Senki sem vitatja már, bérfejlesztés kell

Idén és a jövő évben a budapesti egészségügyi ellátás megújítását tervezi a kormány, emellett már 2016-ban elindulhat az a többéves bérfejlesztési program, amelyre a költségvetésben 100 milliárd forint nagyságrendű összeg áll rendelkezésre - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kedden az Országgyűlésben, az ellenzéki képviselők kezdeményezésére tartott egészségügyi vitanapon.

A tárcavezető kifejtette: a budapesti fejlesztésekről hamarosan döntést hoz a kormány és eldönti azt a dilemmát, hogy egy nagy új kórházat építenek-e, vagy három-négy súlyponti kórházat fejlesztenek, bővítik a kapacitását, a kérdésben szakmai döntésre van szükség.

Hangsúlyozta: a fővárosi kórházfejlesztés mellett az alapellátás erősítése is fontos, a kórházban töltött idő csökkentése szintén fontos feladat, ehhez az alapellátás, a háziorvosi ellátás, az egynapos ellátás és a járóbeteg-ellátás megerősítése is szükséges.

A béremelésről a tárgyalások több éve folynak, és eredményként értékelhető, hogy 2016-ban elindulhat a bérfejlesztés - mondta, hozzátéve, bízik a tárgyszerű vitában.

Balog Zoltán felidézte: az előző kormányok 2010-ig 650 milliárd forintot vontak ki az egészségügyből, több ezer egészségügyi dolgozó került utcára, a betegeken "üzletelni" próbáltak, a szakmai koncepció, amelyet megpróbáltak megvalósítani, csődöt mondott, a kórházak eladósodtak, amortizálódtak. 2010-ben 130 milliárd forint adóssággal vették át a kórházakat, az eszközállomány 80 százaléka cserére szorult, és 600 kispatika ment csődbe a baloldali kormányzás alatt - sorolta.

Úgy vélte, az elmúlt hat évben a kórházfejlesztés és a sürgős bérfejlesztés elindítása volt a feladat, továbbá az elvándorlás megállítása az egészségügyből. A gyógyszerkassza kiadásait sikerült csökkenteni úgy, hogy ebből nem áremelés következett - közölte.

A miniszter arra is kitért, hogy 500 milliárd forintos fejlesztési program indult 2010-2015 között: 655 egészségügyet érintő fejlesztési projekt valósult meg, és az e fejlesztésekre fordított összegek jórészt vidéki kórházakhoz jutottak.

A bérekről beszélve elmondta: 2012-ben és 2013-ban 95 ezer egészségügyi dolgozónak emelték a bérét 75 milliárd forintot meghaladó összegben, és a rezidensprogram támogatása is jelentős lépés volt, így a külföldi munkavállalásra benyújtott igények száma 30 százalékkal csökkent. Nyugati béreket még sokáig nem tudnak fizetni, így a munkakörülményeken kell javítani - mutatott rá.
Megjegyezte: a várólistákat tekintve fokozatosan csökkentik a várakozók számát.

Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár szerint olyan konkrét programra vállalkozik a kormány, amely számon kérhető és paradigmaváltást hozhat az egészségügyben. E programot ismertetve beszélt a fővárosi ellátás újragondolásról, ehhez meglátása szerint először fel kell mérni, hogy az agglomerációban élőknek mire lesz szükségük. Ugyancsak lényeges az intézmények irányításának újraformálása, mert gyakran az intézményrendszer érdekei befolyásolják azokat a döntéseket, amelyeknek szakmainak kellene lenniük, az intézmények sokszor a saját fenntartásukban érdekeltek - mondta.

Arra is kitért, hogy a minimumrendeletbe be kell építeni a kompetenciák összességét, a betegbiztonságnak kell vezetnie minden döntést. A szociális ellátórendszerrel kapcsolatban pedig kijelentette: Magyarország az egyetlen ország az OECD-ben, amelyben 13 év alatt a kórházban töltött idő nem csökkent, ezért ennek az ellátási formának nem a kórházakban kell megvalósulnia.

Az alapellátásról azt mondta: arra vállalkoznak a következő két évben, hogy megújítják az intézményrendszert, népegészségügyi szempontú alapellátást akarnak létrehozni, erre több mint 20 milliárd forintot költenek, ami a változások elindításához elég lesz.

