Rendszerszerű szabályozást sürget az elnök

Szeptember 11. és 13. között Balatonfüreden rendezik meg a XVI. Országos Járóbeteg Szakellátási és XI. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferenciát. A közel 350 résztvevővel zajló esemény első napjának délelőttjén került sor a hagyományos Egészségpolitikai fórumra.

A Fórumra az idei évben is az egészségügyi ágazat szereplőinek képviselőit hívták meg, hogy megvitassák a járóbeteg szakellátással és általában az egészségügy helyzetével kapcsolatos új és aktuális kérdéseket.

Ennek apropóján Lehoczky Péter, a Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy ma Magyarországon a betegek jelentős hányada magasabb ellátási szinten kerül ellátásra, mint ahogy az szakmailag indokolt lenne. Mindez éves szinten az egészségügyi finanszírozást több tízmilliárdos nagyságrendű felesleges kiadással terheli. Mindemellett az elmúlt időszakban történt tulajdonosváltozás véleményünk szerint (amivel nem mindenki ért egyet) évi 50-60 milliárdos önkormányzati finanszírozás kiesést okozott.

Imételten felhívta a figyelmet arra, hogy a fekvő-ellátásokat kiváltó járóbeteg-szakellátások előtérbe helyezése, a megfelelő motiváló tényezőkkel (finanszírozás) ösztönözné a struktúraváltást. E

mlékeztetett rá, hogy bár az elmúlt időszakban több kérdésben is pozitív változásokról szólt a kommunikáció – pl. az egynapos sebészeti beavatkozások TVK korlátainak megszüntetése, vagy a kórházi vezető döntési joga arról, hogy a gyógyításra fordítható keretet a járóbeteg-ellátásban vagy a kórházi kasszában használja föl – azonban továbbra sem láthatóak az ez irányú rendszerszerű szabályozás körvonalai.

Ehhez tartozó javaslatuk, hogy a profiltisztítás érdekében a fekvőbeteg-ellátó intézményekben csak szakambulancia működhessen. Mindezeken túl annak érdekében, hogy az integrált intézményekben, kórházakban egynapos és járóbeteg-ellátásként végezzék minél nagyobb számban a szükséges beavatkozásokat, a finanszírozási ösztönzőkön és lehetőségeken kívül a járóbeteg ellátást önálló vezetéssel, részleges gazdasági önállósággal lenne érdemes működtetni.

Végezetül ismét leszögezte, hogy a 2009 óta változatlan finanszírozási alapdíj emelése nem halasztható tovább, illetve a járóbeteg-ellátás kódrendszerét is felül kell vizsgálni.

Az elmúlt időszakban az egészségügyi intézményeket illető tulajdonosváltást illetően Beneda Attila helyettes államtitkár elmondta, hogy azt még korai lenne értékelni, mivel egy összetett folyamat közepén járnak, és ennek jegyében további átalakításokra is számítani kell majd. A szakmai felvétésekre reagálva elhangzott, hogy azok 90 százalékával egyetértenek, ezeket kívánják ők is nagyrészt megvalósítani és a járóbeteg-szakellátásnak nagyobb szerepet szánnak. Ennek egyik első lépése lehet az egynapos sebészeti ellátások előtérbe helyezése, de a helyettes államtitkár arra is emlékeztetett, hogy bár e kérdésben konkrét felvetések (az egynapos sebészeti TVK korlát feloldása) is elhangzottak már, ez nem jelenti azt, hogy erről már végleges döntés is született.

Svébis Mihály, a Kórházszövetség jelölt elnöke is rámutatott, hogy évek kellenek egy ilyen jellegű átalakítás érdemi levezényléséhez, a mostani folyamat e tekintetben kifejezetten gyors volt. Svébis kiemelte, hogy nagy szükség lenne a járóbeteg szakellátás kompetenciáinak pontos definiálására, mivel ez fekvőbeteg ellátásában egészen biztos, hogy megtakarításokhoz vezetne.

Balogh Zoltán a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke egy eddig nem ismert, de nagyon fontos problémára világított rá. Bemutatta, hogy az akkreditált szakképzések elégtelen száma miatt a járóbeteg szakellátásban hamarosan súlyos hiány fog mutatkozni az akkreditált szakdolgozók tekintetében is. A kérdés pontos részleteinek megismerésére a kamara és a Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség közös monitoring programot indít.

Szóba került továbbá még egy olyan téma, melyben a kerekasztal összes résztvevője egyetértett: a háziorvosi szakfelügyeleti rendszer újraalakítása. Többen is utaltak rá, hogy jelenleg a háziorvosok érdemi szakmai kontroll nélkül végzik a gyógyító tevékenységet.

Ebből kifolyólag a „kapuőri szerepük" sem érvényesülhet, hiszen kvázi a háziorvos saját lelkiismeretére van bízva, hogy pontosan milyen eseteket és hová utal szakellátásba. Ennek kapcsán elhangzott az is, hogy az indikátor rendszer bevezetése jó irányba tett lépés volt, de önmagában semmiképpen sem elégséges.

A délelőtti fórumot követően a konferencia további több mint 50 szakmai előadással várja résztvevőket, amik között – rendezvény nevének megfelelően – lesznek kifejezetten szakdolgozóknak szólók is.