Népegészségügyi mozgósítás jön jövőre

„Aki ült már olyan hidraulikus rodeó bikán, mint én, tudja milyen embert próbáló feladat ez" – érzékeltette Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár azt folyamatot, amelyet a Semmelweis Terv 2010-es meghirdetése óta az ágazatban lezajlott. A Figyelő hetilap mai, XXV. konszenzus konferenciáján az államtitkár hangsúlyozta, bár óriási munkán vannak túl, folyamatosan dolgoznak, például a területi ellátási kötelezettség rendszerének korrekcióján és zajlik a minimumfeltétel rendszer javítása is.

Az államtitkárság előtt álló egyik legnagyobb feladat most a járóbeteg-ellátó intézmények államosítása, amely szintén nem egyszerű feladat, már csak a vegyes funkciók és tulajdonviszonyok kuszasága miatt. A 275 önálló járóbeteg-ellátó közül például 48 vegyes tulajdonú, 80 magántulajdonban van, a többi megyei illetve önkormányzati fenntartású. Van, ahol csak egy-két szakmát látnak el, de olyan is, ahol az alapellátással együtt működik. Az államtitkárság épp ezért azt kérte elsősorban az önkormányzati intézményektől, hogy nyilatkozzanak, ők milyen megoldást tartanának jónak, májusig viszont mindenképp eldől, melyik intézményt veszik át, és melyiket nem. Az államtitkár kérdésre válaszolva hozzátette, hogy a közfinanszírozásból működő, de magántulajdonú járóbeteg-ellátó intézményekkel nem foglalkoznak.

2013 a népegészségügyi mozgósítás éve lesz – jelentette ki Szócska Miklós. Uniós források is rendelkezésre állnak majd az egészségügyi kommunikáció, az egészségügyi hálózat fejlesztésére. A kommunikációs kampányok mellett számos akciót is szerveznek ilyen lesz például az védőnői méhnyak-szűrés képzése, a vastagbélrák szűrésének minta-programja, a dohányzás leszoktató programok. Az államtitkár szerint nagyon sok emberhez tudnak majd elérni a kampányaikkal, mivel kihasználják majd többek között a BKK, a Posta, a MÁV, a Volán, a patikahálózat felületeit, ahol ismertetőiket, felhívásaikat elhelyezhetik.

A konferencián csodaként emlegette Rácz Jenő, hogy tavaly egy hónap alatt valóban megtörtént a megyei és fővárosi kórházak államosítása. Mint mondta, senki nem hitte, hogy ez véghez vihető miközben el kellett látni a betegeket, kezelni kellett a HR krízist és a kórházak már tavaly is óriási összegre rúgó adósságát. Idén év elejére azonban sikerült a legtöbb problémát megoldani, még az emberi erőforrás válságát is sikerült csökkenteni. Az eltelt egy év tapasztalatainak alapján vannak előnyei és hátrányai is a centralizációnak, valamint lehetőségei és veszélyei is. Az elnök a pozitívumok között sorolta például a betegút szervezést, a közös beszerzéseket, felelősségbiztosítást. Veszélyként említette, hogy az államosítás nem szűri ki a lobbiédekeket, nem segíti a HR válság megoldását és a kórházi adósságállomány újratermelődésének megakadályozását.

Itt említette meg, hogy idén év végére ez az összeg ismét elérheti a 60 milliárd forintot. Bár a kórházszövetség elnöke a konszolidációt illetően nem volt túl bizakodó, - mint tudósításunk első részében írtuk - Török Krisztina, a Gyemszi főigazgatója azt mondta, csakúgy mint tavaly az év utolsó napjaiban, úgy idén is várható kasszasöprés, amiből körülbelül 14 milliárdot kaphatnak a kórházak.

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a közellátásban dolgozó orvosok átlagéletkora egyre magasabb, vannak területek és szakmák, ahol szinte csak nyugdíjaskorúak dolgoznak. Épp ezért az egészségügyben is felvetik a kérdést, nyugdíj vagy foglalkoztatás, összeomolhat az egész ellátás. Az elnök szerint a migráció csökkentéséhez elengedhetetlen, hogy az idén megkezdett béremelés folytatódjon. Ezt támasztja alá az az OECD statisztika is, miszerint a magyar halandóság a daganatos és keringési betegségekben Európában magasabb még a környező országokénál is.

A konferencia többi előadásának összefoglalója