár a „Szervezeti hatékonyság fejlesztése az egészségügyi ellátórendszerben – Területi együttműködések kialakítása" nevet viselő TÁMOP projekt  (lásd a tudósítás végén a részleteket) mai sajtónyilvános nyitórendezvényén.

Zombor szerint a stratégia népegészségügyi szemléletű, az ellátás hatékonyságának, a hozzáférés esélyegyenlőségnek javítását szolgálja. Ennek szellemében már meg is kezdték az alapellátás megerősítését (háziorvosi rezsitámogatás), folyik a svájci modellprogram is.

A stratégia másik fontos eleme az egészségügyi ellátórendszer stabil, fenntartható működésének megteremtése úgy, hogy a betegellátás ne sérüljön, sőt: javuljon a feltételrendszer. Az átalakítás eszközei közé tartozik a háttérintézmények átalakítása, amelynek köszönhetően tisztább profilokkal, határozott kompetenciákkal rendelkeznek az egyes intézmények.

Az egyeztetési folyamatnak köszönhetően olyan komoly előkészítő anyagok készülnek, amelyek muníciót adnak a végrehajtáshoz, s segítik az egységes menedzsmentszemlélet kialakítását.

Úgy halunk, mint a Balkánon

Nem osztotta a szakállamtitkár véleményét Ádány Róza professzor, szerinte ugyanis népegészségügyi szempontból szakmaiatlan a 2020-ig szóló ágazati stratégia – igaz, tette hozzá, megígérik benne, hogy készül majd népegészségügyi program is. A professzor asszony szerint nem derül ki például a dokumentumból, miként képzelik megvalósítani a felelős állampolgári együttműködést, merthogy az felszólításra nem megy.

Ádány Róza elmondta, hogy bár növekedett az átlagéletkor, ám mégsem vagyunk versenyképesek Európában, sőt, lassan a volt szocialista táborból is kicsúszunk, s haladunk a balkáni államok felé. Ma hazánkban háromszor nagyobb a szívinfarktusos, kétszer a daganatos, közel ötször az emésztőrendszeri halálozás rizikója, mint az EU-12 államaiban. Az egészségtelen életmód mellett hangsúlyozottan az elégtelen források okolhatók azért, hogy nem a gazdasági szintünknek megfelelő egészségi mutatókkal rendelkezünk, szögezte Ádány Róza.

Itt az ÁEEK főigazgatójának missziós nyilatkozata

Vasárnaptól áll fel hivatalosan az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK), amely a megszűnő GYEMSZI intézményfenntartói feladatait veszi át a vagyonkezeléssel együtt – mondta Ónodi-Szűcs Zoltán főigazgató. Hangsúlyozta, hogy az intézményvezetőket felnőttként kívánják kezelni, ezért operatív ügyekbe nem kívánnak beleszólni, ám a stratégiai kérdésekbe igen, vagyis a gazdasági irányításba, az emberi erőforrás menedzsmentbe, a vagyongazdálkodásba, a minőségmenedzsmentbe és a beszerzésekbe. (A tegnap kihirdetett jogszabály a friss Magyar Közlönyben)

A ma még GYEMSZI néven futó szervezet fenntartásába mintegy 100 önálló gazdálkodású költségvetési intézmény tartozik, s gazdálkodás önállóságának megőrzése mellett biztosítaniuk kell az ágazatvezetés döntéseinek megalapozottságát, ezért szükséges egy transzparens, "közös nyelv" kialakítása az egészségügyi ellátórendszer pénzügy/számviteli területein is. Ezért vezették be januártól az egységes számlatükör szabályozást (kidolgozása, például éppen ennek az uniós projektnek a része), s célja a kórházak szakmai és gazdasági döntéseinek segítése, valamint a fenntartó és az ágazatvezetés objektív adatokon alapuló döntéshozatalának támogatása.

A Weborvos korábbi információi szerint a kiadott szabályozás szigorúan követi az érvényben lévő számviteli szabályokat, így alapvető változásokat nem okoz a kórházak pénzügy/számviteli működésében, de tény, hogy a gazdasági vezetők kevesellték a bevezetésre adott időt.

A kórházfenntartó becslések szerint 1.100 milliárd forintnyi ingatlanállomány működtetéséért, üzemeltetéséért felel, ez olyannyira hatalmas feladat Ónodi-Szúcs szerint, hogy még egy multinacionális cég számára is nagy kihívást jelentene. A projekt részeként kataszter is készül, az adatlapokat az intézmények feladata lesz kitölteni, ami újabb adminisztrációs terhet ró rájuk.

Ónodi-Szűcs elmondta, nem várható óriási források beáramlása az egészségügybe, de az ÁEEK-nek fenntartói szerepkörében mindent el kell követnie azért, hogy az intézmények hatékonyságát növeljék, hogy segítsék és kihasználják a szinergiákat – lényegében ez a szervezet missziós küldetése.

***

A projektről

A TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001 „Szervezeti hatékonyság fejlesztése az egészségügyi ellátórendszerben – Területi együttműködések kialakítása" nevű program egyik fő feladata elősegíteni az egészségügyi ágazat fejlesztését.

A Széchenyi 2020 program keretében 9,5 milliárd Ft európai uniós támogatás segítségével megvalósuló projekt az eddigi gyakorlattal szemben az egészségügyi szolgáltatások teljes rendszerének megújítására irányul, elsősorban a közösségi szintű egészségszervezés kialakítását helyezi előtérbe, szem előtt tartva az egészségcélú szolgáltatások szervezeti és működési hatékonyságának a fejlesztését. Célja, hogy a szervezésben rejlő hatékonysági tartalékok mozgósításával, illetve a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében megvalósult és kivitelezés alatt álló fejlesztések felhasználásával bővítse és fejlessze a helyben közel nyújtható ellátásokat. Vigye azokat közelebb a lakossághoz, s teremtse meg gazdaságosabb, fenntartható működtetésüket.

A GYEMSZI, mint projektgazda irányítása alatt 4 orvosegyetemi konzorciumi partner vesz részt a feladatok elvégzésében, és több mint 3 500 fő a fejlesztésben valamint a tesztfázisban.

A projekt stratégiai prioritásai között szerepel a fenntartható finanszírozás kidolgozása, az alapellátás megerősítése, a professzionális szolgáltatói működés kereteinek megteremtése, és az egészség-középpontú szolgáltatói hozzá állás meghonosítása. Az intézményekben egységes kontrolling és egységes riportrendszer készül, összehasonlítható, elemezhető gazdálkodási adatokkal. A stratégiai intézményirányítás megteremtése mellett a vezetői kompetenciák fejlesztése is megvalósul, létrejön a stratégiai emberi erőforrás menedzsment és az esetszintű fedezetszámítás módszertana.