Ösztöndíj a szakdolgozók és szakorvosok továbbképzésére

Újabb bejelentést tett Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár: a rezidensek után meghirdette a szakorvosi, szakdolgozói ösztöndíjprogramot. Uniós forrásból (TÁMOP) erre a célra 12 milliárd forint áll rendelkezésre: egyik felét ösztöndíjra, másik felét az ösztöndíjprogramban tanuló dolgozók helyettesítésére, majd később foglalkoztatásukra kapják az intézmények. Mind az intézményeknek, mind az ösztöndíjat elnyerni kívánóknak pályázniuk kell, a pályázati felhívások várhatóan szeptemberben jelennek meg, a program pedig ez év decemberében indulhat.

Mindezért a rezidensekhez hasonló elvárásoknak kell eleget tenniük a kétéves ösztöndíjprogramban részt vevő orvosoknak, szakdolgozóknak: meghatározott ideig nem távozhatnak külföldre munkavállalás céljából és nem fogadhatnak el hálapénzt vagy akár „beszállítói ösztönzőt".

Az ösztöndíjból fedezhetik szakképzésükkel, továbbképzésükkel kapcsolatos kiadásaikat: támogatást kérhetnek a tananyagok, tankönyvek, a vizsgadíjak, a szállás, illetve az utazás költségeinek a finanszírozásához is. Ugyanakkor, ha a szerződésben rögzített szabályokat megszegik, kamatostul kell visszafizetniük a felvett pénzt.

A szakorvosok újabb szakvizsgát tehetnek, a szakdolgozók pedig újabb képesítést szerezhetnek, ám mint az államtitkár tájékoztatásából kiderült, egyelőre nem egyeztettek a szakmai szervezetekkel ezek köréről. Fontosabbnak tartották ugyanis az újabb forráslehetőség bejelentését, ám a későbbiekben tisztázni fogják, mely szakterületek kapnak majd elsőbbséget a képzés támogatásakor. Nyilván a hiányszakmák élveznek majd prioritást, így vélhetően bekerülnek a preferált körbe a sürgősségi ellátáshoz és a diagnosztikához kapcsolódó szakmák.

Egyelőre nem tudta megválaszolni, hány egészségügyben dolgozót érinthet a program, becslése szerint „ezres nagyságrendről" lehet szó. Az ösztöndíj nagyságára vonatkozóan is csak annyit mondott, hogy mindenképpen motiváló erő lesz mind a szakorvosok, mind a szakdolgozók számára.

A fenntarthatóság érdekében az intézmények támogatást kapnak, hogy a végzett dolgozót foglalkoztatni tudják. Ez a pénz persze nem tart örökké, ám Szócska Miklós bízik abban, hogy a gazdaság növekedési pályára áll. A köztes időben viszont szükség van ilyen célzott jellegű beavatkozásokra, hogy az ágazat átvészelje a válságos időszakot.

A részletekről az államtitkárság a Magyar Orvosi Kamarával és a Magyar Szakdolgozói Kamarával is egyeztetni fog az elkövetkezőkben, mert szeretnék a lehető legcélszerűbben felhasználni a 12 milliárd forintot.

Szócska elismerte, hogy ez a forrás is – amelyet a fejlesztési minisztérium hagyott jóvá – nagyságrendjére nézve messze elmarad a várakozásaitól, ám a program meghirdetésével jelezni szeretnék, hogy módszeresen rakják a pénzt a rendszerbe. Újabb bejelentések várhatóak a szakképzési rendszer „gatyába rázása" után, tette hozzá azzal, hogy közben folytatják a tárgyalásokat a rezidensekkel is.

***

„Minden egyes plusz forint borzasztóan fontos az egészségügyben, különösen, ha az a humánerőforrás megtartását szolgálja" – így reagált az államtitkár bejelentésére a Weborvosnak Rácz Jenő. A Magyar Kórházszövetség elnöke úgy számol, hogy egy intézménynek egy szakorvos helyettesítése, távollétében is kiutalt fizetése egy évben átlagosan 3 millió forintba kerül. Mindez azt jelenti, hogy a most bejelentett 6+6 milliárd forintos támogatás, különösen a kórházak szempontjából „egy perfekt dolog".

Rácz Jenő szerint ráadásul az is nagyon fontos, hogy a forrást a szakorvosoknak ösztöndíjként adják, mivel munkabért nem lehet visszakövetelni. Tehát, ha netán a programban részt vevő orvosok mégis meggondolnák magukat, és külföldön folytatnák a hivatásukat, vissza lehet kérni tőlük a felvett ösztöndíjat. Az elnök megemlítette azt is, hogy bár üdvözlendő a most bejelentett támogatás, mindez nem oldja meg a szakorvosok bérezéséneki kérdését. Igaz, az államtitkár szerint további lépések is várhatóak, tehát van ok a reményre.

Az ezredforduló óta nem kaptak ekkora központi támogatást a szakdolgozók – közölte Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke. Egy ápoló szakápolóvá válása egyébként 2-300 ezer forintba kerül, a számlát vagy a munkáltató állja vagy saját zsebből fizeti a képzésben részt vevő. Bár a részletek teljesen még nem ismertek, de a 6 milliárd forintos összeg jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy minőségi változás történjen az ágazatban. A MESZK vezetője úgy vélte, az ösztöndíjprogramot össze kellene hangolni egy új, korszerű minimumrendelettel. A jelenleg hatályos ugyanis nem rögzíti a feltételek között, hogy pontosan milyen szakdolgozók alkalmazása szükséges. Így pedig a munkáltatók nem érdekeltek abban, hogy hasznosítsák az új szakvizsgát, ahogy követelmény híján a szakdolgozókat sem ösztönzi ez a rendelet a továbbképzésre. Balogh Zoltán is megjegyezte, hogy bár a bejelentett támogatás nagy lehetőség a minőségi utánpótlásra, nem oldja meg a területen tapasztalható súlyos emberi erőforrás problémákat.