Rossz az egészségügyi szektor híre?

Az egészségügyi szektorról az hírlik, hogy időnként indokolatlanul magas áron zajlanak a beszerzések, s érthetetlen, hogy ugyanazért a termékért miért fizet kétszer annyit az egyik kórház, mint a másik – vetette fel prof. dr. Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár ma az IME XVIII. Vezetői Eszköztár – Kontrolling Konferencián tartott előadásában. Mint mondta, ezt nem lehet a pénzügyi szakembereknek megmagyarázni, és az ilyen ügyek rossz hírét keltik az ágazatnak. A hamarosan megvalósuló adósságrendezés (amelynek során részben fizetik a lejárt számlákat, részben pedig működési támogatást adnak a Weborvos információi szerint) előtti állapotok jól mutatják, hogy vannak jól „produkáló” kórházak, vannak, amelyek legalább nagyon igyekeznek adósságaikat csökkenteni, s vannak ügyeskedők is – például a le nem járt számlákat is gyorsan besuszterolták a lejárt adósságaik közé. A konszolidációs források hatékony, számonkérhető elköltését várja a kormány, amelynek célja, hogy jobb egészségben tovább éljenek az állam polgárai, fogalmazott az államtitkár. 

„Ki kell bírnunk ennyi munkát”

Az egészségügyben dolgozók jóllétét is meg kell becsülni, tette hozzá azzal, hogy „ki kell bírnunk nekünk is ennyi munkát”, s remélhetőleg az egészségügyben dolgozók is élnek annyi ideig, mint a betegeik. Az orvosok bérfejlesztése kapcsán megjegyezte: a 2016-tól lezajlott kétlépcsős rendezés során 207 ezer forinttal nőtt a jövedelmük, ami közel 57 százalékos emelkedés. Ezzel a bérrel a középosztályban, annak alsó és közepe táján helyezhetők el az orvosok az államtitkár szerint, aki úgy vélte, nem szabad hagyni, hogy indokolatlanul hosszú ideig kelljen várniuk a betegeknek például egy-egy diagnosztikai vizsgálatra. Mint mondta, adni is kell a betegeknek, ki kell találniuk a gyógyítóknak valamilyen megoldást az ilyen esetekre (hogy mi lenne a megoldás, és hogy a két dolgot miért kapcsolta össze, azt nem fejtette ki – a szerk.).

Az államtitkár pozitív várakozással tekint a rezidensekre, úgy látja, van bennük lelkesedés, akarat, vannak jó elképzeléseik, s itthon akarnak gyógyítani, ráadásul tapasztalatai szerint megjelentek azok a középkorú, jelenleg még külföldön dolgozó orvosok, akik haza akarnak jönni.

Fegyelmezettségre van szükség

Hogy a finanszírozással vannak gondok, ebben egyetértett Horváth Ildikó, aki szerint hétszázalékosra tehető a rendszer alulfinanszírozottsága. Mint mondta, jó lenne úgy alakítani a jövő évi kifizetéseket, hogy már év közben ott legyen a szükséges nagyságrendű pénz az intézményeknél. Folyik a párbeszéd a Pénzügyminisztériummal, ám kérdés részükről, hogy miként tudja az ágazat azt garantálni, hogy év végére ne jelenjen meg újból a konszolidációs igény, miközben az év során plusz forrást adnak. Fegyelmezettség kell a rendszerbe, szögezte le, ráadásul nagyon sürget mindenkit az idő. Ha például egy kódkarbantartás nem is megoldható néhány hónap alatt, a feladatnak neki kell állni, hogy mind a politikának, mind a számvevőknek, mind az egészségügynek megfelelő rendszer alakuljon ki.

Vizsgálják a mentők kiérkezési idejét

Idén 37 milliárd forinttal növelték a betegellátásra fordítható pénzt: 16,2 milliárdot kap az összevont szakellátás a várólisták csökkentésére és a nagy értékű gyógyszerek kiadásainak fedezetére; 15 milliárd forintot kap a járóbeteg-ellátás a gyógyszerkiadásokra; 5,8 milliárddal növelik a gyógyászati segédeszköz kasszát – sorolta az adatokat. Előadásában végig vette az egészségügyben lezajlott fejlesztéseket, szót ejtett az idei innovatív gyógyszerek befogadásáról is. A visszatekintés során került szóba az Országos Mentőszolgálat, ahol folyamatosan cserélik le a régi járműveket, és kapnak új ruhát a dolgozók. A kiérkezési idő növekedésével kapcsolatban vizsgálódnak, de már tudják, hogy a felesleges hívások is lassítják a rendszert, s a sürgősségi rendszer átalakítása is segítheti a mentőket.