Fidesz: még folyik a romok eltakarítása, elindult a fejlesztés, a bérrendezés
Selmeczi Gabriella fideszes vezérszónok arról beszélt, hogy az előző kormányok után a romok eltakarítása még folyik, egyúttal elindult a fejlesztés, a bérrendezés az egészségügyben. Meglátása szerint a szocialisták újra fizetőssé tennék az egészségügyet, eladnák a kórházakat, kiszolgáltatnák a nagytőkének a gyógyszertárakat, mert csak üzletet látnak az egészségügyben. Ezzel szemben a Fidesz tisztában van az egészségügyi dolgozók jövedelmi viszonyaival, elismeri áldozatos munkájukat, felelősségüket, ezért eddig 300 milliárd forintot fordítottak a bérrendezésére. A pályakezdő orvosok itthon tartása érdekében rezidenstámogatási programot indítottak 2011-től, erre eddig 5 milliárd forintot fordítottak - idézte fel.

A képviselő az eredmények között említett a várólistán lévők számának felére csökkenését, a rég várt fejlesztések elindulását javarészt vidéken, azt , hogy a sürgősségi betegellátásban csaknem 11 milliárd forintos fejlesztés indult, a csecsemőhalandóság két éven belül 20 százalékkal csökkent, a gyermek sürgősségi ellátásra kiemelt figyelmet fordítanak, és megújultak a koraszülött centrumok.

Selmeczi Gabriella kitért rá: egyes régiókban komoly gond a betöltetlen háziorvosi praxis, 2014-2015-ben azonban pályázati rendszer keretében több praxist sikerült betölteni.

A Fidesz másik vezérszónoka, Németh Szilárd is azt mondta, hogy az ellenzék a 2010 előtti világ visszaállítását akarja az egészségügyben, csakúgy, mint az oktatásban. Az iskolák, a kórházak, a gyermekek és nővérek semmi másra nem kellenek nekik, mint biodíszletnek - fogalmazott. Szerinte a nehézségeket nem balhékkal, tüntetésekkel lehet megoldani, hanem párbeszéddel.
MSZP: azonnali megoldások kellenek az egészségügyben
Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője arról beszélt, hogy az egészségügyi dolgozókkal egyeztetve azonnali megoldások kellenek az ágazatban, amelyben "káosz van", hiányzik a kormányzati stratégia, és "egyre több pénzt pumpálnak ki" belőle. Szorgalmazta, hogy a gazdasági növekedés mértékét meghaladóan bővítsék a terület forrásait.

Felhívta a figyelmet arra, hogy mintegy kétezer betöltetlen orvosi állás van Magyarországon, különösen nagy a baj a háziorvosi rendszerben. A patológusok hiánya miatt pedig már most is hónapokat kell várni szövettani vizsgálatok eredményére - tette hozzá a szocialista párt vezérszónoka.

Az emberek egészségesek akarnak lenni, betegség esetén pedig a gyógyuláshoz nem akarják felélni a családi tartalékot - fogalmazott.

A politikus tarthatatlannak nevezte azt is, hogy nincs önálló egészségügyi tárca.

Tóbiás József tisztességes fizetést követelt az egészségügyi dolgozóknak, valamint azt, hogy állami presztízsberuházások helyett egészségügyi bérekre, adósságrendezésre, gyógyszer- és műszerbeszerzésre fordítsák a pénzeket. Szavait azzal zárta, hogy míg Orbán Viktor miniszterelnök 21. századi egészségügyet "vizionál", addig a valóság 19. századi.

Frakciótársa, Tukacs István azt mondta, 600 milliárd forintra van szüksége az egészségügynek három éven belül.

KDNP: rendezni kell az ápolók bérét, változtatni kell a fekvőbeteg-ellátás rendszerén
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője felszólalásában azt mondta, a 30 ezer magyarországi orvos lakosságarányos száma megfelel a nemzetközi átlagnak, az ápolók száma viszont tragikusan alacsony, 4 ezer új ápolóra lenne szükség.

