Patikai tulajdonlás: kezdődik az iszapbirkózás

Nem megy majd zökkenőmentesen a többségi patikusi tulajdon kialakítása a hazai gyógyszertárak körében, sőt: perek sokasága és hosszú agónia várható, jósolja az elkövetkező időszakra dr. Mikola Bálint, a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke, aki úgy vél: nem lesz olyan sima ügy, mint 2010-ben gondolták, amikor a jogszabályt a gyógyszerészek kezdeményezésére elfogadta a kormány és a parlament.

A szövetség számításai szerint 2300 patikából 800-at érinthet a kötelező tulajdonszerzés, amelyet két lépcsőben hajtanak végre a jogszabályoknak megfelelően: 2014. január elsejétől csak az a patika működhet, amelyben 25 + 1 százalékban patikus a tulajdonos, míg 2017-től az aránynak el kell érnie az 50 + 1 százalékot.

A szükséges forrást a tulajdonossá váló/kényszerülő patikusoknak az MFB által létrehozandó patikaalap biztosítaná kedvezményes kamatú hitel formájában.

– Szó sincs arról, hogy támogatást kapnának a patikusok, ahogy azt többen tévesen gondolják – szögezi le az MOSZ elnöke, jelezve: nincs tőke az ágazatban, nincs annyi pénzük a patikusoknak, hogy az üzletrészt megvásárolják, sőt: még a kedvezményes hitel a fedezetét sem tudja mindenki előteremteni megfelelő jövedelem híján.

Hogy mekkora összegekről lehet szó tulajdonrész megvásárlásakor? Egy patika havi forgalmi értékének 1-2-szeresét lehet ma elkérni vételárként. Tehát például Budapesten egy húszmilliós patika 20-40 milliót érthet, aminek a 25 + 1, illetve később 50 + 1 százalékát kell kifizetni – nyilván komoly tehertétellel jár.

Ráadásul nyílt titok, hogy a tulajdonosok nem akarják eladni az üzletrészüket, nem véletlenül indult meg az uniós vizsgálat a tulajdonjog átalakítása miatt, és akár kötelezettségszegési eljárás indulhat hazánk ellen, ha nem sikerül kellően megnyugtató válaszokat adni az uniónak.

Felmerül kérdés, miért kell erőltetni a „kisajátítást" vagy szebben fogalmazva: a tulajdonnal való szabad rendelkezés korlátozását, ha egyszer maga a patikusi kör sem egységes a kérdésben. Mikola Bálint válaszul elmondta, hogy a Fidesz mindvégig támogatta a patikusokat, akik a 2006-os patikaliberalizáció káros hatásainak megszüntetése érdekében szorgalmazták ezt a lépést. Egyetértenek ugyanis abban, hogy a szabad patikaalapítás – nagykereskedői-gyártók és az üzleti befektetésként nyíló gyógyszertárak sora – fokozta a gyógyszerellátás területi egyenlőtlenségeit, és veszélybe sodorta a patikusok által tulajdonolt és működtetett patikák létét.

A már így is pengeélen táncoló szakmai és üzleti kapcsolatoknak – gyógyszergyár, nagykereskedő, patikus – könnyen megjósolhatóan ártani fog a hatályba lépő rendelkezés, ahogy a nagykereskedői árrés-átcsoportosítással épp a kedvezményezett patikusok veszítettek, nemhogy nyertek. Az átcsoportosítás ugyanis nem hozta a várt hatást: nem tudta ellensúlyozni a forgalomcsökkenésből adódó patikai veszteségeket.

Nem nehéz megjósolni, miként teljesítik az érintett patikák a törvényi előírásokat. Mikola Bálint szerint háttérszerződések születhetnek, megjelennek a strómanok, a nem valódi tulajdonosokkal pedig csak a szőnyeg alá söprik a problémákat. Véleménye szerint a tulajdonlási kérdést rögtön a kormányváltás után, rapid módon kellett volna kezelni, nem pedig hagyni, hogy különböző határidőkkel és egyéb szempontokkal felpuhuljon a rendszer.

Az elnök szerint óriási átrendeződés mutatkozik a patikák között, amelyek hatalmas adósságot görgetnek maguk előtt, s amiből nem tudnak felállni. Kedvezőtlen a gazdasági környezet a gyógyszerpiaci szereplők számára, miközben egymásra kényszerül sok problémás ponton a gyártó, nagykereskedő, patikus.

A számítások szerint 2012-ben több mint 10 százalék árréstömeget veszítettek a patikák a generikus program, a rajtuk maradó készletek, a negyedévenkénti hatóanyag fixesítés, a forgalom visszaesése és nagykereskedői rabatt csökkenése miatt. Mindezt nem tudta kedvezően befolyásolni, hogy a (statisztikai mérőszámnak tekinthető) árrés-színvonal néhány százalékot emelkedett. Már most is 30 százalék fölött van azoknak a betegeknek az aránya, akiknek vissza kell térniük a patikába a gyógyszerért, mivel az nincs raktáron. Ez nem kis szám, ha hozzátesszük, hogy becslések szerint 670 ezer beteg fordul meg egy nap az ország patikáiban. Ez az idén tovább romolhat, s emiatt nagyon szerepet kaphatnak a nemkívánatos, ellenőrizhetetlen internetes gyógyszerrendelések.

Ha már nem sikerült gyors intézkedést hozni a többségi gyógyszerészi tulajdonosi program megvalósításában, akkor segíthetne a gyógyszerészbank létrehozása Mikola Bálint elképzelése szerint. Ez utóbbi még a generációváltást is jótékonyan befolyásolná. Ám lehet, hogy ezzel a javaslattal már elkéstek, bár lenne érdeklődő bank, amely üzleti részesedésért kölcsönt adna, és kedvezőbb feltételeket biztosítana a patikusoknak a tulajdonrész-vásárláshoz.