Sokszor három-négy ellátónál is kallódik a rákos beteg, mire eljut a megfelelő szintű gyógyhelyre.
Elkészült az új belgyógyászati tömb az Országos Onkológiai Intézet (OOI) uniós támogatással megvalósuló, összesen hatmilliárd forintos beruházásának meghatározó részeként. Az ünnepélyes átadást ma tartották, ám a Közép-Magyarországi Onkológiai Centrum fejlesztése programban megvalósult új ellátási egység már nyár óta fogadja a betegeket.
Itt helyezték el az infúziókeverésre alkalmas gyógyszertárat, a tizenkét, úgynevezett kúraambulanciából álló egységet, ahol a betegek gyógyszeres kezelését végzik, valamint a bőrgyógyászati osztályt.
A tízmillió lakos ellátására tervezett országos centrum betegforgalma az elmúlt tizenöt év alatt megháromszorozódott – naponta átlagosan kétezer beteget látnak el –, miközben az intézmény bővítésére eddig nem volt lehetőség, derült ki Prof. Kásler Miklós főigazgató tájékoztatásából. Az új belgyógyászati tömb működésének köszönhetően javul a daganatos betegek gyógyulási esélye, mivel kevesebbet kell várakozniuk a gyógyszeres kezelésre.
A tervek szerint tavaszra átadandó, de a kivitelező ügyességének köszönhetően talán már idén is birtokba vehető új sebészeti tömb, így bővülni fog a sebészeti ellátás az országos intézetben.
A szakszerű onkológiai ellátást szolgálja a onkológiai intézet fejlesztése, amely a Semmelweis Tervben megfogalmazott struktúra átalakításának első része, fogalmazott Szócska Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkára. Az épület átadása szimbóluma a legmagasabb progresszivitási szintű ellátásnak, ahová minden olyan betegnek el kell jutnia, aki erre a csúcsellátásra szorul. Mindehhez olyan egészségszervezésre van szükség, amely biztosítja, hogy a beteg a lehető legrövidebb úton eljusson a megfelelő ellátóhelyre, és ne rontsa gyógyulási esélyeit az, hogy kallódik a rendszerben.
Részben ezt is, de a teljes betegellátást segíti egy fontos informatikai fejlesztés is, amely utolsó fázisában van, tette hozzá az államtitkár: olyan rendszert alakítanak ki, amelyben a betegek összes ellátási adatához hozzáférhetnek az orvosok, így elkerülhetővé válnak feleslegesen ismételt vizsgálatok.
Az uniós támogatást azért kapta meg az országos intézet, mert a daganatos megbetegedések megelőzése, illetve a betegek ellátása ma központi kérdés világszerte, és mi magyarok köztudottan nagyon rossz adatokkal rendelkezünk. A KSH és a WHO adatai szerint az európai országok között Magyarországon legmagasabb a rák miatti halálozás, utalt az ismert tényekre Kásler professzor. Megjegyezte, hogy hazánkban megbízható rákregiszter működik, míg ez nem mondható el minden államról, ugyanis csupán az európai lakosság 22 százalékáról gyűjtenek speciális adatokat.
Ma egyelőre kevés helyen áll rendelkezésre olyan komplex ellátás, amelyben a diagnosztika mellett a terápiát is biztosítani tudják, fogalmazott a főigazgató, hozzátéve, a beteg sokszor bolyong a rendszerben, párhuzamos vizsgálatokat végeznek el rajta, három-négy ellátóhelyen is megfordul, mire jó esetben megfelelő terápiához jut. Nincs mindenhol molekuláris patológia, így nem is tudnak például célzott kemoterápiás kezelést végezni a betegeken.
Fontosnak tartják a háziorvosok képzését is, hogy az orvosok rendelkezzenek a daganat felismerésének képességével, hiszen a beteggel a háziorvos találkozik, és neki kell gyanakodnia a daganatra.
A pályázat „előéletéről" a főigazgató elmondta, hogy eredetileg 23 milliárd forintos fejlesztésre nyújtották be igényüket még 2004-ben (belefoglalva a rehabilitációt, a palliatív kezelést és a hospice-t is), ám az évek során jelentősen apadt a fejlesztési forrás. Nem adják fel: a belgyógyászati és sebészeti tömböt, a diagnosztikai fejlesztéseket az első lépésnek tekintik, amelyet folytatni kívánnak, amikor ehhez adottak lesznek a pénzügyi lehetőségek.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!