Angel

T. Dr. Úr

Azért írok önnek mert egy kicsit tanácstalan és sajnos bizonytalan vagyok az állapotomban annak ellenére, hogy kezelésben részesülök. Tavaly júniusban egy zsírdaganatot távolítottak el a fejemről és azóta megváltozott az életem. Elkezdtem szorongani és nem tudtam letenni arról a gondolatról hogy rákos vagyok. Egy hét múlva az ügyeleten kötöttem ki majd a helyi pszichiátrián ahol kaptam gyógyszereket. A diagnózis generalizált szorongás és pánikzavar szindróma. Nemsokkal ez után kezdem egyre jobban és jobban lenni de persze elmentem egy csomó kivizsgálásra biztos ami biztos alapon hiszen vagy 10 éve nem voltam orvosnál valószínűleg ezért is ijedtem meg ennyire. De a javulásnak ellenére elvégeztem egy autogén tréning tanfolyamot eljártam akkupunktúrára kineziológushoz majd január végén elkezdtem pszichológushoz járni, mert a gyomorideg sehogy sem akart elmúlni. Ennek ellenére én még mindig úgy éreztem hogy egyre jobban vagyok és két hét alatt mind két gyógyszert(nyugtató és antidepresszáns) leraktam. Nagyon megviseltek az elvonási tünetek de úgy éreztem erős vagyok és el tudom viselni meg el kezdtem kung fuzni ami sokat segített, a testemmel minden rendbe is jött csak valahogy éreztem hogy a gondolataimmal nincs minden rendben nem is igazán tudtam megfogalmazni senkinek még magamnak se hogy mi a baj de mindig amikor történt velem valami ami kapcsolatos volt a szorongással mindig elképzeltem hogy elmesélem a pszichológusnak vagy a doktornőnek és akkor megnyugodtam és ilyenkor valamilyen kattanást éreztem a fejemben mert mindig vissza visszatértek ezek a gondolatok. Aztán egy kicsivel később kezdek megritkulni, de mellette még voltak olyan gondolataim is hogy öngyílkos leszek(persze nem akartam csak úgy jött) meg, hogy mindjárt rosszul leszek pedig nem volt semmi bajom. Aztán meg olyan ha egy vendég odajött a pulthoz hogy kiszolgáljam akkor az jutott az eszembe hogy fejbe verem meg mindenféle ilyen agresszív gondolat. Nem mertem szólni senkinek mert féltem skizofréniával a kórházba kerülök. Kétszer meg azt vettem észre hogy gondolkodok valamin és egyszer csak eszembe jutott egy szó a semmiből. Aztán lementem egy hétre balatonra dolgozni és ott minden elmúlt csak néha egy egy pillanatra volt egy kattanás a fejemben de gondolat már nem jött elő mert egy pislantás is elég volt és elmúlt az érzés, hogy befelé figyeljek. Mikor hazajöttem sajnos pár napra rá összevesztem a párommal akivel egy évvel ezelőtt vettünk egy közös otthont hitelre ,majd kibékültünk de még azon a héten történ egy s más. Pl az egyik kutyusom megfolytotta az újszülött kismacskákat meg egy idegen halott kutyát találtam a kertünkben és mivel túlságosan kötődöm az állatokhoz nagyon megijedtem de nem jött ki egy könny se nem volt pánik meg semmi ilyesmi csak egy pillanatra valami szorító érzés. Ettől még jobban megijedtem, hogy már pánikolni sem tudok és biztos kezdek begolyózni meg hasonlók rá pár napra meg kezdtek előjönni megint a csúnya szavak és és agresszív
gondolatok amik rendes szorongásrohamokat váltottak ki belőlem és egyik nap este leültem a tv elé és a híradót visszamondtam magambam elkezdtem a párbeszédeket magamban ismételni állandóan elakadtak a gondolataim szavakat ismételettem amiket olvastam vagy a gondolatom egyik betűjéről eszembe jutott egy szó és elakasztotta a gondolatom és többször visszaismételtem vagy csak sémák jutottak az eszembe (pl az egyről a vers, hogy egy gondolat bánt engemet) ez még jobban megijesztett és visszatért az a jó kis képzelődés de áttevődött mindenkire ha valakinek el szerettem volna mondani magamban valamit akkor azt el is képzeltem mintha már mondanám és le is játszottam az egészet a fejemben vagy ha nem volt iyen akkor kitaláltam valamit magamnak mi fog történni ha... j jót is rosszat is meg mindenféle kényszerképzeteim támadtak, hogy a diliházban fogok kikötni. Állandóan azt figyeltem hogy hallucinálok e vagy sem néztem még a legyeket is. A képzelgések a gondolatstop hatására enyhültek egy picit de ha próbálok másra gondolni mint pl iszok egy pohár vizet az annyira erőltetettnek tűnik számomra és borzasztó érzés hogy a gondolataimat lesem hogy normális volt e vagy sem ha meg csak vannak és nem figyelek oda akkor kényszeresen próbálok visszaemlékezni rájuk. Ami aggaszt az a szavak ismételgetése mert az még nagyon sokszor jön elő vagy hogy magamat ismételgetem vagy hogy autogén tréning közben vagy félálomban eléggé rossz álmaim vannak amiket nem igazán értek néha meg hangok is jönnek elő ilyenkor persze tudom hogy a félelmeimet tükrözik ezek de akkor is ijesztőek csak nem tudom hogy miért vannak vagy csak nagyon odafigyelek rájuk és minden ami nemnormális egy kicsit megijeszt. A kérdésem a következő nagyon szeretek a pszichológushoz járni de szinte egyáltalán nem foglalkozunk olyannal hogy régi dolgok feltárása pedig sok minden történt velem az életem során vagy az nem lenne megoldás? A doktornőtől meg ugyanazt az antidepresszánst kaptam amitől már rosszul éreztem magam egyszer nem tudom hogy miért. A diagnózisom továbbra is pánik és szorongás csak ezt nem tudom feldolgozni hogy tényleg okoz ilyet a szorongás meg memóriazavaraim vannak. A pszichológus próbál nyugtatni hogy ez tényleg nem skizofrénia de nagyon nehéz elhinni ha meg elhiszem és jön egy megkönnyebbülés és akkor megijedek hogy nem szabad elengednem magam mert nem lesz jó vége. A szorongás tényleg okoz ilyet? Sajnos sztkba járok pszichiáterhez és nincs idő mindent elmondani neki. A nagyon lassú javulás ellenére is még félek mert sokszor jönnek elő a szavak ismétlése főleg ha megijeszt valami ha üres a fejem kényszeresen gondolnék valamire de nem jut eszembe semmi meg néha előjön egy érzés hogy most elvesztem a valóságot meg most ebben a pillanatban fogok megőrülni. Ne haragudjon hogy ilyen sokat írtam de ha tud egy kis erőt önteni belém kérem válaszoljon.

Köszönettel:


jelige: Angel