Nemcsak a gyógyszergyártóknak, de a hatóságoknak is transzparens módon kell végezniük tevékenységüket.
A Üzlet és titok a gyógyszeriparban címmel tartott konferenciát a Medical Tribune és a PharmaOnline az üzleti titok védelmét szolgáló uniós irányelvről.
Miként elhangzott dr. Zalai Pétertől (Réti, Antall és Társai PwC Lega Ügyvédi Iroda), várhatóan legkésőbb 2015 tavaszán kerül az Európai Parlament elé az átláthatóságot szabályozó, a tagországok jogrendjébe beiktatandó jogszabály. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA), a klinikai vizsgálati adatok nyilvánossága hozatalával a gyártókat és a forgalmazókat az eddigieknél nagyobb transzparenciára – adataik átláthatóságára - kötelezné. Ez a jogsértő termékek elleni küzdelemben is új eszköztárat teremt. A Gazdasági Verseny Hivatal, továbbá a GYEMSZI és az OGYI ellenőrzései a piaci szereplők valamennyi információjára kiterjednek, és valóra válnak a határokon átnyúló hatósági ellenőrzések.
A gyógyszer promóciót folytató cégeknek az interneten is láthatóvá kell tenniük a gyógyszerismertető nevét és nyilvántartási számát, ami révén nemcsak az utánuk fizetendő díj befizetésének ellenőrzését végezhetik el, hanem az orvosokat szintén ellenőrzik, hogy az őt felkereső orvoslátogató a cég regisztrált képviselője-e, vagy sem. Változás lesz a támogatott, meg a saját rendezvények kötelező bejelentése is.
Szigorúan veszik majd az Európai Innovatív Transzparencia Kódex betartását. Nyilvánosságra kerül majd továbbá 2016. június 30-tól a gyógyszeripari támogatásban részesült orvosok, egészségügyi intézmények neve.
Igaz, a PwC 35 országot érintő, „Global Economic Crime Survey" felmérése alapján a gyógyszeripar volt a korrupcióval kapcsolatosan a legkevésbé érintett, az átláthatóság jogszabályi kikövetelése nem öncélú, hanem a korrupció elleni küzdelem része.
Az európai adatbázissal kapcsolatban az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete képviseletében dr. Pozsgay Csilla elmondta, hogy akár betegszintű adatokig is el lehet jutni, ami messzire vezet a transzparencia kérdéseiben. A bevezetendő jogszabállyal kapcsolatosan elmondta, segítségével akár korábbi hatósági döntések is felülvizsgálhatókká válnak. Nagy értéknek nevezte az üzleti titkot már csak azért is, mert egyre kevesebb innovatív gyógyszer születik.
Annak ellenére, hogy 25-50 ezer molekulából preklinikai vizsgálati fázisba mindössze 125 kerül, ebből a megfogyott mennyiségből csupán 25 jut klinikai kipróbálásra, végül összesen 5-öt törzskönyveznek. De csak 1, azaz egyetlen termel profitot! Ha valamelyik készítményükkel kapcsolatban bármilyen aggály merült fel, az Európa Tanács 2012-es rendelete alapján a gyógyszercégek nem titkolhatják el.
Dr. Parapatics Tamás, a GYEMSZI OGYI Hatósági Jogi Osztályának képviseletében a konferencián azt mondta, miután a gyógyszerpiac szenzitív terület, a hatóságnak nemegyszer lavíroznia kell a közérdekű adat és az üzleti titok között. Amennyiben nem eldönthető, úgy az érintettnek kell a dokumentumot preparálnia. Vitathatatlan, hogy az OGYI munkáját nem mindig lehet gyorsasággal illetni, azért, ahogy Parapatics Tamás fogalmazott próbál kötelezettségének eleget tenni. A jövőben lát esélyt arra, hogy az ipar képviselőivel konzultáljanak majd.
Dr. Ilku Lívia, a Magyarországi Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatója mindenekelőtt a hatóság transzparenciáját boncolgatta, azt a hivatalt, ami nem is oly rég még kockás füzetben jegyezte a számára fontos adatokat, ma pedig az OGYI internetes honlapján már a NAV által is használt fotókkal, nyilvános jelentésekkel, határozatok feltüntetésével tájékoztat. Ugyanakkor arra intett, hogy amennyiben ezekből az adatokból, információkból – amint arra több példa is van – kihúznak valamit, az bizalomromboló. Mint mondotta, nem érti, miért csak a rossz eredményt mutató határozatok publikusak, a jók „elhallgatódnak"…
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!