Semmelweis-emlékév: szobrok három kontinensen

A kórházi fertőzések megelőzésének egyik atyjaként ismert magyar orvos születésének 200. évfordulóján rendezett: 85 millióért operát rendeltek, szobrokat állíttattak Los Angelestől Tokióig, és 20 millió forint arra is jutott, hogy arabra és kínaira is lefordítsanak egy dokumentumfilmet, írja a 24.hu. 

Amikor 2017-ben bejelentette a kormány, hogy a következő évet Semmelweis-emlékévvé nyilvánítja a kórházi fertőzések megelőzésében úttörő munkát végző világhírű magyar orvos születésének 200. évfordulójának tiszteletére, okkal gondolhatta mindenki, hogy végre lesz pénz a kórházi fertőzések megelőzésére. Az emlékévről szóló kormányhatározat 458 millió forintot különített el, és sokan arra számítottak, hogy ebből az összegből a kormány fellép az ellen a közfelháborodást kiváltó helyzet ellen, hogy a magyar kórházakba befekvő betegeknek gyakran maguknak kell vinniük a szappant és a vécépapírt. 

A Semmelweis-emlékév sok százmilliós büdzséje  kulturális célokat szolgált: szobrokat állítottak belőle Los Angelestől Tokióig, operát mutattak be és kiállításokat szerveztek.

2018-ban világszerte legalább tizenegy szobrot állítottak Semmelweis Ignácnak a kormány támogatásával. A Semmelweis Egyetem honlapja szerint a következő városokban avattak szobrot:

Tokió,

Prága,

Krakkó,

Berlin,

Regensburg,

Komárom,

Maribor,

Marosvásárhely,

Temesvár,

Los Angeles,

Torontó,

illetve Pekingbe is szállítottak egyet, Los Angelesbe pedig rögtön kettőt. Magyarországon Szegeden is Győrben is avattak egy-egy büsztöt, de cikk megjelenéséig az Emmi nem küldött teljes listát a szobrokról, így ezekről nem tudható, hogy az emlékév keretéből finanszírozták-e, illetve azt sem állíthatja a lap teljes bizonyossággal, hogy a fenti lista teljes.

Az emlékév fő szervezője az Emmi volt, így a legtöbb forrás felett is ez a minisztérium diszponált: azt írták, a tervezett legfeljebb 500 milliós büdzséből mindössze 310 millió forintot költöttek végül a programsorozatra, amiben benne vannak a külügy és a Magyar Tudományos Akadémia költései is. Arra nem kaptak magyarázatot, hogy a fennmaradó 190 milliónak mi lesz a sorsa. A legtöbb pénzt a Magyar Operettszínház kapta: 85 millióból valósulhatott meg a Semmelweis című opera, amiben a későbbi előadások költségei is benne vannak. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemnek is jutott 8 millió egy szimfonikus koncertre, tehát komolyzenére fordították a teljes emlékévi költségvetési csaknem harmadát. 

Kiállításokra – háromra konkrétan – a Magyar Nemzeti Múzeum-Semmelweis Orvostörténeti Múzeum Könyvtár és Levéltár 44,9 milliót, a Nemzeti Múzeum Semmelweis síremlékének és emlékműveinek felújítására további 6,6 milliót kapott. Két további kiállítást a Természettudományi Múzeum szervezett 11 millió forintból.

Az Aster Film Kft. csaknem 20 millió forintot kapott arra, hogy Az életmentő – Semmelweis Ignác igaz története című 2014-es dokumentumfilmnek angol, német, spanyol, francia, orosz, kínai és arab kópiát is elkészítse. A Semmelweis Kiadó pedig 3,5 milliót kapott egy könyvre. A fennmaradó 2,2 millió forintot az emlékév honlapjának üzemeltetésére költötte az Emmi.

Az emlékévből az MTA is kivette a részét: a nyitókonferenciát 10 millió forintból szervezték meg, egy pécsi konferenciára 6 milliós kerettel készültek, de azt a Tensi Tours megoldotta 5 millióból.

Fotó (illusztráció): Kovács Attila – Semmelweis Egyetem