Patikák: ki marad életben?

További negatív hatással lesz a már amúgy is jelentős nehézségekkel küszködő patikákra az újabb vaklicit, amely ismét jelentős árcsökkentéseket hozott: első körben 660 termék ára csökkent. Ezzel nincs vége: további csökkenés várható, hiszen a gyártók még újabb ajánlatokat tehetnek, hogy ne kerüljenek ki a preferált ársávból, s így megőrizzék a termékeik után járó támogatás nagyságát, illetve piacát.

Az árak visszaesése nyilván hatással van az árrésre is, amely tovább mérséklődik, miközben a patikák bevételük jelentős részét ebből a körből termelik ki, ráadásul ebben a preferált termékek részaránya jelentősen nő. Az árrés jellegű bevételek nagysága a közfinanszírozott gyógyszerek esetében ötvenegy milliárd forint, az összes árrés jellegű bevétel pedig 91 milliárd forint volt 2010-ben.

Mint ismeretes, a 2400-ra tehető patikák közel egynegyede (23 százaléka) veszteséges, a kifizetetlen szállítói állomány hetvenmilliárd forintra tehető, ebből a lejárt követelés 19 milliárd forintos nagyságrendű. Leginkább a kft.-k eladósodottak, a negatív tőke pedig elérte a nyolcmilliárd forintot a Magyar Gyógyszerészi Kamara adatai alapján. Míg 107 negatív tőkéjű bt. van, addig 179 kft. – arányuk saját körükhöz: bt. 20 százalék, kft. 32 százalék.

A fizetőképesség: 55 nap és 110 nap között mozog, ez utóbbi a leginkább veszteséges kft.-ként működő patikákra jellemző.

Óvatos becslések szerint több mint nyolcmilliárd forintos veszteséggel számol a patikai szektor, amelyhez képest bolhaköhögés a tervezett 2,7 milliárd forintos kompenzáció, amelyet a patikai generikus ösztönző programban kaphatnak a gyógyszertárak.

A nagyfokú eladósodás, körbetartozás nem csökken, így nem az a fő kérdés, hogy miként fejlesztik a szolgáltatásokat, hanem az, ki marad életben, milyen eszközökkel lehet életben maradni – fogalmazott dr. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke egy szakmai konferencián. Válasz egyelőre nincs.