Szabaddá válna az EESZT-s adattár az ovostudományi kutatásokhoz

Az orvostudományi kutatásokról szóló törvénymódosítási előterjesztésről is tárgyalt kedden este az Országgyűlés. Az előterjesztő Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, indítványuk azon a felismerésen alapul, hogy jelentősen javítható a népesség egészségi állapota a mesterséges intelligencia közreműködésével úgy, hogy a betegutak követése érdekében adatokat adnak át a nemzetstratégiai jelentőségű orvostudományi kutatásoknak.

Szerinte Magyarországon már van arra tapasztalat, hogy a mesterséges intelligencia hogyan járul hozzá az egészségügyi ellátások fejlesztéséhez. Példaként említette a betegek vizsgálati eredményeinek gyors elemzését a diagnózis felállítása, a személyre szabott orvoslás érdekében, valamint az egészségügyi ellátórendszer hatékonyságának javítását, a várólisták kezelését.

Elmondta, a törvényjavaslat alapján a nemzetstratégiai jelentőségű orvostudományi kutatásokban részt vevő kutatók felhasználhatják az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) tárolt adatokat.

Az államtitkár közölte, a nemzetstratégiai jelentőségű orvostudományi kutatás a magyar társadalom egészségügyi helyzetét jelentősen érintő, a magyar népesség egészségmegőrzését és javítását célzó kutatás. Ezek a kutatások különösen a magyar lakosság körében tipikusan felmerülő népbetegségek gyógyításával, az elhalálozások ok-okozati összefüggéseinek vizsgálatával, a súlyos betegségek korai stádiumban történő felismerésével és a gyógykezelések hatékonyságának növelésével foglalkoznak össztársadalmi szinten - magyarázta.

Zsigó Róbert elmondta, a törvénymódosítással lehetővé válik az EESZT-ből származó egészségügyi adatok automatikus átadása a kutatóknak az adatok álnevesítésével.

Az államtitkár szerint az automatikus adatátadás minőségi és mennyiségi előrelépés az eddigi szabályozás által lehetővé tett, kizárólag egyedi adatszolgáltatáson alapuló adatmegismeréshez képest. Az új szabályok alapján a magyar kutatók gyors, rendszeres és megbízható támogatást kapnak, amelyek következtében az orvostudományi kutatások eredményessé válhatnak - értékelt.

Mi Hazánk: szigorúbb adatvédelmi előírásokra van szükség

Szabadi István, a Mi Hazánk vezérszónoka azt mondta: frakciójuk a javaslat céljaival egyetért, de a megvalósítás módja szerintük több kívánnivalót is hagy maga után. Elsősorban adatkezelési kifogásokat sorolt, szigorúbb adatvédelmi előírásokat szorgalmazott, hangsúlyozva, nem szabad közvetett beazonosításra alkalmas adatokat átadni orvostudományi kutatásra.

Fontosnak nevezte, hogy a nemzetstratégiailag kiemelt orvostudományi kutatásoknál ne a gyógyszerlobbi érdekei érvényesüljenek. Kifogásolta, hogy a gyógyszercégek a kísérleteiket az állami ellátórendszer igénybevételével végzik. Ez szerinte a gyógyszerlobbi kiszolgálása, általa az "orvosbárók" gazdagodnak.

KDNP: a javaslat hozzájárul a magyar népesség egészségi állapotának javításához

Juhász Hajnalka, a KDNP vezérszónoka azt mondta: a javaslat hozzájárul a magyar társadalom egészségi állapotának további javításához. Hangsúlyozta: az állami szakrendszerekben kezelt adatok alapján a betegutak hosszú távú vizsgálata hozzájárul a társadalom általános egészségének fenntartásához, hiszen e kutatások segíthetnek a súlyos betegségek korai felismerésében és a gyógykezelések hatékonyságának növelésében. Jelezte: a javaslat meghatározza a nemzetstratégiai fontosságú orvostudományi kutatások definícióját, és biztosítja azt is, hogy ezeket a kutatásokat megfelelő eszközökkel támogassák.

Államtitkári zárszó

Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára a vitában elhangzottakra reagálva azt mondta: az előterjesztés szerint kiemelt figyelmet kell fordítani az adatvédelem követelményeinek érvényre juttatására. Azt is jelezte: a javaslat nem szól a gyógyszerkísérletekről.

(Nyitókép: Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára felszólal a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezményéről szóló törvényjavaslat általános vitáján az Országgyűlés plenáris ülésén 2025. április 8-án. MTI/Szigetváry Zsolt)