Pszichológus az intenzíven: új ellátási forma Kecskeméten

2021 ősze óta új ellátási formát, a szuggesztív kommunikációra épülő egészségpszichológia módszerét is használják a kecskeméti Bács-Kiskun Megyei Oktatókórház Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztályán – derült ki az intézmény Facebook oldalán olvasható interjúból.

Csernák Krisztina egészség-szakpszichológus az interjúban elmondta, pszichológusként egy hároméves szakképzési gyakorlat keretein belül kerültem először az intenzív osztályra, akkor két hétre. Úgy jöttem ide be, mint az átlag egészségügyi szakember, megdöbbenéssel, majd rögtön e mellett az eszköztelenség érzésével is. Hiszen a pszichológus a szóbeli kommunikációra támaszkodik, az a legfőbb eszköze, ezen az osztályon pedig a betegek többsége altatott, lélegeztetett, kritikus állapotban lévő ember. Így szakmai kudarcélménnyel zárult számomra ez az időszak.

Ez a tapasztalat vezetett el egy fél éves szuggesztív kommunikációs képzésre, ahol azt tanítják meg, hogyan vedd fel a kapcsolatot a betegekkel, akár az altatásban lévőkkel is, illetve hogyan és mit mondj ahhoz, hogy segíteni tudjál rajta. Ekkor kértem Dr. Fülep Zoltán osztályvezető főorvost, hogy bejöhessek hozzájuk gyakorolni, aki nagyon fogadó kész volt a téma iránt, így indult el közöttünk egy szakmai együttműködés.

Ma már az osztály állandó munkatársa vagyok - köszönhetően a kórház és az osztály vezetésének - egy professzionális gyógyító csapat része, melynek tagjai orvosok, ápolók, gyógytornászok, diagnosztikai szakemberek, és még sokan mások – tette hozzá.

Dr. Fülep Zoltán elmondta, a kritikus állapotú betegek kezelése kapcsán az életmentő ellátás mellett már a kezelés korai szakaszában is szem előtt kell tartanunk az egészségi állapot javítása mellett a várható egészségnyereséget és életminőséget.

Az intenzív ellátást igénylő betegek szervezete az alaphelyzet súlyossága miatt hatalmas igénybevételnek van kitéve, amelyet a gyors stabilizáló kezeléssel igyekszünk mérsékelni, de szinte minden esetben következményekkel jár. Ezt az állapotot intenzív ellátást követő tünetcsoportnak nevezzük (angol megfelelője a post intensive care syndrome – PICS), amelyet többek között a beteg fizikális és funkcionális legyengülése, fokozott ápolási igénye, mentális és pszichés problémák jellemeznek.

Intenzív osztályunk működésébe évekkel ezelőtt beillesztettük ezen tünetcsoport szervezett és kontrollált, önálló problémakörnek tekintett kezelését, amely lényegében a betegek kritikus állapota utáni speciális felépülési szak támogatását jelenti. Ennek fontos eleme a beteg pszichés állapotának, mentális erejének figyelembevétele, hiszen a kezelés alapvető sikerét meghatározza a beteggel való kommunikáció és együttműködés, továbbá nem elhanyagolható a hozzátartozók támogató hozzáállása sem. Ezt felismerve örömmel üdvözöltem a lehetőséget, hogy Csernák Krisztina személyében egészség-szakpszichológus tud csatlakozni a munkacsoportunkhoz, pótolhatatlan hidat képezve a testi és lelki gyógyítás között, megteremtve annak egységét a kritikus állapotú betegellátásban is.

A bejegyzésből kiderül az is, hogy az egészségpszichológusi munka több szinten is megvalósul. Az aneszteziológus és intenzív terápiás orvosok, intenzív terápiás szakápolók a covid járvány alatt extrém terhelésnek lettek kitéve fizikailag és mentálisan is, az ő támogatásuk is része a feladatnak, mint ahogyan fontos területe az itt fekvő betegek hozzátartozóinak a támogatása.

Csernák Krisztina elmondta, a hozzátartozókkal való munkámat mindig megelőzi egy orvosi tájékoztatás a beteg aznapi állapotáról, ezt követően jön látogatni. A hozzátartozók azonban módosult tudatállapotban vannak, aggódnak, félnek, szoronganak. Ilyenkor az információk csak 20-30 százalékát tudják beépíteni, így segítek nekik az elhangzottakat értelmezni. Emellett a saját állapotuk kiventiláltatása is megtörténik a találkozásunk alatt. Sűrűn bevonom őket a beteggel zajló aktuális munkánkba is.

Az intenzív osztályon kezelt betegekkel való munkát már altatott állapotban érdemes elkezdeni, s az ébresztéssel párhuzamosan fokozatosan felépíteni. A betegek itt ingerszegény környezetben vannak, nincsenek ablakok, nem tudják, milyen napszak van, nem tudnak mozogni, ritkán tudnak kommunikációt kezdeményezni, ezért ez a mi feladatunk. Munkám jellegzetessége, hogy a kapcsolatfelvételkor, azaz a raport kialakításakor átadom a kontrollérzetet, csupán csak annyival, hogy kopogok a kórterembe lépés előtt, megkérdezem hogyan kényelmes a beteg számára, hogy beszélgessünk. Jelentéktelennek tűnő dolgok, de mégis fontos, hogy például lássa az arcomat.

Ilyenkor elmondom, hogy a kórház mely osztályán vagyunk, milyen nap, illetve napszak van, meddig volt altatásban. Ezt követően elkezdem a személyre szabott gyógyító mondatokat mondani neki, melynek lényege, hogy a sejtjei ezekben a pillanatokban is dolgoznak, a szervezete elvégzi a gyógyító folyamatát, hiszen a gyógyító csapatnak a beteg a legfontosabb tagja, mi pedig azért vagyunk itt körülötte, hogy segítsük.

Ezek a találkozások történhetnek pár mondat erejéig, de vannak olyan betegek is, akikkel napi szinten, hosszabb időn át dolgozom, nekik diktafonra veszem a gyógyító szöveget és napközben több alkalommal is lejátszom – avat be a részletekbe a szakpszichológus.

Sikeres felépülésből, gyógyulásból bőven akad szerencsére. Konkrét statisztikákat nem készítünk, de természetesen a betegek kórlapján látható, milyen pszichológusi beavatkozás történt nála. A betegek hosszabbtávú követése és életminőségének felmérése adhat lehetőséget a módszertan objektív hatásainak összegzésére – tette hozzá.