Kiemelte azt is, hogy alacsonyak a bérek az egészségügyben, ám a kormány megkezdte a fizetések rendezését például a rezidensek ösztöndíjprogramjával. Az ápolók bére is emelkedett, de ez messze nem éri el a szükségest - mondta, sürgetve ezért a fizetésük növelését, amivel szerinte talán a létszámuk is bővíthető.

A kereszténydemokraták vezérszónoka emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy az elmúlt években 500 milliárd forintos fejlesztés volt az egészségügyben, az uniós támogatási rendszer sajátossága miatt főként a vidéki kórházakban. Emellett új mentőállomások létesültek, felére csökkentek a várólisták - tette hozzá.

Harrach Péter fontosnak tartja a 2017-re tervezett 100 milliárd forintos forrásbővítést, amely lehetőséget ad nagyrészt a béremelésekre.

Arról is beszélt, hogy a fekvőbeteg-ellátó rendszer "kissé túlhizlalt, túlsúlyos", ezért strukturális változásokra van szükség, aminek szerinte az egyik lényeges eleme a nem gyógyítást, hanem gondozást szolgáló ágyak áttelepítése a szociális rendszerbe.

Jobbik: a kormány magára hagyta az egészségügyet és az oktatást
Vona Gábor, az ellenzéki párt vezérszónoka szerint az oktatás és az egészségügy a gazdasági versenyképesség szempontjából döntő jelentőségű, de pont ez az a két terület, amelyet magára hagytak a kormánypártok. Azt mondta, kabinet társadalomképe a jól képzett és egészséges munkaerővel szemben az olcsó munkaerőt tekinti a gazdasági versenyképesség alapjának. A polgári társadalom csak kommunikációs termék, de a magyar társadalmat nem ilyenné tették, s nem ebbe az irányba mozdultak - értékelt az a Jobbik elnök-frakcióvezetője.

Vona Gábor úgy folytatta, meg sem próbálták rendbe tenni, nem is akarták menteni az egészségügyet, ami nem kormányzati hiba, hanem bűncselekmény. A szerinte elhibázott minisztériumi struktúra is azt szolgálta - tette hozzá -, hogy az oktatási és egészségügyi ágazatokat elfojtsák.

Ha bármilyen eredményt szeretnének elérni, mindenekelőtt a reményt kellene visszaadni, és a bizalmat visszaállítani, mert óriási a bizalom hiánya - mondta Vona Gábor.

Kitért arra, hogy 307 háziorvosi praxis betöltetlen. Ha folytatódik ez a tendencia, 10 éven belül az ország fele ellátatlanul marad - vetítette előre.

A nemzeti egészségügyi kerekasztal legutóbbi ülését felidézve azt mondta: a legsúlyosabb probléma az alulfinanszírozottság. Szükség van szerkezeti változtatásokra, hatékonysági intézkedésekre, de amíg biztosítják a szükséges forrásokat, addig ne várják, hogy bármilyen strukturális hókusz-pókusz javítani fog - vélekedett Vona Gábor, aki szerint ma annyi pénzből akarják működtetni az egészségügyet, amennyiből nem lehet.

A jobbikos pártvezető szerint ugyanolyan fullasztó Magyarországon élni a Fidesz kormányzása idején, mint a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok idején, és ennek meglehetnek az egészségügyi következményei is.

LMP: azonnali béremelésre van szükség!
Schiffer András, az ellenzéki párt vezérszónoka szerint az idei év nagy kérdése, hogy az oktatás és egészségügy túléli-e 2016-ot.
A frakcióvezető kitért arra, hogy a Fidesz a kétharmados többség birtokában átírta az alkotmányt, amely az egységes társadalombiztosítási ellátáshoz való jogot már nem tartalmazza. A Fidesz társadalomképe nem szól másról, mint a "lopakodó neoliberalizmusról", s ennek filozófiája úgy foglalható össze, akinek nincsen semmije, az annyit is ér - összegzett, úgy folytatva: ennek a politikának a végeredménye egy összeomló egészségügy.

Szóvá tette az alacsony béreket, az alacsony ápolói létszámot, a felgyorsuló elvándorlást. Szavai szerint naponta átlag három orvos és két ápoló hagyja el az országot.

