Összesen 650 pszichiáter dolgozik az országban, ez a lakossághoz mért arányban Kazahsztánnak felel meg.
Napokon, heteken belül hivatalossá válik az az ajánlás, amelyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) fogalmazott meg a magyar pszichiátriai ellátással kapcsolatban. Egyelőre annyit tudni, hogy a világszervezet szakemberei szerint nagyobb hangsúlyt kellene fordítani az emberközelibb, közösségi centrumokban történő ellátásra. A bizalom, a biztonság ugyanis nagyon fontos a mentális betegek gyógyulásában, akiknek a száma az országban a becslések szerint meghaladja a 100 ezret. Mindez azon a pénteki sajtóbeszélgetésen hangzott el, amelyen a pszichiátriai szakma legnevesebb képviselői igyekeztek eloszlatni a területtel kapcsolatos tévhiteket.
Az utóbbi napokban, hetekben ismét előtérbe került a pszichiátriai ellátás. A combinós gyilkosság óta, ahol egy személyiségzavaros beteg minden ok nélkül villamos elé lökött egy idős asszonyt, számos vita alakult ki arról, hogy felelősség tehető-e ezért bárki személyesen, vagy a rendszer hibájából történt a tragédia. A vita során többször felmerült, hogy miért nem lehet szigorúbban kezelni a veszélyes pszichiátriai betegeket, de az is, hogy a 2007-ben bezárt országos intézetet, a Lipótot (OPNI-t) újra meg kellene nyitni. A pénteki Szent János Kórházban tartott beszélgetésen a „házigazda" Kurimay Tamás professzor segítségével a pszichiátriai szakma ismert képviselői ezekre a rendszerszintű kérdésekre próbáltak válaszolni.
Dr. Rihmer Zoltán professzor (Kútvölgyi kórház) arra hívta fel a figyelmet, hogy a pszichiátriai betegek között arányosan kisebb az agresszívek aránya, mint a teljes lakosságon belül. Valójában a 18 betegségcsoportból kettőnél (skizofrénia, paranoid pszichózis, mániás epizód) van hajlam az agresszivitásra, de még ezeknél a betegeknél is csak minden századik esetben történik valóban fizikai agresszió. Ezt igazolta Németh Attila (Nyírő Gyula Kórház - OPAI) is, aki közölte, hogy a statisztikák szerint a gyilkosságok összesen 2 százalékát követik el skizofrének. Hozzátette: az agresszivitás nem a pszichiátriai betegek jellemzője.
Dr. Vizi János (Nyírő - OPAI) a pszichiátriai betegek ellátásának jogi problémáiról beszélt. Leszögezte, hogy a jelenlegi törvények alapján senkit nem lehet bírósági határozat nélkül gyógykezelésre kényszeríteni, a kórházban benn tartani. A szabályok viszonylag körülhatárolhatóan megmondják, mely esetekben rendelheti el a bíróság a kötelező kórházi kezelést. A problémát az okozza, hogy Európa legtöbb országával szemben, nálunk nincs semmilyen szabály a kötelező ambuláns ellátásról. Tehát a kórházból már kiengedett beteget semmi nem kötelezi, hogy eljárjon a gondozóba, hogy részt vegyen az utókezelésben, hogy gyógyulása érdekében megtegyen mindent.
Dr. Molnár Károly (MPT) és Rihmer Zoltán professzor arról is beszélt, hogy a körülmények sem igazán európaiak. Összesen 650 pszichiáter dolgozik az országban, amely a lakossághoz mért arányában szerintük Kazahsztánnak felel meg. „Míg Nyugat-Európában hatszor annyi pénzből egy pszichiáter hat óra alatt hat beteget lát el, addig nálunk hatod annyi pénzből hatvanat" – mondta Molnár. A professzor szerint a Lipót bezárásával ráadásul nem azt a logikai lépést tették meg a döntéshozók, hogy növelik az ambuláns ellátás finanszírozását, hanem még 50 százalékkal csökkentették is ezt a forrást.
Harangozó Judit, az SE Közösségi Pszichiátriai Centrum vezetője szerint a meglevő forrásokat is talán sokkal jobban lehetne elosztani. A mentális betegek kezelését olyan közösségekben lehet szerinte hatásosan megoldani, amelyek konkrétan és átvitten is közel vannak a beteghez. Tehát olyanok körében, ahol kisebb a megbélyegzés a stigmatizálás kockázata, ahol működik a bizalom. A Weborvos kérdésére megerősítette, hogy a napokban nyilvánosságra kerülő WHO javaslatok hasonló elveket fogalmaznak meg.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!