Az intézmények azt árulják, amijük van, nem pedig azt, amire a lakosságnak szüksége lenne.
Hiába bővülnek az egészségügyben a források, nem tudnak elégedettséget kiváltani, fogalmazott Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár azon a sajtó számára rendezett háttérbeszélgetésen, amelyet Rétvári Bencével, az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszterhelyettesével tartottak ma.
Mindennek hátterében pedig az általa immár oly sokszor hangoztatott tény áll, miszerint az intézményi érdekek alakítják a rendszert, vagyis ahogy az államtitkár fogalmazott: az intézmények azt árulják, amijük van, nem pedig azt, amire a lakosságnak szüksége lenne. Szeretné ezt a következő egy évben megfordítani, s elérni, hogy olyan struktúra álljon fel és olyan legyen a finanszírozás, amely a lakosság érdekeit képviseli, mert ez a legfontosabb, szögezte le.
A forrásbővülés kapcsán Rétvári az OECD adataira utalva elmondta, hogy lelassult, majd megszűnt az egészségügyből a forráskivonás, sőt: szerény léptékű forrásbővülés mutatkozik. Ez teremti meg a támogatási programok (fiatal szakorvosok, rezidensek, háziorvosok) alapját, amelynek köszönhetően csökken az orvoselvándorlás, valamint az elmúlt években végrehajtott béremelések kedvező hatása is megmutatkozik. Az Egészségbiztosítási Alap 2010-hez képest majdnem negyedével nő, 2016-ban 1902 milliárd forint lesz.
„A Szent Imrében a fluktuáció normális sávban van"
Napi aktualitásként a Szent Imre kórház helyzete került szóba. Ónodi szerint az intézményben folyik a betegellátás a távozók miatt cserbenhagyott kollégák helytállásának köszönhetően. Úgy vélte, mindenkit, így az intézményt és a vezetését is megilleti a jó hírnévhez való jog, s a sajtóban folyó polémia nem az államtitkárság vitája a kórházzal. Leszögezte: az államtitkárságnak nem feladata a hatósági ellenőrzés (a minimumfeltételekre utalt), s az sem, hogy az intézmény munkaügyi perpatvarában rendet tegyen.
Rétvári Bence ráerősített, mert szerinte is minden normálisan működik, nincs gazdálkodási és működési probléma a Szent Imrében. Arra a felvetésre, hogy az anesztesek után a radiológusok is távoznak a kórházból, Ónodi úgy reagált, hogy a főigazgató döntései helyesek, a fluktuáció normális sávban van, és nem igényel külön intézkedést az államtitkárság részéről. A magas túlórák, az extra terhelésről annyit mondott, hogy a főnök és beosztott közötti problémából nem szabad ellátási feszültséget csinálni.
Kis léptékű kasszasöprés várható
Lesz kasszaseprés, de nem lesz akkora mértékű, mint a korábbi időszakokban, mondta az adósságállomány kapcsán Ónodi. Hozzátette: az ÁEEK-nek lehetősége van kontrollálni az intézmények gazdálkodását, és ebből derült ki, hogy néhány helyen úgy igyekeztek növelni az adósságállományt, hogy készpénzben tartják a finanszírozás egy részét, s nem fizetnek a szállítóknak.
Úgy látja, a megyei egyeztető bizottságok nem tudtak megfelelő munkát végezni, holott erősebb koncentrációra és együttműködésre van szükség az intézmények között: ha nem egymás kárára versenyeznek, akkor mindez az adósság nagyságára is jó hatással lesz Ónodi szerint.
Nem lehet európai béreket fizetni egy csoportnak
A bérkérdésről szólva elmondta, senki nem gondolja, hogy a bérezés a helyén van, ám nem lehet egy csoport bérét kiragadni az egészből és csak annak európai bért adni hazánkban, amit ráadásul az adófizetők pénzéből kell összeadni, tehát szükség van toleranciára.
„Nem mindig a valóságot látjuk"
A várólisták korábbi növekedése mögött is intézményi érdekeltséget vélt felfedezni Ónodi, hiszen – vetette fel – miként lehetett, hogy a tisztítás után már csak 45 ezer volt a várakozók száma a korábbi 77 ezerrel szemben? Ma 35 ezren vannak olyan műtétek listáján, amelyekből évente 180 ezret végeznek hazánkban. Az egyhatod arányú várakozás Európában az egyik legrövidebb, ha nem a legrövidebb várakozási idő, ugyanis nincs olyan ténylegesen megvalósuló műtét, amelynél a várólistára felkerülés és a beavatkozás között több mint 196 nap telne el. Az pedig nem pénz, hanem „rend", vagyis az intézmények saját szabályozási kérdése, hogy mennyit kell várni a rendelőkben az orvosra, tette hozzá.
Összefoglalva leszögezte: nem mindig a valóságot látjuk, hanem inkább az intézményrendszer érdekeit mutatják a jelenségek. Elismerte, hogy pénz is kell az ágazatnak, de addig bármekkora forrás is eltűnik a rendszerben, amíg nem lesznek ösztönzők, nem lesz strukturális változás. Nem lesz fenntartható a finanszírozás, hiszen adott a magyar GDP és a bérrendszer is, tette hozzá.
Nem kártyapénz, hanem ösztönző
Az alapellátás jövő évi tízmilliárd forintos növekményét már ebben a szellemben szeretnék szétosztani, azaz ösztönzők formájában fizetnék ki s nem kártyapénzként. Az elmúlt évek nagy nyertesének nevezte az alapellátást, mondván, a praxisok bevételét jelentősen, 40 százalékkal megemelte a kormány.
Az ágazati kollektív szerződésről
Az Érdekegyeztető Ágazati Bizottság alkalmas arra, hogy ágazati kollektív szerződést létrehozhasson. Egy ilyen szerződésnek mindét fél érdekeit kell szolgálnia. Ónodi szerint megtalálják annak a lehetőségét, hogy egy ilyen szerződés létrejöhessen. Ha nem, akkor például olyan alternatív szerződést kötnek, amely ugyanezt a szerepet be tudja tölteni.
A felelősségbiztosításról
A kórházak felelősségbiztosítása kapcsán beszélt arról, hogy egyre több per van Magyarországon, a bíróságok gyakorlata eléggé eltérő az országban, vagyis nagyon hasonló szituációkat ítélnek meg különbözőképpen. Van egy kör, amelynek jelentős bevételi forrást nyújtanak a perek. Éppen ezért szeretnék elérni ágazati szinten, hogy csak olyan mértékű kártérítés legyen, amely a valóban károsultak igényeit fedezi. Ennek érdekében tematizálják a pereket, megnézik, hány típusuk van. Máris kiderült, hogy az egyik jellemző típus a dokumentációs hiányosság. Ezt mindenképpen ki kell és ki lehet küszöbölni. Ónodi sokat vár a BELLA projekttől, amely az intézményi akkreditációval sokat segíthet a peres ügyek csökkentésében.