Már az alap nagyságát is keveslik, és az sem világos, miből lehetne visszafizetni a kölcsönt.
Hosszú évek óta visszatérő téma a háziorvosi finanszírozási gondjainak megoldása mellett a rendelők adásvételét megkönnyítő praxisalap létrehozása. Ahogy az egyik háziorvos fogalmazott, már „óvodáskora" óta hallja az erre vonatkozó ígéreteket, ám igazából az ezredforduló után jelentkező, egyre nagyobb gondot okozó probléma taglalását túl egyik kormány sem tett érdemi lépést a megoldás felé.
A Fidesz-kormány szakállamtitkára 2010. december 14-én tette az első komoly bejelentést, miután közel kétszáz háziorvossal egyeztetett a minisztériumban. Akkor azt mondta Szócska Miklós, hogy a kormány 2011 első félévében meg kívánja oldani a praxisjog megerősítését, valamint praxisalapot akar létrehozni – mindez része az ágazatvezetés stratégiájának, amely az alapellátás fejlesztését prioritásként kezeli.
Az elodázhatatlan lépést az élet kényszerítette ki, hiszen mint Beneda Attila kabinetfőnök szavaiból is kiderült, a helyzet rendkívül súlyos: mintegy százötven betöltetlen háziorvosi praxis van, ezekből százhúsznak már évek óta nincs gazdája. Mára annyira beállt a praxisok adásvétele, hogy csak a nagyobb betegszámú, fővárosi és nagyvárosi praxisokat lehet eladni, míg kisebb betegszámú, s különösen szociálisan hátrányos helyzetű településeken lévő praxisok nem kellenek senkinek.
Aztán csend lett, mígnem dr. Füredi Gyula, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) munkatársa a Magyar Praxis Konferencián be nem jelentette, hogy szeptember 12-én asztalhoz ülnek a háziorvosi szakmai szervezetek a szakállamtitkárság képviselőjével a praxisalapról tárgyalni. Az egyeztetés összehívása váratlanul érte szakmai szervezeteket, és írásos előterjesztés sem állt rendelkezésükre – amint erről a FAKOOSZ beszámolt. A szövetség a korábbi időszakban kialakult álláspontját ismertette, illetve szeptember 16-ig várta a kollégák véleményét.
A több találkozóból álló egyeztetéssorozat hétfői megbeszélésén elhangzottakról Beneda Attila tájékoztatta az MTI-t. Kiderült, hogy mintegy 1,5-2 milliárdos praxisalap kialakításán dolgozik a szaktárca, amely hamarosan a kormány elé terjeszti a praxisalapról kidolgozott koncepcióját. Az egyeztetésen szó volt a praxisjog, vagyis a működtetési jog felülvizsgálatáról is.
Fogas kérdés, hogy mi alapján állapítsák meg a praxisok értékét. A jelenlegi elképzelés szerint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyújtott egyévi finanszírozás lehet az irányadó, amit a betegek korfája, a praxis területi elhelyezkedése befolyásolhat. Miután a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező praxisok havonta átlagosan 800 ezer forintot kapnak, így éves szinten számolva egy átlagos praxis értéke nagyjából 10 millió forint lehet.
A háziorvosi szakmai, érdekvédelmi szervezeteknek ma délelőttig kellett beküldeniük véleményüket a szakállamtitkárságra.
A Magyar Orvosi Kamara már évek óta szorgalmazza a praxisalap létrehozását. Jelenleg egy munkafolyamatban vannak és várják a következő egyeztetést, valamint az írásos koncepciót válaszolta kérdésünkre Éger István elnök.
Már a kiindulási alappal gondja van a vállalkozó háziorvosokat tömörítő Kasszaorvosi Szövetségnek. Mint Borsi Éva elnök lapunknak elmondta, legalább ötmilliárd forintos központi forrás kell a praxisalap létrehozásához, ami nagyjából ezer háziorvosi praxis megvételére lenne elegendő. Ez a minimum, ugyanis csak rá kell nézni az időzített bombaként ható háziorvosi korfára, tette hozzá az elnök.
Mindaddig, amíg az OEP-finanszírozás nem biztosítja a praxisjog megszerzési költségeinek kitermelését, addig nem igazán lehet számítani a praxisalap érdemi működésére a FAKOOSZ álláspontja szerint. Határozottan tiltakoznak minden olyan elképzelés ellen, amely a praxisok további hozzájárulásaira építve töltené fel az alapot! Ezt azért is elutasítják, mivel indokolhatatlan megkülönböztetést tenne azon orvosok között, akik alanyi jogon jutottak a praxisjoghoz és azok között, akik az elmúlt években saját erőből vagy személyi, családi kölcsönből megvásárolták azt. A második csoportot így arra kényszerítené az elképzelés, hogy kétszer fizessenek ugyanazért a vagyoni értékű jogért, amit nonszensznek tart a FAKOOSZ.
Mindenképpen szükségesnek ítélik, hogy a praxisalap forrásaiból elsősorban azok a háziorvosok részesüljenek, akik jóval a nyugdíjkorhatáron túl – sok esetben 80 év felett –, végleg vissza kívánnak vonulni. Mindenképpen szükséges a vis maior helyzetek – rokkantság, idő előtti elhalálozás, stb. – rendezésének előzetes szabályozása is.
Megfontolásra ajánlják, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű térségekben – jelentős roma populáció, magas munkanélküliség, kedvezőtlen lakossági korösszetétel, egy praxishoz több település is tartozik, több éve betöltetlen, távoli, nehezen elérhető iskola- és egészségügyi szakellátó rendszer, távoli mentőállomás stb. – lévő praxisok vásárlását kiemelt támogassa a praxisalap (például csökkentett mértékű visszafizetési kötelezettség, hosszabb futamidő, külön letelepedési támogatás stb.).
Javasolják, hogy a praxisalapot egy független, társadalmi kontroll – az alapellátásban érdekeltek által delegált tagokból álló – alatt álló szervezet (például nonprofit gazdasági társaság) kezelje.
A szakállamtitkárságnál azt várják a központi praxisalaptól, hogy a fiatal orvosokat segítse visszatérítendő támogatással a praxishoz jutásban. Évente a szükséges 250 helyett mindössze 60-100 fiatal lép be a háziorvosi rezidensrendszerbe, ám a szakvizsga megszerzése után 40 százalékuk elhagyja a pályát.
A praxisalap részletei még nincsenek kidolgozva, talán szeptember végére várható a kormány elé is terjeszthető dokumentum a kabinetfőnök tájékoztatása szerint.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!