Növekvő adósság – csökkenő várólisták?

A Magyar Kórházszövetség (MKSZ)adatai szerint a 2010-es kormányváltáskor a hazai kórházak lejárt tartozásállománya 37,5 milliárd forint volt. A 2013-14-es év fordulónapján ennek mértéke 50 milliárd, ami azóta valamelyest csökkenhetett, ám összességében havonta körülbelül 4-4,5 milliárd forinttal mégis folyamatosan növekszik. Az MKSZ adatainak nyilvánosságra kerülése után az EMMI Egészségügyi államtitkársága is véleményt nyilvánított, eszerint a négy évvel ezelőtti 120 milliárd forintos adósságot a negyedével sikerült csökkenteni. A helyzet tisztázása érdekében a közelmúltban az egyik kereskedelmi csatorna beszélgetésre hívta a szakma néhány prominensét, amelynek témája éppen a kórházak eladósodása volt - idézett a műsorban elhangzottakból a KÓRHÁZ szaklap legfrissebb számának cikke.

A beszélgetés egyik résztvevője, Velkey György, az éppen kongresszusát tartó Magyar Kórházszövetség elnöke a helyzetet bonyolultnak és az eladósodás okait sokrétűnek látja. Tényeket említve elmondta, hogy jelen pillanatban a hazai kórházak összesen 46 milliárd forintnyi lejárt adóssággal rendelkeznek, ami a költségvetésükhöz képest tetemesnek mondható, mindenképpen hosszú távú orvoslásra szorul, de már rövidtávon is forráspótlást igényelne. A hazai kórházak sokszor voltak már rossz anyagi helyzetben, állapította meg, de ez sosem eredményezett kórházbezárásokat. Meggyőződése, hogy ez most sem fog bekövetkezni. Az adósságállomány számait részletezve az elnök elmondta, hogy tavaly év végén a szövetség 70 milliárdos kórházi adósságállományt regisztrált, ekkor érkezett a költségvetés 35 milliárd forintos konszolidációs csomagja, aminek köszönhetően ennyivel arányosan mérséklődtek a kórházi szállítói tartozások.

Számításaik szerint azóta összességében körülbelül havi négymilliárd forinttal nő a kórházak lejárt tartozása miatt keletkező adósságállomány. Megfigyelésük szerint az év első hónapjaiban (mint korábban is) erősebb volt az eladósodás üteme. Napjainkban az aktuális adósságállomány körülbelül 46 milliárd forint.

A növekvő adósságtömeg okainak elemzéseként elmondta: 2010 óta a gyógyító-megelőző kassza állománya 791 milliárd forintról 884 milliárd forintra nőtt. Ami önmagában nézve jelentős növekedést mutat, ám ez a gyarapodás az ágazati dolgozók béremelésének forrását fedezte.

A kórházak működtetésére a korábbiaknál inkább kevesebb jutott. Négy évvel korábban a keretből például a dologi költségek fedezésére 38 százalék jutott, ma 31 százalék. Vagyis gyógyszerekre, eszközökre, rezsire, tehát azokra a kiadásokra, amelyek a kórházak működtetéséhez alapvetően szükségesek, ma sokkal kevesebb jut, mint korábban. Ez az a tényező, amelyet hosszú távon mindenképpen orvosolni kell.

Az egészségügy, és ezen belül a kórházak finanszírozása terén Magyarországnak legalább húsz éves lemaradással kell megküzdenie. Az aktuális kormányok – már az 1992–2007-es periódusban is – európai viszonylatban számolva nálunk fordítottak szinte a legkevesebbet a kontinens országai közül az egészségügyi közkiadásokra. A 2008-as gazdasági világválság csak tovább rontott ezen a helyzeten. Az utóbbi öt évben súlyosbodtak a gondok: a válság hatására a GDP 6 százalékkal csökkent, ezzel szemben az egészségügyre fordítandó források 14 százalékkal zsugorodtak.

Velkey György szerint a számviteli törvény a kórházak által nem használható technikát alkalmaz, ezért a szövetség vezetői felhívták rá a fenntartó figyelmét. Reméli, hogy hamarosan megoldást találnak a problémára. Információi szerint a szakállamtitkárság szakértői aktívan dolgoznak a megoldáson. Pillanatnyilag még nem, csak az év második felétől működik majd a rendszer, így van idő a változtatásra - idézi a cikk.

A Magyar Kórházszövetség 10 üzenete