Ónodi-Szűcs Zoltán elbúcsúzott

Érdekes módon kell önök elé állnom – fogalmazott a Magyar Kórházszövetség XXX. jubileumi kongresszusán Ónodi-Szűcs Zoltán.  Az egészségügyért felelős államtitkár átfogó értékelése az egészségügy helyzetéről lényegében elköszönés volt. Néhány napja a belső információkból, majd a sajtó híreiből mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy nem folytatja államtitkárként az egészségügy irányítását az új kormányban. 

Emlékeztetett arra, hogy államtitkári antréját azzal kezdte, amit ma is állít: csak pénzzel nem lehet az ágazat gondjait megoldani. Harminc százalékkal nőtt a gyógyító-megelőző kassza kerete reálértéken számolva az elmúlt nyolc év során, jelentős eredményt értek el a várólista csökkentésében, az egynapos ellátások számának növekedésében. A szakorvos-képzésbe kerülők száma 28 százalékkal emelkedett, ma már többen akarnak tanulni, mint ahányan végeznek, tehát egyfajta visszaáramlás mutatkozik. Az ösztöndíjprogram sikerességét bizonyítja az is, hogy csökkent az elvándorolni kívánók száma. Eddig több mint ezren végeztek a programban, s 2021-ig 4100 belépőre számítanak. Számításaik szerint mindössze három százaléknyi a lemorzsolódás, külföldi munkavállalás az ösztöndíjasok körében. 

Különleges kutatási eredményről is beszámolt: egy, az egészségüggyel kapcsolatos social media elemzés során 558 ezer kommentet néztek meg, nagy részük a felület jellegzetességéből adódóan negatív volt. Ami viszont érdekesnek talált: az elmarasztaló vélemények sokszor politikai töltetet kaptak, és nem saját élmény alapján posztolták ki. Kevésbé volt hangsúlyos ezekben a rosszalló véleményekben a műhiba, a hálapénz. Az orvoshiánnyal kapcsolatos volt a legtöbb poszt, ám ezek inkább a hosszas várakozásból adódtak, amit a netezők orvoshiányként értékeltek. 

Államtitkárként tartott utolsó beszédében úgy vélte, hogy az ellátórendszer teljesítménye és  annak lakossági megítélése között „semmilyen összefüggés nincs”, a több forrás nem hoz nagyobb betegelégedettséget. 

Szót ejtett az idősödő lakosság nagyobb, költségesebb ellátási igényéről, aztán arról, hogy az ajtóban kopogtat a mesterséges intelligencia – a gépek bekapcsolódása nem váltja ki az interperszonális kapcsolatokat, tette hozzá. 

Rámutatott arra is, hogy a lakosság leginkább az alapellátással elégedett, holott kevesebb szakmai tevékenység folyik a rendelőkben, mint a kórházakban, ez utóbbiakkal viszont kevésbé elégedettek a páciensek. Úgy vélte, az ellátási területeken más ösztönzőket is kell használni a jelenlegiek mellett (kártyapénz, teljesítmény-elszámolás). 

Nem titkolta, hogy nem tudott változtatni azon, hogy a forrásallokáció nem felhasználás-központú, hanem intézményileg meghatározott. 

A leköszönő államtitkár szerint az új kormányzat jó helyzetben veszi át az irányítást, az új miniszter a jövő évi költségvetési vitába csöppen. (Ugyan nem beszélt róla, de ez nyilván nemcsak előny lehet, mondván, nem költötték el előre a forrásokat, hanem hátrány is, hiszen a tárcát átvevő Kásler Miklósnak nyilván nincs közigazgatási tapasztalata abban, miként kell a gazdasági minisztériummal megvívnia a pénzekért – a szerz.) 

A kormánynévsor mai hivatalos kihirdetése előtt pár órával már elárulta, hogy Kásler Miklós, az onkológiai intézet jelenlegi főigazgatója lesz az EMMI új vezetője, s úgy vélte, mindenképpen pozitív üzenet, hogy személyében gyakorló orvos kerül pozícióba. Ráadásul az új miniszter egy olyan intézmény vezetője, amely európai testületek által akkreditált tevékenységeket végez. 

Ónodi-Szűcs Zoltán végül azzal búcsúzott, hogy a munkát csapatával tisztességesen elvégezte. Bár az egészségügyi ellátórendszer átalakítása lett volna a feladata, ám ehelyett az egészségügyi  irányítói rendszert kellett átszerveznie.  Álláspontja szerint az új kormányban az igazi hangsúlyok nem változnak meg, esetleg a prioritások módosulhatnak, de ugyanazon értékek szerint fogják működtetni az ágazatot. A távozó államtitkár beszédét nagy tapssal fogadták a résztvevők. 

Az államtitkárral készült interjú itt olvasható.