Nem okozhat gondot az online pénztárgép

A magán- és közellátás szétválasztása kapcsán beszélt arról, hogy fontos lenne az állami szektornak lépnie a munkáltatói elvárások kiszolgálása érdekében. Vagyis kihasználni a fokozódó munkáltatói igényt az egészségben tartott munkavállalókért, gyors, munkaidő után is elérhető vizsgálatokat biztosítani számukra, különben kettészakad a rendszer. Úgy vélte, az lenne jó, ha az állami ellátásban dolgozni presztízs lenne, hiszen itt tanulható meg igazán egy-egy szakma, nem annyira a kényelmesebbnek minősíthető magánellátásban. A szektor tisztulását segítheti az online pénztárgép bevezetése, ami nem okozhat gondot az orvosoknak, hiszen sikerült másoknak, például a kiskereskedőknek. 

Amikor a szakközgazdász is meglepődik

Még számára is meglepő adatokra lelt dr. Sinkó Eszter, az SE Egészségügyi Menedzserképző Központ igazgatóhelyettese, egészségügyi közgazdász: 2015-ben 157 milliárd, 2017-ben 185 milliárd, 2018-ban 122 milliárd forinttal több jutott az ágazatnak az adott év eredeti előirányzatánál. Hiába szépek az összegek, az ágazatnak nem jó, hogy májusban már kész a következő évi költségvetés, mert így jóval nagyobb a bizonytalanság és a kiszolgáltatottság. Ostorozta az évek óta bevett gyakorlatot, miszerint minden ágazati előterjesztés szupertitkos, lassan szamizdatként lehet hozzájutni, s még a szakértők sem szólhatnak időben, így aztán utólag próbálják eliminálni a javaslatok hibáit (példaként bemutatta, hogy a háziorvosokat magánorvosként jegyzi egy kormányzati anyag). Nevetségesen kevésnek minősítette a jövő évi büdzsébe előirányzott 40 milliárd forintos többletet az Egészségbiztosítási Alap számára, hozzátéve: a kormányzat nagyobb összeget kommunikál, ugyanis az eredeti előirányzathoz viszonyítanak. Az adósságrendezés kapcsán elmondta, a Pénzügyminisztérium, az államtitkárság és a NEAK munkabizottságot hozott létre, amelynek többek között feladata az adósságok vizsgálata, a kiszámíthatatlanság csökkentése, a kiegészítő finanszírozások lehetőségének számbavétele. Javasolni fogja a szakállamtitkárságnak, hogy legyen kórháztörvény, amely évekkel ezelőtt (Szócska Miklós idején) már felmerült igényként.

Kemény morális válságban

Évente 15-20 százalékkal növekszik a magánellátás kapacitása, a szektor erősödése lényegében válasz a közellátás diszfunkcionális működésére. Már nem csak a járóbeteg-ellátásban figyelhető meg, utalt a DMC-be (Duna Medical Center) tervezett intenzív ellátásra, illetve a BEK (Budai Egészségközpont) sürgősségi terveire. Az ÁNTSZ-en kívül semmilyen forrás nem áll rendelkezésre a magánellátókról, akiknek a szolgálatásait nem minden beteg tudja megfizetni, s emiatt növekszik az esélyegyenlőtlenség Sinkó Eszter szerint. Míg egyes szakterületek orvosai zsaroló pozícióig értek, s akár önmagukat is kizsákmányolják, addig a betegek durván kiszolgáltatottak, vagyis igazából senkinek nem jó a szabályozatlanság, a kontroll hiánya a súlyos morális válságba esett ágazatban. A székesfehérvári esetet (a megyei kórház főorvosai alakítottak magáncéget járóbeteg-ellátásra) életveszélyes történetnek minősítette. Senki nem figyelt fel arra, hogy erőteljesen szűkül az állami ellátás, egyre több helyen szüneteltetnek rendelést – ez sehol nincs összegezve, detektálva, miközben ezzel mesterségesen terelik át az ellátásokat a magán szektorba véleménye szerint.

Az őszi salátatörvény tervezetéről is szót ejtett kiemelve többek között egy passzust: úgy vélte, a fentebb említett szűkítési folyamatot fogja erősíteni a gazdasági vezetők teljes anyagi felelősségének jogszabályba foglalása, hiszen melyik gazdasági igazgató mer majd felelősséget vállalni fedezetlen kiadásokért.

El kellene dönteni, milyen feladatokat akar ellátni az állam, mit vár öngondoskodás címén az állampolgároktól, tehát szükség van stratégiára a tovább lépéshez. Nem baj, ha kiegészítőkét jelen van a magánellátás, akkor van baj, ha helyettesítőként jelenik meg, tette hozzá.