Azonnali és valós alapbéremelésre van szükség, a szakorvosok minimálbérét nettó 270 ezer forintra kell növelni még az idén - jelentette ki Schiffer András, aki emellett a szakdolgozók és a szakasszisztencia körében egységesen 50 százalékos emelést sürgetett. Első lépésben 100 milliárd átcsoportosítására van szükség, s erre javaslatot is fognak tenni - közölte. Úgy látta: alapvető pradigmaváltásra is szükség van, ami a "betegségügy" helyett az egészség megőrzésére koncentrál.

Ikotity István, az LMP másik vezérszónoka arról beszélt, hogy még mindig a nem létező tartalékot szeretnék kiaknázni az egészségügyben. Ahol pénzt látnak, azt kivonják a rendszerből és inkább stadionokat építenek belőle - mondta. Jelenleg 550 milliárddal költenek Magyarországon kevesebbet erre a területre, mint a visegrádi országok - mutatott rá. Kitért arra is, hogy vonzóvá kell tenni a háziorvosi pályát és világossá kell tenni, milyen feladatokat tudnak a szakorvosok levenni a hátukról, mert hamarosan összeomolhat az alapellátás.

Gyurcsány: szólni kell az egészségügy "hazugságairól"
Gyurcsány Ferenc, a DK független képviselője az egészségügy "hazugságainak" nevezte, hogy az ellátás mindenkinek egyenlően, mindenkinek ingyenesen, és a legmagasabb színvonalon jár, a három alapelv ugyanis szerinte nem érvényesíthető egyszerre. Rámutatott: miután az alaptörvényben mindez már nem szerepel, elhárult az alkotmányos akadály ezek megvitatása előtt.

Hogy ki, milyen ellátást kap, szerinte meghatározza az intézmény érdeke mellett a beteg kapcsolatrendszere és az, tud-e hálapénzt fizetni az orvosnak.

Az egykori szocialista miniszterelnök - aki elismerte, hogy számos kudarcélményt szerzett a "megrögzöttségek" megváltoztatása terén - szabályozott hozzáférést sürgetett, hogy pontosan tudható legyen: kinek mi jár.

Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy az egészségügy üzlet is - mutatott rá Gyurcsány Ferenc, és az üzleti, valamint a betegérdekek összeegyeztetését szorgalmazta. írálta a kormányt, szerinte az egészségügy azért van bajban, mert itt - az oktatással ellentétben - nem csinált semmit a kabinet.

x   x   x 

A kormányoldal az egészségügy vívmányairól beszélt az ágazatról szóló keddi parlamenti vitanapon, míg az ellenzék a problémákat sorolta:

Fdesz: előrelépések a népegészségügyben
A népegészségügy terén tett előrelépésekre mutatott rá Bene Ildikó (Fidesz), ide sorolva, hogy Magyarország elsőként próbálta visszaszorítani a transzzsírsavak fogyasztását, amelyek mind a szív- és érrendszeri betegségek, mind a daganatok kialakulását befolyásolják. Felelevenítette a közétkeztetés átalakítását, a fiatalok mozgásra nevelését, de szólt a szűrőprogramokról is. Beszámolt arról is: az ország 61 egészségfejlesztési irodájának szolgáltatásait már csaknem 160 ezer ember vette igénybe.

Az MSZP a társadalombiztosítás fontosságáról szólt
Korózs Lajos (MSZP) ősbűnnek nevezte, hogy az alaptörvény a társadalombiztosításról nem szól. Szerinte tisztázandó, hogy az egészségügyet a tb vagy az állam tartja-e fenn, megjegyezve: utóbbi csődöt mondott. A nyugdíjellátásokról is szólt, mondván, az előrehozott öregségi nyugdíj egyes fajtáinak megszüntetésével az ellátások az állam kegyétől függnek.

KDNP: mi lesz a ceglédi kórházzal?
Földi László (KDNP) a ceglédi kórház komoly fejlesztéseiről számolt be, negatívumként hozta fel ugyanakkor, hogy a nagykátai járás ellátása átkerült a jászberényi intézményhez. Azon félelmének adott hangot, hogy a ceglédi fekvőbeteg-ellátás egy része is átkerülhet oda.
Jobbik: alulfinanszírozottak a kórházak
Lukács László György (Jobbik) három problémára mutatott rá: a betegbiztonság, a dolgozói munkakörülmények és az intézményi struktúra kérdésére. Bírálta az egészségügyi finanszírozását, amellyel szerinte "benne ragadtunk a szocializmusban". Életpályamodellt sürgetett az ágazatban, amelynek forrásigényét 150-200 milliárd forintra tette, de tarthatatlannak ítélte azt is, hogy az alulfinanszírozott kórházak hónapról hónapra görgetik adósságaikat.

Fidesz: a kormány 2010-ben beazonosította a problémákat
Molnár Ágnes (Fidesz) azt mondta, hogy a baloldal újra fizetőssé akarják tenni az egészségügyet. A képviselő az orvosok és az ápolók nevében visszautasította azt a képet, amelyet az ellenzék fest az ágazatról. szocialista kormányok nagyon sok lehetőséget mulasztottak el, amikor tehettek volna az egészségügyért - jelentette ki.

Az Orbán-kormány 2010-ben szembenézett a problémákkal, beazonosította azokat és valódi forrásokra alapozva elindított az egészségügy átalakítását - szögezte le.

LMP: magas a háziorvosok átlagéletkora
Ikotity István (LMP) azt mondta, hogy Magyarország az első egész Európában a daganatos megbetegedések okozta halálozások számában. Ennek okaként azt tartotta, hogy nem fordítanak megfelelő eszközöket a megelőzésre. háziorvosok átlagéletkora jelenleg 58 év, nem ritka, hogy 70-81 évesen is praktizálnak, ezért viszont hirtelen fog összeomlani az alapellátás - emelte ki.
A képviselő felszólalása végén megemlékezett a harminc évvel ezelőtti csernobili katasztrófáról is.

Szabó Tímea: stresszes munkát végeznek az ápolónők
Szabó Tímea (független) úgy fogalmazott, hogy egy ápoló azt mondta neki, a kormány lábtörlőnek használja őket. Az alulfizetett ápolók fertőzésveszélynek kitéve stresszes munkát végeznek - jelentette ki.
Németh Szilárdnak üzenve azt mondta, a fideszes képviselő ne merje a szájára venni a fekete ruhás ápolónőként híressé vált Sándor Mária nevét.

Fidesz: 2010-re hatszáz patika került csődközelbe
Tapolczai Gergely (Fidesz) a gyógyszerellátás témáját elemezve arra emlékeztetett, hogy 2006-2010 között az akkori kormányzat úgy alakította át a lakossági gyógyszerellátást, hogy nagy teret engedtek a befektetők érdekeinek. 2010-re körülbelül hatszáz vidéki kispatika került csődközeli állapotba - hangsúlyozta. kormányváltás után, a stabilizáció jegyében megállították illetve visszafordították ezt a folyamatot - emelte ki.

Államtitkárok: nem csökkent a finanszírozás
Ónodi-Szűcs Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyi államtitkára azt mondta, a gyógyító-megelőző kasszában lévő pénzek nem csökkentek, hanem nőttek az elmúlt években. Nincs mit visszapótolni, mert nem vettek ki abból semmit - mondta.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a mostani kabinet és a szocialista kormányok tevékenységét hasonlította össze. Elmondta, a szocialisták alatt az egészségügyben a gépek átlagéletkora 9 év volt, most hat év. Hozzátette: a szocialista kormányok alatt az ország 79 százalékára ért oda a mentő 15 perc alatt, most 90 százalékára ér oda.

KDNP: a szocialisták újra be akarják vezetni a vizitdíjat?
Hollik István (KNDP) azt firtatta, hogy a szocialisták újra be akarják-e vezetni a vizitdíjat. Ezt arra alapozva kérdezte, hogy Gyurcsány Ferenc független országgyűlési képviselő, volt miniszterelnök felszólalásában azt mondta, az egészségügy nagy hazugsága három alappilléren nyugszik: mindenkinek ingyenesen jár az ellátás, mindenkinek a legjobb ellátás jár, mindenkinek ugyanaz az ellátás jár.

A kormánypárti képviselő szerint egyértelmű, hogy az egészségügy helyzete nem érdekli az ellenzéket, csak támadni akarja a kormányt. Hozzátette: a baloldali kormányok 650 milliárd forintot vontak ki az egészségügyből, a mostani kormány 500 milliárd forintot tett bele az egészségügybe.